A pedagógusok alacsony bére még a kormánypárt támogatóit is felháborítja és ezen az sem változtat, hogy csak másfél hét van hátra a választásokig. Nem véletlen tehát, hogy a napok óta tartó pedagógussztrájk, olyan figyelmet kapott az orosz-ukrán háború árnyékában amire vélhetően a kormány sem számított. A válaszlépések ugyanis ezt sejtetik, mivel fenyegetéssel, rendeletekkel próbálták letörni a sztrájkot. Sikertelenül, sőt a társadalom nagy része a tanárokkal ért egyet. A kormány végül úgy döntött, a választásokig már nem is hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a pedagógusokat képviselő érdekképviseletekkel. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke értékelte a sztrájk első hetét.
Lassan egy hete tart a pedagógusok határozatlan időre meghirdetett sztrájkja. A kormány minden lehetséges eszközzel próbája ezt akadályozni, ennek ellenére úgy tűnik még a kormányoldal támogatói is szolidárisak a tanárokkal. Arra kérem ezek mentén értékelje az elmúlt napokat.
A szakszervezetek szemszögéből nézve mindenképpen sikeresnek mondható a sztrájk. A rendszerváltás óta ez volt a leghosszabb, a legkitartóbb ilyen jellegű munkabeszüntetés és létszámát tekintve is az egyik legnagyobb megmozdulások közé sorolható a lassan egy hete tartó sztrájk. Igaz, hogy csökken a létszám, de továbbra is sokan vesznek részt az akcióban, és ami számunkra rendkívül fontos, a társadalom figyelmét sikerült felhívni a bajokra, mind a diákok, mind a szülők részről hihetetlenül nagy a támogatottsága a sztrájknak és a tiltakozásunknak. Ezúton is szeretnénk ismételten köszönetünket kifejezni a diákoknak és a szülőknek a bátor kiállásért.
Rengetegen vettek részt a sztrájkoló pedagógusok Kossuth téri tüntetésén
„A sztrájk alapjog! A nagy kockásinges találkozó!" Ez volt az ismét tüntető pedagógusok Kossuth téri demonstrációjának az egyik üzenete, amit minden felszólaló hangsúlyozott is rövid beszédében. A napok óta sztrájkoló pedagógusok mellett, ezrek jelentek meg a PDSZ, a PSZ, a Ne dolgozz ingyen, az aHang, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a VDSZ Szakszervezet és a Tanítanék mozgalom felhívására.
A kormány amellett, hogy adminisztratív intézkedésekkel próbálta akadályozni az érdekérvényesítést, nem ritkán kifejezetten fenyegette a résztvevőket. Azzal érveltek, hogy csak kevés pedagógus vesz részt a sztrájkban. Számít ez igazából főleg egy ilyen sztrájktörvény tükrében?
Ez valóban fontos felvetés. Egy ilyen sztrájktörvény és kormányhatározat tükrében igenis nagyon fontos, hogy ennyien megmozdultak. Szerintünk nagyjából minden ötödik pedagógus vállalta nyíltan, névvel, arccal a tiltakozást, ami eléggé nagy szám, bármennyire is akarja „szépíteni” az Emmi. Ráadásul a lehetetlen jogszabályi háttér miatt, nagyon sokan választották a polgári engedetlenséget amivel nem számolt a kormány. Sok tanintézményben sztrájkoltak pedagógusok, illetve a szülők is nagyon bátran nem engedték iskolába a gyerekeket. Volt olyan iskola, ahol végül rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el és ezen intézmények munkavállalóit sem számolta a sztrájkban résztvevők közé a kormány amikor a számokat próbálta csökkenteni.
Lehetett hallani állítólagos fenyegetésekről. Találkozott ilyen jellegű intézkedéssel? Lehetett érzékelni ilyesmit az elmúlt közel egy hét alatt?
Igen. Rendkívül érdekes volt, mert csak szóban próbáltak pressziót gyakorolni a pedagógusokra. Mondták, hogy az intézmény nem kap fejlesztési pénzt, ha sztrájkolnak, vagy törvénytelen a sztrájk, amit a szakszervezetek hirdettek. Aztán arra hivatkozva, hogy a sztrájkolók névsorát nem adták le - egy általuk kreált időpontban - törvénytelennek nevezték a sztrájkot az érintett intézményben, ott ezt később visszavonták. Ugyanakkor tudok olyanról, ahol leadták a sztrájkolók névsorát, de egyenként behívták a pedagógusokat és szóban próbáltak nyomást gyakorolni rájuk, hogy lépjenek vissza a sztrájktól. Az ilyen esetek a legtöbb intézményben még nagyobb felháborodást váltottak ki, és a vártnál is többen csatlakoztak a sztrájkhoz.
