Legutóbb nemesfémbiznisz és áfacsalás kapcsán lehetett hallani a nevét. Még mindig folyik Ön ellen a nyomozás Lengyelországban?
Ez az egész nem más, mint a Fidesz-sajtó rágalomhadjárata ellenem. Természetesen semmiféle bűncselekmény elkövetésében nem vettem részt és arról sincsen tudomásom, hogy a környezetemben ilyet követtek volna el. A szükséges jogi lépéseket már korábban is megtettem az engem ért rágalmakkal kapcsolatosan, és az elsőfokon megnyert – tavasszal megindított - sajtóperek után most újabbakat is kezdeményezek. Amennyiben pedig a peranyagokból az derül majd ki, hogy a lengyel hatóság előtt bárki bármilyen bűncselekménnyel összefüggésbe hozta a nevemet, hamis vád miatt is meg fogom tenni a feljelentést.
Nem csak a fideszes sajtó foglalkozott az üggyel. Az Indexen tegnap megjelent cikk hosszasan ír egy Önnel állítólag kapcsolatban álló ex-rendőrről, aki a bűnszervezet egyik vezetője lehetett. Mit lehet tudni erről a személyről?
Még a Jobbik parlamentbe jutása idején tanácsadóként tűnt fel a párt körül, és sohasem tagadtam, hogy baráti volt a viszonyunk, azonban hosszú évek óta semmilyen kapcsolatot nem ápolok vele. Teljesen nonszensz, hogy ilyen légből kapott hamis rágalmakkal próbálnak belekeverni egy állítólagos bűncselekménybe. Halkan jegyezném meg azt is, hogy a Fidesz-sajtó logikája alapján Orbán Viktort nyugodtan tekinthetjük a „fekete sereg” tagjának, hiszen láthattuk egy olyan fotón, amelyen egy bizonyított bűnszervezet tagjaival szerepel együtt. Az Index-cikk legvégével viszont egyet tudok érteni, miszerint a vádakat állító személyt befolyásos körök politikai lejáratásra akarják felhasználni ellenem.
Kik lehetnek ezek a befolyásos politikai körök és miért zavarhatja őket ennyire az Ön személye?
Erről csak feltételezéseim lehetnek, de az egyértelmű, hogy a fideszes sajtó az, ami a leginkább a személyemhez akarja kötni az ügyet. A mai magyar politikában már tényleg nincsen jelentősége a valóságnak: ha a rendszer útjában áll valaki és nem tudják megvenni vagy megfélemlíteni, akkor megpróbálják a leghajmeresztőbb hazugságokkal eltaposni. Vannak persze, akik nap, mint nap rosszabbul járnak nálam, például akiknek a cége megtetszik a NER-nek, és kénytelen áron alul eladni, ha nem akarják, hogy másnaptól a cégükhöz „költözzön” valamelyik ellenőrzésre hivatott hatóság.
Akkor nem lát összefüggést aközött, hogy ez az ügy épp az EP-választások előtt került napvilágra, miközben Önről az is megjelent, hogy a Jobbik atlanti kapcsolattartója?
Ezt így elég erős túlzásnak érzem, hogy bármiféle „atlanti kapcsolattartó” lették, de hallottam olyan feltételezéseket, hogy már annyira keleti érdekkörbe kerültünk, hogy minden olyan személy kiemelten is ellenséggé vált, aki egy nyugati típusú demokráciát szeretne Magyarországon, és az ország szövetségeseit inkább a kontinens nyugati felén keresné. Amennyiben ez így van, akkor egészen elképesztőnek tartom, hogy a „külföldi érdekkörök” ilyen mértékben próbálnak beleszólni a magyar politikába, amihez ráadásul még a Fidesz-sajtó is asszisztál.
Márpedig úgy néz ki, hogy nagyon is bele akarnak szólni. Nemcsak Keletről, de Nyugatról is. Steve Bannon, Trump egykori főtanácsadója novembertől Európába teszi át a székhelyét és egy ernyőszervezetben (Movement) megpróbálja egyesíteni a bevándorlásellenes erőket. Nemrég járt hazánkban is, azt nem tudni folytatott-e informális tárgyalásokat a kormányzattal.
