A régi-új tárcavezető például kijelentette, fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. Sőt, arra is figyelmeztetett, hogy a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.
Trócsányi László visszautasította az ellenzéki politikusok és bizonyos szakmai körök kritikáit, akik a bírói függetlenség sérelmét vizionálják. Ellentmondva saját magával, kijelentette: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, és ő a munkája során rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön, megspékelve ezzel:
"az, hogy egy demokráciában az igazságügyi miniszternek van és lehet feladata, véleménye az igazságszolgáltatásról, egyáltalán nem ördögtől való."
Kitért arra is, hogy a jogállamiság egyik alapköve a közigazgatási bíráskodás.
"Az, hogy 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása, jól tükrözi, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül. Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük."
(Címlap- és borítókép: Trócsányi László miniszteri bemutatása - fotó: Béli Balázs / Alfahír)