Ursula von der Leyen ma délelőtt megtartotta első State of the Union beszédét. A mindenkori Európai Bizottság elnökének gyakorlatilag ez a legfontosabb fellépése, a téma az Európai Unió helyzete és jövője.
Koronavírus
Ursula von der Leyen azzal kezdte beszédét, hogy köszönetet mondott az orvosoknak, ápolóknak a koronavírus elleni küzdelemben. A vírus kisebb egy homokszemnél, de megmutatta, hogy milyen törékeny minden, ami körülvesz minket, törékeny az élet és törékeny az egészségügyi rendszer is. Megmutatta, hogy milyen korlátai vannak annak a modellnek, ami a jólétet a jól lét fölé helyezi. Leyen a bolygó törékenységéről is említést tett, nemcsak a világjárványt, hanem az égő erdőket és az olvasó gleccsereket kiemelve.
Az Európai Unió abban hasonlít a pandémiára, hogy a vírus miatt mások megóvása érdekében feláldoztuk a személyes szabadságunk egy részét. Az EU pedig arról szól, hogy a tagállamok feláldozzák szuverenitásuk egy részét a közösségért. Von der Leyen leszögezte, hogy nemcsak a mostani helyzetet próbálják jobbá tenni, hanem a jövőt is alakítani, ez a NextGenEU.
Ma reggel szándéknyilatkozatot küldött David Sassoli EP-elnöknek és Angela Merkelnek, amelyben felvázolta az Európai Bizottság következő évre szóló terveit. A polgárok még mindig szenvednek, aggódnak a családtagjaik egészségéért, a munkahelyük jövőjéért, vagy gondot okoz nekik a megélhetés megteremtése a hónap végéig.
A járványnak és ezzel együtt a bizonytalanságnak sincs még vége, a talpraállás kezdeti szakaszában vagyunk. Von der Leyen szerint emberi vetületű gazdaságra van szükség, ami megvédi az embereket a betegségekről, katasztrófáktól, munkanélküliségtől, szegénységtől.
Európa többet tett közösen, mint eddig bármikor, amikor lezárták a határokat folyosókat nyitottak az áruforgalom előtt, amikor uniós polgárok ragadtak az EU-n kívül hazahozták őket, exporttilalmaknak vetettek véget, hogy a kulcsfontosságú áruk eljussanak oda, ahol szükség van rájuk. Felgyorsították a maszkok, kesztyűk és lélegeztetőgépek gyártását, együttműködési lehetőségeket teremtettek, és ezekhez a hatáskörökön nem kellett változtatni.
Az EU4Health programot jövőképessé kell tenni, javasolja, hogy növeljék meg a költségvetését. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, valamint az Európai Gyógyszerügynökséget is megerősítené, és létrehoznának egy olyan új ügynökséget, ami a biológiai és orvostudományi kutatásokkal foglalkozik. Mivel globális válságról van szó, világméretű konklúziókat kell leszűrni, jövőre Olaszországba szerveznek egy egészségügyi G7-et.
Munkavállalók
A kkv-k a gazdaság motorját, és ezáltal a helyreállítás motorját jelentik. Európának sikerült a tömeges munkanélküliséget elkerülnie a munkavállalók és vállalatok bértámogatásával. Ezekkel a modellekkel többmillió munkahelyet sikerült megóvniuk, így működik a valódi európai szolidaritás. Európában a munka méltósága szent kell, hogy legyen.
Európa gazdasági teljesítménye visszaesett a járvány miatt, de a vírus és a bizonytalanság velünk marad, ezért továbbra is szüksége van a gazdaságnak a politika támogatására. Kényes az egyensúly a pénzügyi támogatás és a költségvetési stabilitás között, hosszútávon a stabilitást és a versenyképességet a legjobb úgy megteremteni, ha lesz egy erősebb monetáris unió. Strukturális reformokat szorgalmaz, megvalósítaná a bankuniót és a tőkepiacokat is jobban integrálná az euró erősítése érdekében.
Kulcsfontosságú a belső piac működése, ami rengeteg lehetőséget tartalmaz. A schengeni térség jövője a programjuk egyik legfontosabb pontja.
European Green Deal
Von der Leyen hosszú részt szentelt beszédében az európai zöld megállapodásnak és a klímacéloknak is. A természet a lezárások idején elkezdett újjáéledni, tisztább lett a levegő. A Green Deal az átalakítás alapja, a cél, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens, de a jelenlegi status quo-ban nem jutunk oda, gyorsabban kell teljesítenünk.
Von der Leyen szerint hatásvizsgálatok megmutatták, hogy ezt még kezelni tudja a gazdaság és az ipar. Ez lehetővé teszi a 2050-es klímasemlegességi célt és a Párizsi Klímamegállapodásban foglaltak betartását is, ha így járunk el, sikerül 1,5 fok alatt tartani a Föld felmelegedését.
