891 millió forintnyi közpénzbe került eddig a Türk Tanács budapesti képviselete

2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Türk Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket – derült ki a Magyar Narancs közérdekű adatigénylésére küldött válaszból, melyet a külügyminisztériumhoz nyújtottak be. Mint azt a lap kiemeli,

A Szijjártó Péter vezette tárca részletezte is – kérésükre – az államot terhelő kiadásokat:

• A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek – ebbe a sorba tartozik, sőt a kiadások nagyobb részét teszi ki a Türk Tanács tagdíja, amit Magyar Állam megfigyelőként is fizet a török nyelvű országokat tömörítő szervezetnek. A külügy 2020-ban 299 millió, idén 237 millió forintot szánt a tagdíjra, igaz, ebből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait” – ahogy a külügyminisztérium fogalmazott.
• A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. Utóbbinak része Hóvári János irodavezető bére is, aki 2019-ben még 650 ezer, tavaly már 950 ezer forintot keresett havonta.
• A Medve utcai irodában 2020 februárja óta zajlik munka, ez a helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
• A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.

Még júniusban a szocialista Mesterházy Attila érdeklődött a külügynél, pontosan mennyibe került a képviseleti iroda fenntartása, de levelére Szijjártó Péter helyett Menczer Tamás külügyi államtitkár felelt, inkább mellébeszélve.

Állam az államban

Az Ybl-villa ingyen használatát élvező szervezetnél Szél Bernadett és Hadházy Ákos tavaly novemberben egyébként személyesen is körül szeretett volna nézni, miután Szél októberi adatigénylésére a külügy akkori válasza szerint egy év alatt mintegy 450 millióba került a Türk Tanács hazai képviselete. A helyszíni szemléjük azonban csekély sikerrel járt: országgyűlési képviselőként sem engedték be őket az épületbe. Az irodát vezető Hóvári János később jelezte a képviselőnőnek, hogy ki van tiltva a külügyminisztérium épületeiből, így nem tudnak találkozni.

A lap emlékeztet, a budapesti türk iroda valóban állam az államban:

A csatlakozás része az Orbán-kormány által gyakorta hangoztatott Keleti Nyitás-politikájának. Ez olyan előnyöket hozhatott, mint az említett országokkal bonyolított 106 millió eurós forgalomnövekedés – noha öt országra és közel három évre elosztva –, a Kirgizisztántól kapott 650 ezer darab egészségügyi maszk, továbbá az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ idén márciusi felavatása.