Ez is mennyire arcpirító: az EMMI szerint azért ne tiltakozzanak a tanárok, mert Ukrajnában háború van
Miközben a koronavírus-járványra hivatkozva az Orbán-kormány elvette a sztrájkjogot a pedagógusoktól, az oktatásért is felelős humántárca azzal alázza őket tovább, hogy a mai tüntetésük kapcsán azt közölték: "most nem a sztrájknak van itt az ideje". Egészen cinikus módon az EMMI később ki is fejti a fenti megállapítását.
Említette, hogy csökken a sztrájkban résztvevők száma. Meddig akarják folytatni?
Egyelőre szerdáig tervezzük. Akkor egyeztetünk a PDSZ-szel, és meglátjuk, hogy milyen megmozdulások lehetnek még. Itt gondolok például a „precíziós sztrájkra”, amikor a törvényt az utolsó betűig betartjuk a járványügyi intézkedésektől kezdve minden kormányzati előírásig, de akkor akár az egész közoktatás lebénulhat. Lehet az is, hogy folytatjuk tovább gördülő formában a sztrájkot, de még egyszer hangsúlyozom, ez az országos testületekkel, valamint a PDSZ -szel történt egyeztetés után dőlhet el. Mi folytatni szeretnénk a sztrájkot egészen addig, amíg aláírt megállapodás nincs a bérrendezés kérdésében.
Csakhogy a legutóbbi kormányzati álláspontja az volt, hogy a választásokig már nem akarnak tárgyalni a pedagógusokkal.
Ezzel a kormány szembe megy a saját sztrájktörvényével. A sztrájktörvény ugyanis kimondja, hogy a sztrájk ideje alatt folyamatos egyeztetés legyen a sztrájkolókat képviselő szakszervezetek és a kormány képviselői között. Ráadásul hiába lengette be a kormány az Európai Bizottság által felvetett 30 százalékos, háromszor tíz százalékos béremelést, mert az nem indexáláshoz kötött bérrendezés lenne, és az önerős részről sem beszélnek, pedig a kormánynak hozzá kell tenni a maga részét is. Az pedig nem fordulhat elő még egyszer, ami korábban a Medgyessy- majd az Orbán-kormány idején is, hogy néhány év alatt a bérek elinflálódtak. Mélyen hallgat a kormány a munkaterhek csökkentésére vonatkozó sztrájkkövetelésekről és a nevelés-oktatást segítő alkalmazottak bérrendezéséről. Európában nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, ami azt eredményezte, hogy vannak kollégák a keleti országrészben, akik Romániába járnak át dolgozni, mert nettó 150 euróval magasabb a fizetésük és harminc százalékkal kevesebb a tanítással lekötött munkaidejük.
Csak a választások után tárgyal a tanárokkal az Emmi
Kisfaludy László helyettes államtitkár figyelmét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hívta fel arra, hogy a sztrájktörvény szerint a sztrájk ideje alatt is folytatni kell a tárgyalásokat - írja a 24.hu. A két szakszervezet azt javasolta, hogy a sajtón keresztül közzétett ígéretekről és a még elégséges szolgáltatásról szóló rendelet alkalmazásának tapasztalatairól tárgyaljanak március 23-án.
Ha a kormány valóban nem fog tárgyalni a választásokig, akkor milyen elvárásokat fogalmaznak meg a következő kormány felé, legyen az bármilyen összetételű?
Számunkra az egyik legfontosabb, hogy a pályán tartsuk a kollégákat. Ez csak úgy érhető el, ha a lehető leggyorsabban a diplomás átlagkereset legalább 85-90 százalékára felemelik a pedagógusok bérét és rendezik a nevelés-oktatást segítő alkalmazottak fizetését! A másik, hogy legyen egy olyan új Nemzeti alaptanterv, amely lehetővé teszi a tanulók terheinek a csökkentését, amely a XXI. századi kihívásoknak megfelelő oktatási rendszer alapjait leteszi, és ez lehetővé teszi a pedagógusok munkaterhének csökkentését is.