A magyar kormány az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosának segítségét kérte azon új ukrán törvény végrehajtásának elhalasztása érdekében, amelynek értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnének az országban a kisebbségi iskolák - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Hágában.
A tárcavezető az EBESZ illetékes főbiztosával, Kairat Abdrakhmanovval folytatott tárgyalását követően az MTI szerint aláhúzta: a kormány az ukrajnai háború kezdetekor úgy döntött, nem hozza fel a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügyét, amíg dúl a fegyveres konfliktus, és tartotta is ezt, amíg lehetett, de a vitatott friss törvény még tovább rontotta a magyar nemzeti közösség helyzetét.
"A decemberben elfogadott törvény nyomán most a valóság a teljes erejével jön szembe velünk, hiszen idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan" - szögezte le.
Ukrajnában kilencvenkilenc magyar nemzetiségi általános és középiskola van jelenleg, amelyek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami oktatási intézmények lesznek, ráadásul megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy ezen felül az általános iskola 4. osztályát követően 20 százalékra kell csökkenteni az anyanyelven tanított tantárgyak és tanórák számát, valamint elveszik a jogot még az egyetemektől is arra vonatkozólag, hogy maguk választhassák meg az oktatás nyelvét.
Szijjártó Péter elmondta, "mindez olyan országban történik, amely az Európai Unió tagja akar lenni, miközben az Európai Unióban komoly jogszabályok védik a nemzeti közösségeket".
"Miközben tehát Magyarországon mi az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, miközben 1300 óvodába és iskolába fogadjuk be az ukrán menekült gyerekeket, Kárpátalján megtiltják majdnem száz magyar iskolának, hogy magyar tannyelvű iskolaként, kisebbségi iskolaként folytassák a működésüket" - fogalmazott, kijelentve:
"Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ez szégyen. Ez olyan eset, amely ellen a nemzetközi szervezeteknek és az Európai Uniónak is fel kell, fel kellene lépnie."
Ezzel kapcsolatban pedig üdvözölte, hogy az EBESZ-főbiztos mindig megértéssel állt ehhez a kérdéshez, mindig hajlandó volt azt tényszerűen, és nem politikai elvárásoktól vagy ideológiáktól sújtottan nézni.
"Világossá tette ő maga is, hogy ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és nemzetközi jogszabályokkal ellentétes helyzet, ezért kértem a segítségét abban, hogy halasszák el Ukrajnában a törvény végrehajtását" - mondta a miniszter, aki azt hangoztatta, hogy a kormány továbbra is kiáll a határon túli magyarokért, akik közül sokakat besoroznak Ukrajnában és akik közül sokan már meghaltak a fronton.
"Természetesen minden támogatást megadunk nekik, s minden nemzetközi szervezetben felszólalunk annak érdekében, hogy Ukrajna szeptember elsejével ne lehetetleníthesse el a magyar kisebbségi iskolák működését" - közölte.
Illetve rámutatott, hogy "2014 óta gyakorlatilag nemhogy évről-évre, de hónapról-hónapra, hétről-hétre születtek olyan jogszabályok Ukrajnában, amelyek folyamatosan vették el a magyar nemzeti közösség jogait, és lehetetlenítették el az anyanyelv használatát az oktatásban, médiában, kultúrában vagy éppen a közigazgatásban".
Ismeretes, decemberben Volodimir Zelenszkij aláírta az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Ezt az ukrán elnök aláírását megelőzően fogadta el az ukrán parlament. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének, ugyanakkor a kisebbségi jogok megsértését nem csupán a magyar, hanem a román és a bolgár parlament is kifogásolta.