Élelmiszer-drágulás: a német statisztikai hivatal szerint negyedik helyen állunk az unióban

élelmiszer, bevásárlás
Fotó: Twitter

Az Európai Unió keleti tagállamait sújtja leginkább az élelmiszerek drágulása - mutatta ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy szerdán ismertetett elemzésében, amit az MTI szemlézett.

Agrárszakértő: nem fog megállni az élelmiszerárak emelkedése, mert minden összetevő drágul

Hollósi Dávid, az MKB Bank és Takarékbank agrár üzletágának vezetője az ATV Start című műsorában arról beszélt, szerinte arra kell törekedni, hogy monitorozzuk, mi folyik a világban, és a nálunk megtermelt, jó minőségű alapanyagokat próbáljuk itthon tartani.

Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataira épülő összeállítás szerint idén áprilisban Litvániában volt a legmagasabb, 22,1 százalékos az élelmiszerek árának éves szintű emelkedése.

A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadik Lettország 17,7 százalékkal.

Igen jelentős, 14 százalékot meghaladó drágulást regisztráltak Észtországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is.

Az EU-s átlag 8,9 százalék volt.

Átlag alatti drágulást kizárólag nyugati tagországokban mértek. Németországban például 8,5 százalékkal, Ausztriában 8,1 százalékkal, Franciaországban 4,3 százalékkal, Írországban pedig csupán 3,6 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért áprilisban, mint egy évvel korábban.

Hiába az árstop, a társult termékek ezerrel drágulnak, amire az emelkedő infláció is negatív hatással van

Miközben a csirkemell, a far-hát árstop alatt áll, a csirkecomb ára az egekben. Hasonló a helyzet például a krumpli, a kristálycukor, vagy a liszt esetében is. Lehet, hogy a finomliszt nem drágulhat az árstop miatt, de a rétesliszt, illetve a porcukor, vaníliás cukor annál inkább.

A Destatis rámutatott,

az EU keleti tagországaiban élők helyzetét súlyosbítja, hogy éppen ebben a térségben a legmagasabb az élelmiszerre fordított kiadások aránya a háztartások fogyasztásban.

Romániában például a háztartások fogyasztási kiadásainak több mint negyedét, 28,3 százalékát viszi el az élelmiszer, Lettországban pedig majdnem a negyedét, 23,4 százalékát. Húsz százaléknál magasabb arányt regisztráltak Bulgáriában és Szlovákiában is.

Az EU-s átlag 15,9 százalék. A háztartási kiadások élelmiszerre fordított aránya alapján felállított sorrendben az EU-s átlag alá kerülő országok közül csupán egy fekszik a keleti térségben, Szlovénia, ahol 15,8 százalék az arány. Franciaországban 15,2 százalékot, Ausztriában 12 százalékot, Németországban 11,1 százalékot regisztráltak. A fogyasztási kiadásaik legkisebb részét, 10,8 százalékát Írországban fordítják élelmiszerre a háztartások az EU-ban a Destatis összeállítása szerint.

Mint megírtuk, a Jobbik szerint kétszámjegyű infláció idején nem lehet agyonterhelni az embereket, és azonnali helyes döntéseket kell hoznia a kormánynak. Ezért Jakab Péter azt követeli a kormánytól, hogy radikálisan csökkentsék a benzinen és a gázolajon a jövedéki és forgalmi adókat, illetve hogy nulla százalékos áfa legyen az alapvető élelmiszereken.