A pénteki volt az első jelentősebb hasonló jellegű megmozdulás volt Pozsonyban néhány hetes szünet, illetve azt követően, hogy az előző demonstrációk következményeként, április közepén lemondott Tomás Drucker belügyminiszter és bejelentette posztjáról való távozását Tibor Gaspar országos rendőrfőkapitány.
A pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) terén tartott pénteki megmozduláson elhangzott követelések általános megfogalmazásúak és sokkal szerteágazóbbak voltak, mint a korábbi tüntetéseken.
A pozsonyi megmozdulás műszakilag átlagon felül bebiztosított és láthatóan jól szervezett volt. A szónoki színpadon a szervezők mellett liberális értelmiségek, újságírók, színészek szólaltak fel, különböző véleményeket, illetve követeléseket megfogalmazva. Ezek között olyanokat lehetett hallani mint, hogy "az emberek nem bíznak a kormányban", "tisztességes rendőrséget és bíróságokat", "nem átláthatóak a hadsereg beszerzései". A szónokok hangsúlyozták azt is, hogy nem szabad hagyni, hogy a szlovák közmédiában (RTVS) dolgozó újságírók munkájába "beavatkozzon a politika." Ez utóbbi egy újságírók által a héten kiadott - az RTVS vezetését bíráló - nyilatkozattal van összefüggésben, amely azután született meg, hogy a több száz fős személyi állományú szlovák közmédia nem hosszabbította meg négy külsős munkatársának szerződését, négy másik alkalmazottat pedig elbocsátott.
A szervezők állítása szerint a megmozdulás üzenete az volt, hogy megmutassák a politikusoknak, nem igaz, hogy "aki megnyeri a választásokat, az mindent megtehet." Ennek jegyében a tüntetésen számos "polgári aktivista" gyűjtött aláírásokat egy néhány hete meghirdetett - előrehozott választások kiírását célul tűző - petícióhoz, mások pedig a legnagyobb szlovák liberális lap ingyenes - a tüntetés témáihoz kötődő tartalmú - különkiadásának példányait is osztogatták.
A pozsonyi tüntetést este fél hétkor befejezettnek minősítették a szervezők.
Szlovákiában azt követően kezdődtek példátlan nagyságú tüntetések, hogy február végén - vélhetően munkájával összefüggésben - meggyilkoltak egy fiatal, főként adócsalási ügyekkel foglalkozó szlovák tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét. Az újságíró-gyilkosság ügye később politikai színezetet kapott, majd belpolitikai válságba torkollt, amelynek hatására széleskörű - Robert Fico kormányfő távozását is magába foglaló - átalakításon esett át a szlovák kormány. A válság ezt követően csak részben csillapodott, a tüntetéssorozat pedig - bár vesztett lendületéből - nem maradt abba teljesen, új témák mentén folytatódott.