Furcsa ellentmondásba keveredett - ismét - Tállai András államtitkár a Parlamentben. Ugyanis a Jobbik országgyűlési képviselője, Bencze János arra figyelmeztette az Orbán-kormányt interpellációjában, hogy a jelenlegi 25 százalékos élelmiszerár-drágulás elérheti az 50-60 százalékos mértéket is.
Élelmiszer-drágulás: a német statisztikai hivatal szerint negyedik helyen állunk az unióban
Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében, amit az MTI szemlézett. Hollósi Dávid, az MKB Bank és Takarékbank agrár üzletágának vezetője az ATV Start című műsorában arról beszélt, szerinte arra kell törekedni, hogy monitorozzuk, mi folyik a világban, és a nálunk megtermelt, jó minőségű alapanyagokat próbáljuk itthon tartani.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a Jobbik azon az állásponton van, hogy legalább az alapvető élelmiszerek esetében, de be kell vezetni a nulla százalékos áfát. Ezzel lehet segíteni az embereken, hiszen ez havi szinten egy átlagos magyar család zsebében több pénzt hagyna, mint a jelenlegi, 2008 óta nem emelt családi pótlék rendszere, ami egy kétgyermekes családnak havi 26 600 forintot jelent - tette hozzá Bencze János.
A kormány nevében Tállai András elég keveset foglalkozott az áfacsökkentés kérdésével, ugyanakkor mégis furcsa indokkal utasította el a családok segítését. Mint mondta, Lengyelországban bevezették az alapvető élelmiszerekre a nulla százalékos áfát, mégis 10 százalékos lett a lengyel infláció, nem nyert vele senki, csak kevesebb lett az állami bevétel - vélekedett.
Ezzel csak az a gond, hogy hazánkban úgy lett 10 százalékos az infláció, hogy világrekorder, 27 százalékos áfát kell fizetnie minden magyar embernek a vásárlások után az államnak. Tehát, ez alapján simán csökkenthették volna az áfatartalmat hazánkban is.
Annak felvetése pedig, hogy ki nyert az áfacsökkentéssel, még kínosabb Tállai András részéről. Hiszen ha az alapvető élelmiszerek esetében 0 százalékos a szegények adója, ezen cikkekért kevesebbet kell fizetni a boltokban még az elszegényedő régiókban is, és ezt nem befolyásolja az sem, ha a luxustermékek esetében az árnövekedés átlagon felüli.