Május 4-én, Csengeren Orbán Viktor miniszterelnök jelenléte mellett nagy ünnepség keretében adták át az első elkészült tanuszodát, miután 2014-ben azt ígérték, már jövőre, azaz 2015-ben úszhatnak benne a gyermekek – emlékeztet a Magyar Nemzet keddi számában. A cikkben azt írják, nagyjából két tucat uszodára darabonként 320-350 millió forintot szánt a kormány, de a munkálatok rendkívül lassan haladnak, és több probléma is felmerült.
Egyes településeken ugyanis az ingyen átadott építési telkek nem voltak teljesen megfelelőek az elvárásoknak, másutt pedig olyan technikai módosításokra volt szükség, amivel mind az idő, mind a pénz elúszott: ilyen a már szinte készen lévő gyáli uszoda is, aminek a cikk szerint a vízforgató-átemelő rendszere nem volt megfelelő, így további 27 millió forinttal nőttek a költségek, ráadásul a kész épületben még mindig nem úszhatnak a gyermekek.
Kis pénz, kis foci
A lap egy másik problémára is rávilágított, jelesül, hogy az állam alábecsülte a költségeket, és ezért problémásabb a minőségi munkavégzés. Azt írják, a Pancho Aréna építkezésében is részt vevő, nagy tapasztalattal rendelkező faszerkezet-gyártó Sokon Kft. ügyvezetője, Somogyi Tamás úgy nyilatkozott, a nyomott árak a tervezéstől az anyaghasználaton át az épületgépészet minőségéig mindent befolyásolnak.
A mindenhol nagyjából egyformára tervezett faszerkezetes épületeknél továbbá a szakember szerint túlbecsülték a teherbíró-képességet, és az import fa minőségét is: mint elmondta, a román és ukrán gyáraktól eltérő minőségű anyagokat szállítanak, és ez is akadályozza a gördülékeny munkát.
Elhízottak a magyar gyerekek, de nincs tornaterem, ahol fogyhatnának
A Kormány meghirdette a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, amely keretében tanterem-, tanuszoda- és iskola-fejlesztésekre kerül sor. A fejlesztéseket különösen indokolják azok az egészségügyi mutatók, amelyek szerint a mozgásszegény életmód következményeként jelentkező betegségekben az európai élmezőnyben vagyunk. A tervek azonban nem tűnnek nagyszabásúnak.
„A realitások és a becsület” - jellemezte a rendszer működési nehézségét az ügyvezető. A lapnak nyilatkozó, és a projektben is résztvevő Pongor László statikus ugyanakkor azt mondta, csupán az átlagos építkezéseken is megjelenő statikai problémákkal találkoztak, súlyos tervezési hibáról nincs tudomása. Azzal kapcsolatban viszont, hogy mi az oka a jelentős késéseknek, sem ő, sem a Nemzeti Sportközpontok, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, sem a projekteket elnyerő Axis tervezőiroda nem kívánt nyilatkozni.
A csúszás persze nem feltétlenül jelenthet fejvesztést: könnyen lehet, hogy az uszodák többsége 2018 tavaszára készül el, illeszkedve a kampány finiséhez. Feltételezve, hogy ezzel a kormány részéről is tisztában lehetnek, talán érthetővé válik, miért nincs komoly nyomásgyakorlás a projekt irányába, és hogyan lehet 2015 helyett akár 2018 a befejezések éve.