Török Gábor elemzése arra jó, hogy elvegye az ellenzéki szavazók kedvét

Akik tisztában vannak az európai parlamenti választás tétjével, azokat talán már „nem beszéli le” Török Gábor, hogy elmenjenek szavazni vasárnap. A bizonytalanoknak azonban nem tanácsos elolvasni a politológus legújabb elemzését.

Török Gábor szerint ugyanis a 2019-es EP-választás előtt a korábbiaknál „világosabban lehet látni”, hogy Magyarország politikai értelemben sziget lett az Európai Unióban, és nincs még egy ország, ahol ennyire „lefutott, belpolitikai értelemben szinte tétnélküli lenne a választás”, illetve ahol „akkora fölénnyel nyerne a győztes, mint ahogy itt fog”. A politológus úgy véli, aszimmetrikus verseny jött létre a magyar politikában,

„ahol a kormányon lévők politikai tehetségben, tudásban, kommunikációban és – ma már leginkább - erőforrásokban fényévekkel előznék riválisaikat.”

A blogján a jelenlegi politikai viszonyok kapcsán azt írta, hogy mára a centrális erőtér megingott, a Jobbik mérséklődése és a Fidesz radikalizálódása a kétosztatúság felé lökte vissza a magyar politikát, amit tovább erősített az ellenzéken belül - az együttműködés irányába - elindult lélektani és stratégiai változás.

Ugyanakkor a centrális erőtér megroppanása nem ingatta meg a Fidesz hatalmát. Török Gábor szerint azért nem, mert a helyén létrejött egy aszimmetrikus erőtér, amelyben bár visszaállt a magyar politika korábbi kétosztatúsága, de teljesen más módon, mint amikor a kétezres években kvázi-kétpártrendszerként lehetett beszélni a hazai pártrendszerről.

Mostanra a helyzet annyiban változott, hogy

„a kormányoldal egységes, professzionális és eszközökben gazdag, az ellenzék széttagolt, amatőr és jelentős részben eszköztelen”.

Török Gábor úgy látja: hiába áll nagyjából ugyanannyi választó a kormány oldalán és ellene,

„ez az egyre erősebb aszimmetria az Európai Unió legerősebb és legstabilabb hatalmi rendszerét eredményezi”.

Éppen ezért az a véleménye, hogy a vasárnapi választásnak ebben a környezetben „valójában minimális belpolitikai tétje van”. Elemző írásában hozzátette: a Fidesz elsöprő győzelmet fog aratni, még az sem lehetetlen, hogy az unióban a legnagyobbat. Szerinte meglepetést csak az jelentene, ha a Fidesz nem szerezne abszolút többséget, azaz – mint a tavalyi parlamenti választáson - nem lépné át az 50 százalékot, ebben viszont majd fontos szerepet játszik a mozgósítás. Igaz, ebben a kérdésben sem lelkesített a politológus, mert azt írta: nehéz elképzelni, hogy ebben ne az erőforrások (pénz, paripa, fegyver) tekintetében brutális fölényben lévő kormányoldal teljesítsen a legjobban.

„A tétnélküliség azonban nem jelenti azt, hogy a választásnak ne lennének következményei”

- fogalmazott. Rámutatott, hogy miután az ellenzéki pártok a maguk kis meccseit most vasárnap is le fogják játszani, a választási eredmények hatására lesznek majd olyanok, akik erősödnek és olyanok is, akiknek a belső helyzete gyengül.

Török Gábor az előrejelzések alapján úgy véli, előbbire leginkább a DK-nak és – ha átlépi az öt százalékot – a Momentumnak van esélye. Utóbbira szerinte a Jobbik, az MSZP és az LMP pályázik. Kifejtette, hogy a Jobbiknál és az MSZP-nél fontos lehet az egymáshoz viszonyított helyzetük („legerősebb” ellenzéki párt), az LMP-nél pedig a küszöb átlépése a választóvonal.