A 23 emelet magas rakéta a Kennedy Űrközpontból, egy tengeri indítóállásról emelkedett a magasba, hogy a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO) titkos műholdját földkörüli pályára állítsa. A védelmi minisztériumban ez a hivatal működteti a kémkedés céljára használt műholdakat.
A felszállás után kilenc perccel a hordozórakéta fő eleme visszatért egy leszálló helyre az űrkikötőtől valamivel délre, a Cape Canaveral-i légitámaszpont területén. A műholdról semmit sem közöltek.
A SpaceX ezzel a művelettel megtörte a Lockheed Martin és a Boeing cégek partnervállalatának, a United Launch Alliance-nek (ULA) a monopóliumát a katonai űrszállítások területén. Az ilyen megbízatások megszerzéséért Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa évek óta küzdött, és még 2014-ben beperelte az amerikai légierőt a ULA-vel kötött kizárólagos szállítási szerződés miatt. A feljelentést később visszavonta, amikor a légierő beleegyezett az üzletág megnyitásába a verseny előtt.
A SpaceX azóta két másik szerződést is megnyert a Pentagontól 2018-ra és 2019-re. A hétfői volt az űripari vállalat 34. missziója, és az ötödik az idei évre tervezett több mint húsz indításból.
Máris katonai felszerelést szállított a SpaceX rakétája
A Falcon 9 a floridai Cape Canaveralnál lévő űrállomásról egy hírszerzési műholddal szállt fel.