Nem csak ő, hanem Milo Yiannopoulos is itt volt. Nem tudom mi zajlott a háttérben, de azt bizton állíthatom, hogy a Jobbiknak fenntartásai vannak ezzel az irányvonallal is. Mi nem így képzeljük el a modern jobboldalt. Véleményem szerint az alt-right túllendült a szükséges mértéken, és nem tud megmaradni egy konzervatív jobboldali értékeket modern formában felvállaló közösségnek: olyanná kezdenek válni, mint a balliberálisok, akik ellen létrejöttek.
Ez lehet a kapcsolódási pont Orbán Viktorhoz is, hiszen ő is annyit küzdött a kommunizmus és a kommunisták ellen, hogy a végén megvalósította a saját jobboldali, de lényegét tekintve ugyanúgy bolsevik típusú rendszerét.
Ezek szerint a Jobbiknál még nem házalt Bannon?
Nem, nem tudok róla, hogy megkeresett volna minket. Egyébként nem gondolom, hogy Bannonék itt Európában bírhatnának olyan befolyással, mint az Egyesült Államokban. Nem hiszem, hogy csupán a bevándorlásellenes hívószó egyesíteni tudja azokat az európai pártokat, akik közt ezen felül rengeteg ellentét feszül. Amerika ebből a szempontból egy egységesebb választói szegmens, itt minden ország egy kicsit más. Ott működhet egy stratégia, Európában viszont minden ország külön stratégiát igényelne.
Ha most nem is, de Trump beiktatásán sem sikerült összefutniuk?
Nem. (mosolyog)
Meghívták?
Igen, azonban ez a történet túl lett értékelve. Nyilván meghívás kell hozzá, de ez nem úgy néz ki, hogy van egy nagy hivatalos, központi party, eleve az utcán milliós tömegek által megtekintett rendezvényről beszélünk. Emellett minden szállodában, amiből a beiktatásra rá lehet látni, rendeznek fogadásokat. Lehet, ezzel a saját befolyásomat kisebbítem, de
nem Trump titkárnője telefonált, hogy belsős körökben nézzem velük a beiktatást.
És nem is Soros György titkárnője? Volner János Facebook-posztjában azzal vádolta a Jobbikot, hogy „sorosista” szervezetté vált.
Csak „gratulálni tudok” Volner Jánosnak, hogy megérkezett a NER rendszerébe. Sajnos nyilatkozatait akár a Fidesz sajtóosztályán is írhatták volna. Természetesen a Jobbik semmilyen külső befolyásnak nem enged. Soros Györgyöt sohasem kedveltük, sohasem támogatta sem a pártunkat, sem annak képviselőit. A Fidesznek egészen egyszerűen szüksége van egy fekete-fehér világmagyarázatra, és ennek ellenségkép szerepére volt mentorukat szemelték ki.
Ma ott tartunk, ha valakire a Soros-pénzen kitanított fideszesek rámondják, hogy „Soros-ember”, akkor az rögtön bevándorláspárti és a nemzet ellensége lesz.
A nemzet ellenségeit pedig el kell pusztítani, bármi áron. Ez olyan bolsevik logika, amelytől meg akart szabadulni az ország a ’90-es évek környékén.
Egyelőre mégis jól működik. Soros és a migránsok segítségével sikerült újabb kétharmadot összehozni a Fidesznek, és úgy tűnik az EP-kampány is erről fog szólni. Versenybe lehet szállni itt szakmai érvekkel?
A Willkommenstkulturnak hála Istennek vége, a bevándorlásellenesség már a mainstreembe is beszivárgott Európában. Már a baloldalon sem nagyon fog senki kiállni azzal, hogy ez egy jó dolog és jöjjenek csak a bevándorlók korlátok nélkül.
Persze ezt Orbán nem fogja elismerni és háborús retorikát hirdet a biztonság jegyében, amiért cserébe elvárja, hogy a magyarok adják fel szabadságukat, nézzenek félre a korrupció láttán, és nyomják el igazságérzetüket.
A Jobbik egyszerre nyújtana biztonságot, szabadságot és igazságot felesleges ellenségképek és viták generálása nélkül. Vannak ugyanis olyan dolgok, amik közös, kompromisszumos megoldást követelnek. Ilyen az illegális bevándorlás, vagy éppen a Béruniós kezdeményezésünkkel reflektorfénybe állított bérfelzárkóztatás kérdése. Az EU kétség kívül változóban van, a kérdés csak az, hogy odaférünk-e ahhoz az asztalhoz, ahol a minket is érintő döntések születnek.
Orbán nem erre törekszik? Sokan úgy látják, hogy nem csak az asztalhoz, hanem egyenesen az asztalfőre akar ülni.
