Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében arról számolt be, miszerint:
Hosszú küzdelem árán, de most megkaptam Müller Cecíliától a COVID-halálesetek definícióját, azaz annak szakmai és nem orbánviktori meghatározását, hogy ki minősül a koronavírus áldozatának a hazai statisztikákban. Nehéz út vezetett idáig: a kormány egyrészt összevissza beszélt, a Népegészségügyi Központ nem adott ki pontos definíciót, legutóbb pedig Müller Cecília egy miniszterelnökkel készült propagandainterjút idézett a válaszában. Újra nekifutottam – ezúttal pedig tényleg szakmai választ kaptam
– írja, hozzátéve, a válaszból kiderül, hogy a magyar adatgyűjtésben nincs semmi rendkívüli: a WHO ajánlásait követi. Így tehát arra a kérdésre, hogy Magyarország a WHO-ajánlások szerint jár-e el, a válasz az, hogy igen.
Szél posztjában részletezi, miszerint:
- A WHO egyrészt kimondja, hogy a COVID-tól független halálozásokat (pl. közlekedési baleset) ne számítsák bele a statisztikába, de a COVID-dal összefügésbe hozható halálozásokat igen. A legtöbb ország így is tesz, ahogy Magyarország is: beszámítja azokat az eseteket is, ahol a COVID hozzájárult az alapbetegség súlyosbodásához, a beteg halálához.
- Másrészt a WHO javasolja a teszttel megerősített és a valószínűsített esetek beszámítását is, ami alapján az országok két csoportba sorolhatók: a tesztalapú és a diagnózisalapú módszert alkalmazók közé. Magyarország itt sem lóg ki a sorból, pozitívteszt-alapú besorolást alkalmaz.
Így jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Norvégia, Izland, írja Szél, kitérve arra is, vannak, akik mindkét besorolást alkalmazzák és a valószínűsített eseteket is letesztelik, mint Ciprus, Málta, Görögország, Románia, Szerbia, Lettország, Bulgária, Horvátország, és vannak, akik a megerősített és a valószínűsített eseteket is beszámolják, mint Németország, Belgium, Franciaország, Írország, Észtország, Litvánia, Kanada.
Szél kifejti, a magyar kormány a magas halálozást végig azzal magyarázta, hogy a mi statisztikai módszertanunk egész máshogy számolja a koronavírus áldozatait, mint a többi ország. Felidézi továbbá Orbán Viktor január 8-i interjújának részletét, miszerint:
Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni.
Később pedig azt mondta:
hogyha valaki kap egy heveny gyomorvérzést és meghal, de közben kiderül, hogy COVID-fertőzött volt, a kettő dolognak nincs köze egymáshoz, mi beírjuk COVID-halálozási esetként, mert ilyen a magyar egészségügyi statisztika.
Szél Gulyás Gergely április 8-i állítását is felidézi, amikor is a Kormányinfón Gulyás azt állította, azért magasak a magyar halálozási adatok, mert mi még a koronavírustól függetlenül, például autóbalesetben elhunytakat is beszámítjuk.
Az igazság ezzel szemben az, hogy Magyarország nem számítja be a vírustól függetlenül elhunytakat, csak azokat, akiknek a halála összefüggésben volt a COVID-dal. Vannak különbségek az országok között, de Magyarország nem lóg ki a fősodorból és a WHO ajánlásait követi – bár a valószínűsített eseteket nem számítja be. A magyar kormány végig megtévesztően kommunikált, bagatellizálva a járvány mértékét Magyarországon, és visszatartva minden releváns adatot. Magyarországot világszinten kiemelten súlyosan érintette a járvány, közel 30 ezer áldozatot szedve, és ebben a magyar kormánynak súlyos felelőssége van
– zárja szavait Szél.