Az ügy előzménye, hogy tavaly márciusban a Zemplén Televízióban egy riportban elhangzott: az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak mintegy 150 millió forintja ragadt bent a Buda-Cash-botrányban. A társulásnak 150 millió forintja maradt benn, amely egy tavasszal indult ötmilliárd forint összértékű a hulladékgazdálkodás fejlesztését megcélzó projekt számláinak kifizetéséhez szükséges. Az önkormányzatok közül Abaújszántót érte a legnagyobb kár. Nekik 130 millió forintjuk ragadt benn.
Eddig jól ismert történet, szerte az országban találkozhattunk hasonlóval.
Ám ezek után Pasztorniczky István, a Jobbik sátoraljaújhelyi és megyei képviselője a városi önkormányzat ülésén megkérdezte, pontosan mekkora kárt okozott a sátoraljaújhelyi polgároknak a brókerháznál elhelyezett közpénz elsikkasztása?
A képviselő kérdésére egy feljelentés formájában érkezett válasz, még pedig az említett társulástól, akik rágalmazás vétsége, valamint a jó hírnévhez való joguk sérelme miatt perelték be a képviselőt, akitől 500 ezer Ft-os sérelemdíjat követelnek.
Megtudtuk: a képviselő a per kapcsán áttanulmányozta az érintett önkormányzatok többségi tulajdonában álló cégek felügyelő bizottsági javadalmazásait, amelyek kapcsán jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja és más bűncselekmények miatt feljelentést tett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen.
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak 83 önkormányzat a tagja. Érdekesség, hogy a 2006-ban alakult társulás egyik tenderét tavaly januárban a Közgép és a DHJ Építő Építőipari és Szolgáltató Kft. közös konzorciuma nyerte. A bodrogkeresztúri hulladékkezelő építésére kiírt tendert 2,9 milliárdért nyerték el, ez 600 millióval több, mint a szerződés eredetileg becsült 2,3 milliárdos értéke. Simicska Lajos emlékezetes kifakadása amúgy február 6-án volt.
A feljelentés alapja az „a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok takarékosabb működéséről” szóló 2009. évi törvény, amely 2010. január 1-től 3 főben maximálta a kisebb, valamint hat főben a nagyobb köztulajdonban lévő társaságok felügyelő bizottságainak létszámát. Emellett előírta azt is, hogy egy személy legfeljebb egy felügyelő bizottság tagjaként, vagy vezető tisztségviselőjeként kaphat javadalmazást, vagyis tiszteletdíjat.
A társulás egyik telephelye
Igen ám, csakhogy a képviselő szerint, úgy tűnik, hogy e törvényt nem tekintették magukra nézve kötelezőnek a feljelentett cégek döntéshozói és a tulajdonosi érdekek védelmére hivatott felügyelő bizottságok, így például az egyik cégnél a megengedett három helyett hét, egy másiknál nyolc, egy harmadik, nagyobb cégnél a megengedett hat helyett már tíz tagú felügyelő bizottság tagjainak fizettek évi több százezer (nagyobb cégnél millió) forint összegű tiszteletdíjat. Ez a politikus szerint cégenként milliókkal, összességében közel 20 millió forinttal károsította meg a közvagyont.
Az egyik cégnél ráadásul a vezető tisztségviselő egyszerre két köztulajdonban lévő közszolgáltató cégtől vehett fel javadalmazást. E cégek felügyelő bizottsági tagjai közül többen is – köztük számos polgármester – nem csak egy köztulajdonban lévő cégnél felügyelte az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő cégeket – ez még nem lenne törvénysértő – ám több helyről vett fel tiszteletdíjat is, ami viszont már törvényellenes.
Elrendelték a nyomozást
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a feljelentést áttette a székhely szerint illetékes járási ügyészségekre, amelyek a feljelentés kiegészítése, illetve első körös elutasítása után, a képviselő által benyújtott panaszt követően mind az öt cég vonatkozásában elrendelték a nyomozást.
A nyomozás határideje február 18. Kíváncsian várjuk a végeredményét!