Orbán Viktort, és rajta keresztül hazánkat egyre kevésbé veszik komolyan az állandó konfliktuskeresés miatt. Amint egy javaslata megvalósulni látszik, rögtön nem lesz olyan fontos, és azonnal újabb frontokat nyit meg. Így történt ez az európai határvédelemmel is. A magyar kormány évekig – hozzáteszem helyesen - verte az asztalt, hogy szülessen közös megoldás, amikor viszont a többi tagország is eljutott oda, hogy a Frontex létszámát és lehetőségeit bővíteni kell, Orbán Viktor rögtön azzal kezdte vádolni „Brüsszelt”, hogy a kerítés kulcsát akarják, hogy beengedhessék a migránsokat. Ez a hozzáállása azt vetíti előre, hogy az EU-nak is csak addig kíván majd tagja maradni, amíg az ő személyes érdekeit ez szolgálja.
Ha csökkennek majd az EU-s források, számot kell adni a jogállam lebontásáról, eljöhet majd az idő, hogy Orbán Viktor érdekei abba az irányba mutatnak, hogy megpróbálja kivezetni az országot az Unióból.
Nemrég még a Jobbik is ezen volt. EU-szkepticizmus és keleti nyitás jellemezte a politikájukat. Mi változott?
A Jobbik továbbra is kritikával fordul az unió bürokratikus rendszere felé, de mi a valódi megoldásokat, és nem csak a „balhét” keressük. Olyat pedig sohasem mondtunk, hogy ki kell lépnünk az EU-ból. Biztos vagyok benne, ha ez megtörténne, ugyanolyan „műveleti területté” válna hazánk, mint mondjuk Ukrajna.
Nem épp ennek elkerülésére irányult volna a keletbarát politika?
Mondok egy egyszerű példát, hogy mi az óriási különbség a Fidesz és a Jobbik politikája között. Igaz, mi voltunk azok, akik a keleti nyitás politikáját megfogalmaztuk, a Fidesz végül ezt saját torz világképe szerint valósította meg. Számunkra a keleti nyitás legfőképpen gazdasági nyitást jelentett volna, hiszen abszurd, hogy a keleti piacokról gyakorlatilag lemondott a magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után és a Nyugat összeszerelő üzemévé váltunk. Orbán Viktor és kormánya azonban a tőlünk keletre található autokrata, féldiktatórikus és nyíltan diktatórikus országok állami berendezkedését kezdte el „importálni”, ráadásul még a beígért gazdasági hatások is elmaradtak. Eközben a nyugati valódi demokratikus berendezkedéstől egyre távolabb kerültünk, az összeszerelő üzemek, és a munkabérek alacsony szintje azonban megmaradt.
Most már ott tartunk, hogy Törökország, Oroszország vagy éppen Kína legfőbb hatalmi kiszolgálója, ha tetszik, trójai falova Magyarország az Európai Unióban és a NATO-ban.
Elég csak megnézni a legutóbbi hírt, amely szerint azért nem sikerült elfogadni egy közös nyilatkozatot V4-ek és Japán közös találkozóján, mert Orbán Viktor a kínai érdekek védelmében minden kritikai megjegyzést ki akart húzatni a tervezetből. Ez minden, csak nem a magyar érdekek képviselete.
Az Európai Néppártban sem nézik már jó szemmel Orbán ténykedését, azonban egyelőre a Jobbikból sem kértek. A CDU-nak van a legerősebb befolyása a pártban, aminek éléről épp most távozik Angela Merkel. Számít rá, hogy egy új vezető alatt változik a hozzáállás?
Véleményem szerint Merkelt egy markánsabb, bevándorlásellenes elnök követheti. A belső konfliktusok után nehezen tudnám elképzelni, hogy egy liberálisabb személyt ültessenek a helyére, de azt is, hogy orbáni „magaslatokba” emelkednének. Azt prognosztizálom, hogy egy józanabb, bevándorlást elutasító, nyugatias megoldást kínáló pártvezetés jöhet létre. Olyan találgatásokba azonban, hogy ez milyen formán hathat a Fidesz, esetleg a Jobbik néppárti kapcsolatára egyelőre nem bocsátkoznék.
Egy kicsit más kérdés. Lehet a rendszer ellen egyedül küzdeni vagy elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz legyőzése érdekében a Jobbik összefogjon a DK-val vagy az MSZP-vel?
Számomra ez elképzelhetetlen.
