Utóbbi kapcsán leltünk némi érdekességekre, mert naivan azt gondoljuk (igen, a mai napig), hogy azon kérdéseket, miszerint
Jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot a terrorelhárításnál (TEK) kirobbant korrupciógyanús botrány?
vagy
Tervezi-e a Kormány a korrupciógyanús letelepedési kötvényprogramban résztvevő offshore cégekkel kötött szerződések felbontását?
pláne a
Mennyi letelepedési kötvényt jegyeztek le, és
ezáltal — a rendelkezésére álló adatok szerint — mekkora bevételt realizáltak a letelepedési kötvényprogramban résztvevő offshore cégek?
viszonylag egyszerűen meg lehet válaszolni. Mert ha a legrosszabb forgatókönyvet vesszük alapul, akkor miért nem lehet azt mondani, hogy a TEK-nél kirobbant botránynak lehetnek ugyan nemzetbiztonsági vetületei, de a szakhatóságok munkatársai mindent megtesznek az előállt helyzet megnyugtató kezelése érdekében. Az offshore cégekkel kötött szerződések a jövőben a kötvények kivezetését követően felbontásra kerülhetnek, az erről szóló döntés még nem született meg, így a szerződések felbontásának pontos időpontjáról jelenleg nem áll módomban tájékoztatni. Végezetül pedig a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund "x" (pontos számmal) kötvényt jegyzett le, ami által "y" (pontos összeg megjelölésével) bevételt realizált (majd így tovább, az összes többi esetében).
Nem sikerült megugrani ezt a lécet. Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke Pintér Sándort kérdezte a TEK-nél kirobbant botrányról, ám azon túl, hogy "büntetőeljárás van folyamatban, amelynek lezárásáig az ügy részleteiről tájékoztatás nem adható" konkrétumot miniszteri válaszában nem sikerült a belügyminiszternek megfogalmaznia. Ha semmi mást nem, azt azért mégiscsak meg kellett volna jelölnie, hogy nagyságrendileg mennyi közpénzt érint a bűncselekmény gyanúját felvető fiktív kifizetés, lévén ez közérdekű adat, mint ilyen megismeréséhez pedig nem pusztán az ellenzéki közszolgának, de bármely hazánkfiának - és leányának - joga van. Legalábbis az Alaptörvény VI. cikkének (3) bekezdése szerint.
Lépjünk túl ezen az apróságon, és tudjuk ezt be annak, hogy Pintér Sándornak egyszerűen rossz napja volt. Evezzünk át az offshore témára, hiszen a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egyrészt az Országgyűlés Gazdasági bizottsága korábbi elnökeként otthonosan mozog a témában, másrészről jelenlegi pozíciójában egyébiránt az ilyen kérdésekre is hivatott válaszolni. Az igazsághoz tartozik, hogy Sneider már 2017. január 18-án is feltette ezt a kérdést, ám akkor nem sikerült a Kabinetirodának érdemi választ kierőszakolnia magából. Akkor sem. Pedig a jobbikos honatya még arra is javaslatot tett Rogán Antalnak, hogy amennyiben nem ismerik az ügy részleteit,
akkor jelöljék meg annak a miniszternek vagy éppen üzletembernek a nevét és elérhetőségét, aki a kérdésemre érdemben tud válaszolni!
Rogán ehelyett azonban Dömötör Csaba útján következetesen folytatta azt a gyakorlatot, amely alapján Sneider az államtitkárt korábban egy papagájhoz hasonlította.
A letelepedési kötvényekre vonatkozó kérdésekre adott legutóbbi válaszból továbbra sem derül ki, hogy
- A letelepedési kötvények kivezetésével az offshore cégekkel kötött szerződések is felbontásra kerülnek?
- Ha nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogosult a válaszadásra, akkor miért nem jelölik meg, ki jogosult arra?
És végezetül:
- Mennyi az annyi?
Ha csak ezt a két beadványt - amelynek megválaszolását elszabotálták a miniszterek - vesszük, akkor könnyen beláthatjuk:
Az Orbán-kormány vezetői titkolóznak az állampolgárok előtt olyan ügyekben és adatok kapcsán, amelyeket ideális esetben maguknak kellene közzétenni. Ha tehetnék, talán még le is váltanák a szavazókat olyan derék káderekre, akik nem tesznek fel kérdéseket.
Kovács Zoltán