Az Mfor portál információi szerint az elmúlt napokban a felcsúti alapítványhoz újabb 1,039 milliárd forintos összeg érkezett, amit figyelembe véve a szövetség már 1,97 milliárdról állított ki támogatási igazolást. Ez azt jelenti, hogy az aktuális program 82,5 százalékához már megvan az anyagi fedezet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a most érkezett 1,039 milliárd forintot egyetlen cég ajánlotta-e fel az alapítványnak, mert ha így lenne, akkor az érintett cégnek nagyjából 14 milliárd forintos profitot kellene felmutatnia.
A Puskás Akadémia együtteséhez tartozó felcsúti akadémia az elmúlt években mindig kiemelt támogatást nyerhetett el. A csapat jelenleg az NB1-ben a 9. helyen áll, a mostani hétvégén elvesztett Diósgyőr elleni találkozón, egyetlen akadémista Nagy Zsolt szerepelt. Az együttesben fiatalok helyett elsősorban légiósok és idősebb egykori válogatott játékosok kapnak főként szerepet a fiatalok szerepeltetése helyett. Jelen pillanatban 13 külföldi labdarúgóval rendelkezik a klub első csapata.
Eddig külföldre is csak egyetlen fiatal játékost sikerült értékesíteni Sallai Roland személyében, igaz őt 2 millió euróért (akkori árfolyamon 600 millió forintért) igazolta le a ciprusi Apoel Nicosia. A jelenlegi válogatott keretnek is ő az egyetlen felcsúti nevelésű játékosa, igaz sérülés miatt most nem lesz ott a szlovákok és a horvátok elleni mérkősen.
Eddig már közel 19 milliárd forint úszott be a Felcsút alapítványához, de pontos adatokat nem tudhatunk ugyanis a kormány 6 hónappal meghosszabbította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány pénzügyi ellenőrzését. A DK képviselője, Varju László 2 évig pereskedett, mire a bíróság kimondta, hogy a TAO-s támogatások közpénznek számítanak, így a róluk szóló elszámolások nyilvános adatok. Ám azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma elrendelte a cég további ellenőrzését az adatok pontos ismertetése további hónapokat csúszik.
Pedig érdekesek lennének például az alapítvány 2013-2015 között megvalósított TAO-s beruházásainak szerződései és számlái. Különösen a stadion melletti fűtött pályák és a több milliárd forintból épített kazánház dokumentációja kapcsán volt nagy várakozás. Illetve van, a csúszás miatt mind a mai napig.
Nem csak Felcsút járt jól a TAO-val
Más látványsportokhoz köthető sportalapítványok esetében is akadtak idén milliárdos projektek, de a pénzek lehívása távolról sem megy annyira zökkenőmentesen, mint Felcsúton. A negyedosztályban őrlődő Kecskemét labdarúgó csapatához köthető utánpótlás akadémiának például 1,029 milliárdot hagyott jóvá az MLSZ, ám ebből a mai napig csak 156 millió forintot sikerült összegyűjteni. Náluk is rosszabb helyzetben van az ALBA-Fehérvár kosárlabda csapata az elfogadott 1,4 milliárd forintból mindössze 30 milliót sikerült gyűjteniük.
A 2018/2019-es szezonban a szövetségek által jóváhagyott 116 milliárd forintból eddig egyébként 67,9 milliárdnyi támogatást hívtak le a sportegyesületek, szervezetek.
Míg focira 38,1 milliárd forintot gyűjthetnek be a csapatok a 2018-19-es idényben, ebből eddig 25,8 milliárdot már be is szedtek, a második legtöbbet elnyert sportág, a kézilabda csapatai a 37,1 milliárdból eddig alig 20-at hívtak le. A jégkorong esetében egyelőre nincsenek friss információk az eddig lehívott pénzekből, csupán annyi tudni, hogy 8,8 milliárd forint áll(na) rendelkezésükre. Majdnem 12 milliárd jutott viszont a kosárlabdára is, a pénzlehívásban pedig a vízilabdacsapatok a legjobbak, a klubok a 8,5 milliárd forintból 6,8-at már bezsebeltek.
Ezért hátrált meg a Fidesz TAO-ügyben - túl sok érdeket sértett volna a csökkentés
A sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde december végén még úgy nyilatkozott, hogy azért van szükség a csökkentésére, mert a TAO-támogatások esetében, a rendszer 2011-es bevezetése óta, a megvalósult fejlesztések eredmények következtében már nincs szükség ekkora állami támogatásra a hat kiemelt sportágnak.