A Fidesz sikerének egyik titka a jelenlegi baloldal.
Ugyan alig emelkedtek a bérek az elmúlt években, még a régióban is sereghajtók vagyunk, ahhoz éppen elég volt, hogy Orbánék kiállják a 2010 előtti szocialista kormányokkal való összehasonlítást. Még azok a szavazók is, akik látják a korrupció elképesztő mértékét, hajlamosak arra a következtetésre jutni, hogy „hiába lop a Fidesz sokat, de legalább valamennyi jut az átlagembernek is”. Azért pedig, hogy ez egy „legitim” gondolkozás, és egy sikeres politikai stratégia lehet a 21. században, a ’90 utáni összes kormányzat egyaránt felelős.
Meggyőződésem viszont, hogy a magyar nemzet nem fogja vég nélkül eltűrni, hogy napról napra több kompromisszumot kell kötnie, miközben Orbán Viktor magabiztos léptekkel halad az autokraták világa felé.
Mielőbb vissza kell fordulunk ezen az úton, mert nem működhetnek az állami hivatalok, az ügyészség, a közmédia, az Állami Számvevőszék, vagy éppen az Alkotmánybíróság egy pártnak és azon belül is egyetlen embernek az akarata alapján. Ma már egyébként ott tartunk, hogy konkrét instrukciókat sem kell adni, mert a politikai kinevezettek és beosztottjaik azon vannak, hogy kérés nélkül is kitalálják, hogy a „bölcs vezér” mit várna el az adott témában.
A bíróságok kimaradtak a felsorolásban. Azok még függetlennek mondhatók?
Egyelőre még igen, bár Handó Tünde mindent megtesz, hogy jogi lehetőségein túl is elérje, hogy neki kedves vezetőket nevezzen ki a megüresedő helyekre.
A jogállamiság utolsó végvárai ma Magyarországon a bíróságok és az ítélkező bírák, de ezek sem fognak örökké állni, ha nem védjük őket minden erőnkkel.
Még egy kiváló szakértelmű és független elnök esetén sem szabadna minden fontos bírósági vezető kinevezését egy ember kezébe adni. Pláne nem úgy, ha az adott elnök Szájer József Fidesz-alapember felesége, és az Orbán-család személyes jóbarátja. Ráadásul Handó Tünde az elképesztő túlhatalmát bármiféle kontroll nélkül gyakorolhatja, hiszen az elmúlt időszak gyakorlata megmutatta, hogy még az őt ellenőrzésére jogosult Országos Bírói Tanács jogsértéseket megállapító határozatainak is csak annyi következménye lett, hogy most már a Bírói Tanács ellehetetlenítése a hatalom célja.
Az Európai Bírói Egyesület felügyeleti eljárást indított a magyar igazságszolgáltatás átvilágítására, talán így nem lesz olyan könnyű dolga a kormánynak.
Reméljük. Szerencsére Ujkéry Csaba nyugalmazott törvényszéki elnöknek sikerült elérnie, hogy nemzetközi fórumon vizsgálják a rendszerben tapasztalható anomáliákat, amik a kormány szerint nem léteznek. Pedig Handó Tünde most már évek óta egyetlen érdemi választ sem ad az ellenzéki képviselőknek az Igazságügyi Bizottság éves meghallgatásain, az általa jegyzett integritási szabályzat egyes pontjait az Alkotmánybíróság elkaszálta, bírák egy csoportja pedig a Strasbourgi Emberi Jogi bíróságon keres jogorvoslatot. Sőt, az is megtörtént, hogy a munkaügyi bíróság úgy ítélte meg egy bíró beadványára, hogy Handó Tünde visszaélt hatalmával, amikor a törvényi kötelezettsége ellenére nem volt hajlandó kinevezni Vasvári Csaba bírót az általa megpályázott álláshelyre. Ráadásul ez a pályázat nem is vezető beosztásra irányult, vagyis
úgy tűnik, hogy már az egyes bírói álláshelyek tekintetében is a rendszerhez való hűség dönthet.
Amikor pedig a bírák tájékoztatták a magyar helyzetről az európai bírósági egyesületeket tömörítő szervezetet, Handó Tünde nemes egyszerűséggel „lehazaárulózta” őket, a kormány pedig a Soros-hálózat ténykedését láttatta mögöttük. Sajnos ilyen országban élünk, de hogy meddig, az csak rajtunk múlik.
(Fotók: Béli Balázs/Alfahír)