Egyikünk sem ússza meg a klímaváltozást
Valójában azonban egyszerű és igaz válaszok is léteznek erre a részleteiben összetett, az emberiség jövőjét alapvetően meghatározó problémakörre: a Föld felszínének hőmérséklete növekszik, a Föld élővilágának sokszínűsége (diverzitása) vészesen csökken. A technikai civilizáció ipari forradalom óta tartó tendenciái mindkét folyamatot erősítik - olvasható a Klímaváltozás és Magyarország tanulmánykötet előszavában, melyet Pálinkás József és Szathmáry Eörs jegyez.
A technológia és a tudás rendelkezésre áll, bebizonyították, hogy ami jó a klímának, az jó az üzleti világnak is, de senkit nem szabad az átállás során az út szélén hagyni, ezért méltányos átállási mechanizmust fognak biztosítani.
Az új célkitűzések elérésével csökkentik az energiaimport függőséget, többmillió új munkahely jöhet létre, és felére csökkenhet a levegő szennyezettsége. Ezen az úton most kell elindulni, amihez például emelni kell a megújulók arányát és megreformálni az adóztatást. A beszéd egy későbbi szakaszában ejtett szót arról, hogy a szénhasználat árát ne a természet fizesse meg, növelni kell az árát, a WTO-val kompatibilisen kell szabályozni.
A NextGenEU csomag 37 százalékát közvetlenül a Green Deal céljaira fordítják, és a zöld kötvényeket az EU fogja elsőként bevezetni, a helyreállítási alapból 30 százalék mehet erre. Új európai Bauhaust is létrehoznak, ahol építészek, művészek és ipari formatervezők fognak azon dolgozni, hogy megvalósuljanak a célok.
Digitalizáció
Ha a járványhelyzet alatt nem léteztek volna digitális lehetőségek, a karanténba vonulás teljes elszigetelődést jelentett volna és hatalmas ellátási problémákat. A moden technológia viszont lehetővé teszi, hogy többmillió fiatal otthonról tanuljon és a munkavállalók otthonról dolgozzanak, a termelés működjön és a közigazgatás továbbra is fontos szolgáltatásokat nyújtson. Néhány hét alatt több innovációra került sor, mint korábban évek alatt.
A következő évtized Európa digitális évtizede kell, hogy legyen, a kontinensnek vezető szerepet kell vállalnia, vagy sokáig mások mögött kullog majd és mások határozzák meg a normákat a világban.
Három területre összpontosítanak itt:
- adatok: a személyes adatokat illetően Európa lassú volt, de az ipari adatokat tekintve élen jár, viszont a begyűjtött ipari adatok többségét soha nem használják fel, ez pocsékolás, az igazi adatgazdaság erősen segítheti az innovációt és a munkahelyteremtést, a Gaia-X-re alapozva európai felhőt akarnak létrehozni, központosítva az adatgyűjtést például az energetikában és az egészségügyben
- technológia: von der Leyen itt a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket emelte ki, a precíziós mezőgazdasági termelésen át, az orvostudományban célzott diagnózisokon keresztül az önvezető járművekig, az MI új világokat nyit, de új szabályokra is szükség lesz, el kell kerülni a visszaéléseket
Nyolc milliárd eurót ruháznak be a szuperszámítógépek következő nemzedékébe, szeretnék, hogy az európai ipar új generációs mikroprocesszort is létrehozzon, amellyel a növekvő adatmennyiséget energiahatékonyan és biztonságosan lehet hasznosítani. A NextGenEU 20 százalékát digitális területre akarják befektetni.
Külpolitika
Von der Leyen szerint vannak, akik az izolációba menekülnek, vannak, akik destabilizálják a rendszert, de Európa úgy döntött, hogy kezet nyújt, itt beszólt Donald Trumpnak is, amikor úgy fogalmazott, hogy a mi vezetői stílusunk nem arról szól, hogy propagandát terjesztünk és Európát tesszük az elsőre helyre, hanem arról, hogy amikor szükség van segítségre, mi segítünk. Senki nincs biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban.
Az EB elnöke szerint egy erős ENSZ biztosítja az olyan válsághelyzetek megoldását, mint a líbiai és a szíriai. Erős WHO, hogy jobban tudjunk válaszolni a világjárványokra. Egy erős WTO biztosíthatja a tisztességet versenyt. A multilaterális rendszert meg kell reformálni, mert
Egyik út sem vezet sehova. Konstruktív, és nem destruktív változásra van szükség, ezzel szintén szembehelyezkedett a jelenlegi Fehér Ház külpolitikájával.
