"A tervezett létesítmény a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségétől TAO-s pályázati támogatásban részesülhet"
- olvasható az előterjesztésben, az ígéretek szerint az önkormányzat költségvetésére pedig semmilyen hatást nem gyakorol majd (esetleg majd az üzemeltetésbe kell beszállni, mint Szombathelyen, miután kiderült, hogy senki sem akar egy üzemeltethetetlen sportcsarnokot üzemeltetni... - a szerk.).
A projekthez szükséges 30 százalékos önrészt, vagyis 1,8 milliárd forintot állítólag a beruházó fogja elővarázsolni valahonnan, ami első ránézésere kicsit meredeknek tűnik
egy tavaly áprilisban, 3 millió forintos jegyzett tőkével gründolt társaságtól.
A cég többségi tulajdonosa - Szabó Balázs András mellett - a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (MTK), akik közreműködésére nyilván a TAO-pénzek miatt van szükség, mivel a támogatást csak minimum 2 éve működő szervezet igényelhet, kivéve, ha a kérelmezőnek "felkészítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással".
Hogy az MTK miért ment bele az építkezésbe, amikor a környéken egy fia nagy múltú kosárlabda-egyesület sincs, egyelőre rejtély.
Pláne úgy, hogy a Társaság az Élhető Szentendréért (TÉSZ) Facebook-bejegyzése szerint ilyen drága kosárlabda csarnokot még olyan településre sem építettek Magyarországon, ahol valóban jelentős kosárlabda élet zajlik, komoly sikereket felmutató klub, illetve utánpótlás is akad.
Az sem mellékes, hogy 4,2 milliárdnyi TAO-támogatást nem osztogatnak csak úgy: ekkora nagyságrendben eddig csak a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány akasztott ilyen támogatást.
Aki egy kicsit is ismerős a környéken, az tudja, hogy a bokros-gazos pusztaságot megközelíteni sem olyan egyszerű:
tömegközlekedés ugyanis nem jár arra, és a bicikliútról sem lehet elvergődni az ipari területre.
Valószínűleg nem a sportcsarnok lesz a lényeg
A beruházást a következő "előnyökkel" próbálták eladni a közgyűlés elé kerülő előterjesztésben:
- funkcióját tekintve a csarnok kosárlabda, kézilabda és ritmikus sportgimnasztika számára lenne alkalmas;
- 700 négyzetméter a sportrehabilitációt és az erőnléti fejlesztéseket szolgálná,
- 25 kétágyas szobát tartalmazó szálláshely is létesülne, emellett
- lenne étterem, kávézó és büfé is a komplexumban.
Látványtervek még nincsenek, de valószínűleg nem is nagyon lesznek, a beruházás igazán attraktív szempontjai ugyanis nem magában az épületben rejlenek.
Elhelyezkedését tekintve a terület ugyanis közel fekszik a Lupa-tóhoz, ahol 2017-ben nyílt meg Gerendai Károly újabb komoly projektje: a Lupa Prémium Beach.
Ha a kosárcsarnok végül nem is épül meg - amire a fentiek tükrében jó esély van -, a helyi építési szabályzat módosításának hála a teljes egészében a Bravos Logistics Center Kft. tulajdonában álló fejlesztési területen
olyan 20 méteres épületet húznak fel, amit csak akarnak.
Az egyelőre nem látszik, hogy pontosan mi áll a projekt hátterében, de nagyon valószínű, hogy nem a kosárlabdacsarnok játssza benne a központi szerepet.