Mint kiderült, Brüsszel azután döntött így, hogy megvizsgálta a GOP pályázati intézményrendszerét, illetve annak 2014-es átalakítását, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetését és szervezeti egységeinek szétosztását a minisztériumokba. Azt is nyomon követték, hogy a pályázatok győzteseinek kiválasztása megfelelően történt-e.
A Bizottság a mintegy 700 milliárdos támogatás százalékos részére tesz majd korrekciós javaslatot (ez magyarul büntetést jelent), az államtitkár tájékoztatása szerint ez 10 százalék alatt szokott lenni, ugyanakkor várhatóan ezt az összeget új pályázatokhoz fel lehet majd használni.
Csepreghy szerint konkrét fejlesztéseket emiatt nem kell leállítani, de amíg nem jön a pénz Brüsszelből, addig a hazai pályázatokat a magyar költségvetés terhére folyamatosan kifizetik. A Bizottság vizsgálata szúrópróbaszerű volt a 2007-től nyertes pályázatok kapcsán, de a mostani döntéssel érintett pályázatok köre több ezret érint.
Azt egyelőre nem lehet nyilvánosságra hozni, hogy melyek azok a pályázatok, amelyek kapcsán nem találta megfelelőnek a kiválasztást a Bizottság, de miután lezárul Brüsszellel az egyeztetés, ezt be fogja jelenteni a kormány - mondta.
Az államtitkár nem csak védekezett: vissza is támadott, amikor azt mondta: a következő tárgyalássorozaton a magyar kormány szembesíteni fogja a Bizottságot a korábbi álláspontjával, mivel lényegében 2014 előtt nem szóltak a magyar problémákról.
Átlátható közbeszerzést, teljes elszámoltatást követel a Jobbik
A Jobbik szerint nem lehet "apró bakikként és balesetként" kezelni azt, hogy Brüsszel több száz milliárdos nagyságrend felfüggesztést foganatosított. Egyes sajtóértesülések szerint több száz, akár több ezer közbeszerzés áttekintésére is sor került, mielőtt ez a döntés megszületett volna, amelyek kapcsán a párt szerint egyértelműen felmerül a korrupció gyanúja - mondta az Európai Bizottság döntésére reagálva Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
A politikus szerint a kormány részéről olyan indoklások várhatóak, miszerint a Bajnai-kormány közbeszerzési gyakorlatát folytatva, lényegében egy olyan rendszerhibáról van szó, amelyre Brüsszel lecsap, de aztán néhány tízmilliárdos korrekcióval megússza Magyarország az egészet. A Jobbik ezt az indoklást álszentnek tartja, s ha felmerül ez, akkor reagálni is fog erre a maga idejében. A képviselő emlékeztetett: 2012-ben az Orbán-kormány új közbeszerzési gyakorlatot vezetett be, azok a hibák, amelyeknek a következményeit most az adófizetők fogják viselni, egyértelműen az Orbán-kormány tevékenységének köszönhető.
A párt szerint Magyarország állampolgárai a mostani nehéz helyzetben semmiféle veszteséget nem kellene, hogy elkönyveljenek, másrészt egy szélsőséges esetben akár még az érintett pénzek egy részének visszafizetése is szóba kerülhet Brüsszel részéről. A képviselő szerint adódik a kérdés: ki fogja állni a költségeit ennek: az érintett cégek, vagy az állampolgárok?
A Jobbik szerint a közbeszerzési rendszer átláthatatlan, s méltatlan egy tisztességes piacgazdasághoz. A párt ezért a közbeszerzési rendszer tekintetében teljes rendszerváltást szeretne elérni, átláthatóságot, tisztaságot, a "tíz százalékok", a "visszaosztások" rendszerének leleplezését, megszüntetését, a felelősök felelősségre vonását követeli.
Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: ez az elképesztő gyakorlat most - a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is - több tízmilliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek. Látható, hogy itt is kormányokon átívelő negatív gyakorlatról van szó, akárcsak a devizahitelek, vagy éppen a Quaestor-koalíció esetén - emlékeztetett az utóbbi évek legsúlyosabb botrányaira a politikus.
A két korábbi nagy párt elképesztően hibás gyakorlata tehát hihetetlen károkat okoz hazánk számára, ezért a Jobbik elszámoltatást követel minden tekintetben - zárta sajtótájékoztatóját a képviselő.