Mivel az Európai Bizottság kötelezi a kormány(oka)t, hogy hallgassák meg a szakszervezetek véleményét is, mielőtt jelentős változást eredményező jogszabályokat alkotnak, így a szinte minden szakmai jogosítványt központi irányítás alá rendelő státusztörvény kapcsán a magyar kormány képviselői kénytelenek voltak tárgyalóasztalhoz ülni a pedagógusokat képviselő szakszervezetekkel. Szerda este ez megtörtént, és ugyan lesznek még további „egyeztetések”, de egyelőre nagyon úgy tűnik, a kormány számára ez nem más, mint a kötelező körök lefutása. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az Alfahírnek számolt be az aktuális helyzetről.
Alfahír: Mielőtt rátérnénk a szerda délutáni tárgyalásra, előbb arra kérném, mondja el, milyen most a hangulat a pedagógusok között? Tekintve, hogy már nagyon hosszú ideje próbálják az érdekeiket érvényesíteni a kormány intézkedéseivel szemben, és már régóta nemcsak a valóban nagyon alacsony bérek rendezéséről van szó. Ugyanakkor a tervezett státusztörvény nyomán úgy tűnik, még a maradék autonómia is elveszni látszik. Tehát hogy érzik mostanság magukat a tanárok?
Totyik Tamás: Van egy mély apátia az eredménytelenség miatt a kollégák körében. Tapasztalható nagyfokú bizonytalanság is, hogy a tervezett státusztörvény és a teljesítményértékelési rendszer miként hat rájuk. Tehát teljesen el vannak bizonytalanodva az oktatásban dolgozók. A PSZ számításai szerint legalább 4000 pedagógus készül elhagyni a pályát.
Ez már most érzékelhető?
Igen. Ugyanakkor nagyon sokan nem is teszik nyilvánossá, nem hangoztatják, hogy elhagynák a pályát, mert például egy-egy online felületen a települések alapján beazonosíthatók lehetnek.
Térjünk rá a szerdai tárgyalásra. Ki volt a kormány részéről a tárgyalópartner?
Kisfaludy László helyettes államtitkár és az őt kísérő jogászcsapat.
Mi hangzott el a kormányoldal felől?
Először is rendkívül elkeserítő volt, mert mint kiderült, a kormány március 31-ig nem teljesítette azt az ígéretét, hogy a költségvetési törvényben a pedagógusok béremeléséről szóló EU-s elvárásnak eleget tesz. Az a gyanúnk, hogy előbb a státusztörvényt akarják lenyomni a pedagógustársadalom torkán és utána meglátják, hogy milyen változások történnek az oktatásban. Utána nekiláthatnak majd a béremelésnek… De az is lehet, hogy az uniós pénzről a kormány már lemondott, mert az Európai Bizottság olyan jogi feltételhez akarja majd kötni a státusztörvény bevezetését, ami a kormány elveivel nem fog egyezni. Gondolok itt a gyermekvédelmi törvényre. A másik elkeserítő ok az, hogy június elsejére tervezik a státusztörvény bevezetését. Azzal, hogy a pedagógusoknál egységesítenék a foglalkoztatás szabályait, nem lenne gondunk, de a státusztörvény tartalmi része számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ugyanis olyan joghátrányok érik a munkavállalókat, ami egy szakszervezet számára elviselhetetlen, és ha ehhez a nevét adja, az a szakszervezet végét is jelenti. A magyar kormány ugyanakkor arra tett ígéretet, hogy a következő időszakban történő jogszabályi változások nem fogják hátrányosan érinteni a pedagógustársadalmat, márpedig a tervezett státusztörvény igenis hátrányos! A kormány saját ígéreteit is megszegi, illetve becsapja a pedagógusokat.
Akkor ilyen előzmények mentén, volt bármilyen előrelépés a tegnapi tárgyaláson? Nem emelném ki a státusztörvény tervezetének a részleteit, de ahogy az már sokszor elhangzott, lényegében az iskoláknak csak a házirend meghatározására maradna jogosítványa, de még azt is jóvá kell hagynia a tankerületnek.
Néhány apró lépést próbált tenni a kormány.
Például?
Jelezném, hogy az ügyfélkapun keresztül történő felmondáshoz továbbra is ragaszkodik a kormány. Például követeltük, hogy pályáztatás nélkül ne lehessen intézményvezetőt kinevezni, ettől eltekinthet a tankerület, de ez így fából vaskarika, mert így sem kötelező pályáztatni. Viszont ezek olyan apróságok, amelyek érdemben a jogszabályt nem fogják változtatni. Június elsejére tervezték a státusztörvény bevezetését, de elhalasztanák augusztus elsejére. Az ég szerelmére! Ha június elseje helyett augusztus elsejére tolják ki a hatálybalépést, hogyan fogják a következő tanévet elkezdeni pedagógusok, ha sokan felmondanak? Hogyan fogják az intézményvezetők az új tanévet megszervezni?
Erre mit válaszolt Kisfaludy László helyettes államtitkár?
Majd megoldják és hogy ne prejudikáljunk… Szomorú az is, hogy van egy átmeneti paragrafusa a státusztörvénynek, de nem kaptunk egyértelmű választ arra, hogy ezeket az átmeneti jogszabályokat hogyan kell értelmezni. Például az egyhavi végkielégítés jár az oktatásban dolgozóknak vagy a közalkalmazotti törvényben előírtak szerinti végkielégítés? Vagyis sok még a tisztázatlan kérdés.
Ez akkor egy tárgyalás volt, vagy valamiféle direktíva, amit be kell majd tartani az apróbb változásokkal?
Az Európai Bizottság előírta, hogy meg kell hallgatni a szakszervezetek véleményét. Ennek próbál eleget tenni a kormány, de a szociális párbeszédhez ez kevés. A párbeszédnél ugyanis egy olyan partnernek kell lennie, aki reagál a felvetéseinkre, elfogadja vagy elutasítja. Ez nem történik meg, mert a tárgyalópartner tulajdonképpen csak postás, akinek elmondhatjuk, hogy mi az álláspontunk, aztán elmegy a döntéshozókhoz. Ők eldöntik, mit fogadnak el és mit nem. Most a viszontválasz jönne, de hát szerdán elég soványra sikeredett az ilyen viszontválasz is.
Mikor ülnek újra tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőjével?
Jövő héten pénteken délelőtt.
Az elhangzottak alapján lát valamilyen esélyt az előrelépésre?
Nem fűzök nagy reményeket a tárgyalásokhoz. Vannak alapvető kérdések-követelések: ilyen a munkaterhek csökkentése, vagyis a heti fix óraszám 22 legyen. Ragaszkodunk a szerzett jogaink megvédéséhez is. A szakszervezeteket hátrányosan érintő jogszabályváltozásokat határozottan elutasítjuk. Ugyanakkor úgy tűnik, a kormánynak két célja van: még több pénzt kivonni az oktatásból és eltakarni a pedagógushiányt még több többletmunkával. Persze van egy harmadik célja is, amit ki kell emelni, hogy félelemben tartsa a pedagógusokat, eszükbe ne jusson már újabb tiltakozásokat szervezni!
(Címlapkép: Résztvevők a Tanárok a Tanárokért, a Pedagógus Egység és a Tanítanék Mozgalom által szervezett tüntetésen Budapesten, a Klebelsberg Központ előtt 2022. december 3-án. MTI/Balogh Zoltán)