Leyen szerint az EU-nak határozott, világos véleményének kell lennie a globális kérdésekben, gyors cselekvéssel együtt. Megemlítette a tegnapelőtti EU-Kína csúcstalálkozót, amiről itt írtunk részletesen:
Európa nem akar Kína játéktere lenni
A hétfőn tartott EU-Kína online csúcstalálkozó után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy Európának játékosnak kell lennie, nem pedig játéktérnek a nemzetközi mezőnyben. Ez a deklaráció értékelendő, de azt továbbra sem látjuk, hogy Európa milyen gyakorlati lépéseket tesz annak érdekében, hogy valóban játékos legyen a legnagyobbak pályáján.
A köztük lévő kapcsolat stratégiai szempontból az egyik legfontosabb, de az egyik legnagyobb kihívás is. A kezdetektől azt mondják, hogy Kína partnerünk, versenytársunk, és rendszerszintű riválisunk is. Említést tett a tisztességes piaci hozzáférésről, a megfelelő beruházásvédelemről, és arról is, hogy kétségtelen, nagyon különböző kormányzati és társadalmi rendszerekben gondolkodunk. Európa hisz a demokrácia és az egyén jogainak egyetemes értékeiben, de vannak problémáink, például az antiszemitizmus. Az emberi jogi visszaéléséket mindig szóvá fogjuk tenni, például Hongkong és az ujgurok esetében is.
Von der Leyen beszélt az EU külpolitikai bénultságának egyik tünetéről, hogy az egyszerű nyilatkozatok is késnek, vagy felvizezik őket és túszul ejtik más, fontosabbnak látszó érdekek. Az EB elnöke ezek elkerülése érdekében bevezetné a minősített többségi döntéshozatalt, legalább az emberi jogok és a végrehajtás területén.
Szót ejtett arról is, hogy az Európai Unió a belarusz nép mellett áll, a kormány brutális válaszát a tüntetésekre szégyenletesnek nevezve. Oroszország kérdésében Alekszej Navalnij ügye, akit a német laborok szerint megmérgeztek, intő példával szolgál. Von der Leyen visszaemlékezett Salisburyre is, hozzátéve, hogy ezen még egy gázvezeték sem fog változtatni.
Törökország sem maradt ki a beszédből, mindig nagyon fontos szomszédunk volt és az is marad, a térképen közel vagyunk egymáshoz, mégis egyre nagyobbnak tűnik a távolság. Törökország térsége zavaros, többmillió menekültet is ellátnak, amit az EU sok pénzzel támogat, de ez sem igazolja azt, hogy megfélemlítsék és elnyomják a szomszédaikat. A tengerjogi konfliktus kapcsán Ciprus és Görögország számíthat Európa teljes szolidaritására, amikor szuverén jogaikat akarják megvédeni.
A Brexit tárgyalások nem úgy haladtak, ahogy szerették volna és most már nagyon kevés idő van. Soronként, szavanként dolgoznak, fontos a nagypénteki megállapodás betartása a tartós béke érdekében. A britek legújabb kavarásáról elmondta, hogy ratifikálta a ház az egyezményt, ezt nem lehet csak úgy egyoldalúan megváltoztatni, ez a jog, a jóhiszeműség, és a bizalom alapvető kérdése.
A migrációról kifejtette, hogy ez mindig is egy tény volt Európa számára, ez így is marad. Évszázadokon keresztül meghatározta társadalmainkat, gazdagította kultúráinkat, alakította sokunk életét. A 2015-ös válság sok szakadékot hozott, ezek közül néhány még ma is fennáll. Az Európai Bizottság jövő héten beterjeszti a migrációs csomagját, humánus megközelítést képviselnek, a legfontosabb elv az életek megmentése a tengeren, nem lehet más alternatíva.
Jogállamiság
Még ebben a hónapban közzéteszik a minden tagállamra vonatkozó jogállamiságjelentést, ez lenne az alapja annak, hogy ne legyen visszalépés ezen a területen, az EB-nek fontos ez. Biztosítani fogják, hogy a költségvetésből és a hitelcsomagból kifizetett pénzeket ne csalják el, ne használják fel összeférhetetlen módon. A jogállamiságsértéseket nem tolerálhatják, akár az EU-jog elsődlegességéről, a sajtószabadságról, a bíróságok függetlenségéről van szó. Az értékek nem eladók.
Beszéde végén von der Leyen kifejtette, olyan uniót akar, ahol mindenki saját maga lehet, mindenki azt szerethet, akit akar, mindenki megélheti az identitását. A rasszizmusról egy idézettel kezdett: „a különbözőség nem fenyegetés, hanem természetes dolog”. Antirasszista unióra van szükség.
Ursula von der Leyen franciául kezdte az első State of the Unionját, angolul folytatta, a németet is beemelte, a végén a Vive l’Europe szlogennel zárt.