Értelmezés kérdése, hányan vannak a felvidéki magyarok

2021-ben a pandémia ellenére Szlovákiában megtartották a népszámlálást, amely nem csak azzal vált különlegessé, hogy az ívek 95%-át elektronikusan töltötték ki, de azzal is, hogy először lehetett megjelölni második nemzetiséget. Ennek értelmezése azonban a későbbiekben sok vitára adhat okot. 556 ezer vagy 522 ezer?

A 2011-es népszámlálási adatok hideg zuhanyként érték a magyarokat. 1991-ben még 567 ezren, 2001-ben 520 ezren, 2011-ben pedig már csak 458 ezren vallották magukat magyarnak Szlovákiában. A puszta számokon túl ezeknek a népszámlálási adatoknak a mindennapi életre is hatásuk van, hiszen ez alapján számolják ki a kulturális támogatások mértékét, illetve befolyásolják a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit is. Egyáltalán nem mindegy tehát, miként is válaszolunk arra a kérdésre, mennyivel is csökkent a szlovákiai magyarok száma.

Létezik-e többes identitás?

Magyarországon már 2011-ben is volt lehetőség a második nemzetiség megjelölésére, Szlovákiában 2021-ben lehetett többes nemzetiségi identitást vállalni, bár az utolsó pillanatban majdnem sikerült megtorpedózni a kezdeményezést.

A második nemzetiség lehetőségének bevezetését a még kormányon lévő Híd kezdeményezte. Miután azonban 2020-ban szervezett magyar parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, a magyar ügyekben aktivizálódó, Matovič kormánypártjához tartozó Gyimesi György el akarta törölni a népszámlálási ívek ezen kérdését. Ebben támogatták a most már a Szövetségen belül működő Összefogás képviselői, illetve az MKP-sok is inkább az egy nemzetiség mellett törtek lándzsát. A 2021-es népszámlálás megkezdése előtt pár héttel lezajló vita végül azzal zárult, hogy megmaradt a második nemzetiség megvallásának lehetősége, azonban az értelmezés kérdését nyitva hagyták.

A magyarországi KSH szerint az adott nemzetiséghez tartozónak tekintik azt a személyt, aki a négy, nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés közül legalább egyre az adott nemzetiséget jelölte meg. A szlovák statisztikai hivatal az adatok ismertetésekor mosta kezeit, mondván ők csak az adatok összegyűjtéséért felelnek és a második nemzetiség értelmezését rábízta azokra a szervekre, amelyek az adatokkal dolgoznak. A szlovák államfő, Čaputová kiállt a második nemzetiség beszámítása mellett, a labda immár a kormánynál pattog.

Mennyi az annyi?

Szlovákia lakossága 5 449 270 fő, ebből első helyen 600 ezren, második 300 ezren vallották magukat valamely kisebbséghez tartozónak. 422 ezren az első, további 34 ezren a második helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget.

A 2011-es 468 ezres adattal a 422 ezres adatot mérhetjük össze. A 34 ezres csoport magyarsághoz tartozása nem derült volna ki, ha törlik a többes identitás megvallásának lehetőségét, legfeljebb az anyanyelvi adatokból következtethettünk volna erre. Most ugyanis szinte teljesen megegyezik az első és második nemzetiségként magukat magyarnak vallók (456 ezer) és a magyar anyanyelvűek száma (462 ezer). Korábban a magyarok száma anyanyelv rendszerint kb. 7-11 százalékkal nagyobb volt, mint nemzetiségi hovatartozás alapján. 2011-ben szám szerint 508 ezren vallották magukat magyar ajkúnak, 40 ezerrel többen, mint amennyien magyar nemzetiségűnek.

Nyelvhasználati következmények

Szlovákiában nem a községek, városok anyanyelvi, hanem nemzetiségi adataihoz kötik a kisebbségi nyelvek használatát. 2011-ben a Híd kormányvállalása idején 20 százalékról 15 százalékra csökkentették a nyelvhasználati küszöböt, de nem nyúltak ahhoz az 1999-es kormányrendelethez, amely felsorolja a településeket, ahol a kisebbségi nyelvet hivatalos érintkezés során használni lehet. Maradt tehát az 1991-es népszámlálás alapján és 20 százalékos küszöbbel összeállított lista, amelybe ugyan nem kerültek be az azóta önállóvá váló, megfelelő számú kisebbséggel rendelkező községek, de nem is estek ki a küszöböt már el nem érő települések.

A szintén 2011-ben hozott részletszabályoknak köszönhetően csak akkor lehet kikerülni a listáról, ha a 2011 utáni három egymást követő népszámlálás egyikén sem érik el a 15 százalékos küszöböt. A mostani, 2021-es népszámláláson egyelőre csak a második strigulát lehetett összeszedni, kiesni legfeljebb 10 év múlva lehetne, de az is lehet, hogy az Eurostat ajánlása alapján 2031-ben már nem is tartanak népszámlálást.

A listára könnyebb felkerülni, csupán két egymást követő népszámláláson kell elérni a kívánt küszöböt. Ennek a feltételnek jelenleg 3 község felel meg maradéktalanul, illetve egy negyedik is csatlakozhatna, ha a második nemzetiséget is beleszámítanák az arányokba.

A kormányrendelet listáján szereplő 512 magyarlakta település közül 460 ma megugraná még a 20 százalékos küszöböt is. A küszöb 15 százalékra csökkentése 18 településnek segített abban, hogy ne szedjen össze strigulát, de ha a második nemzetiséget is számoljuk, akkor csak 9 ilyen településről beszélhetünk. Összesen 36 olyan település van, amely szerepel ugyan a kormányrendelet listáján, de 2021-ben nem érte el a kívánt küszöböt, bár 13 sikerrel járna, ha a második nemzetiséget is figyelembe vennék a döntéshozók. Három település szempontjából azért is van ennek jelentősége, mert már a második rontásnál járnának szűkebb jogértelmezés esetén. A maradék 23 településből 10 az első, 13 pedig a második striguláját húzta be. A komoly veszélybe kerülő 16 település között van két járási székhely, Szenc, illetve Vágsellye is, ami azzal a következménnyel is járhat, hogy a járási szintű ügyek esetében a járásban élő magyarok számára is megszűnhet a magyar nyelvhasználat lehetősége.