Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem mulasztotta el, hogy fényezze kicsit a 2017/18-as magyar elnökséget, úgy nyilatkozott, hogy mind a visegrádiak, mind Európa úgy érezte, hogy ez volt a V4 eddigi legdinamikusabb elnöksége. A konferenciára pedig ennek az elnökségnek méltó lezárásaként tekint, aminek témája "very timely", ahogy a minisztériumban mondanák, hiszen Európa történelmi kihívások egész sorozata előtt áll.
Ezek a kihívások:
- biztonsági kérdések (bevándorlás, Ukrajna)
- gazdasági kérdések (Brexit miatt EU tovább veszíthet gazdasági erejéből)
- európai kulturális örökség megvédése (amit rendkívüli megpróbáltatások értek)
- a föderalisták és szuverenisták ellentéte az EU-ban
- súlyos demokrácia deficit (hatalmi elit vagy a polgárok irányítanak)
Szijjártó úgy véli, hogy az EU-ban már mindenkit megbélyegeznek, aki nem a mainstreamet képviseli. Eleinte csak puyinista ellenállók voltak, 2016 óta már trumpisták is vannak mellettük, pedig szerinte ez a hozzáállás nem segít az előrelépésben. Érdekes, hogy ezen jelzők létjogosultságát éppen akkor kérdőjelezi meg, mikor Trump egykori főtanácsadója a kormány meghívására ugyanazon a rendezvényen, néhány órán belül lép színpadra és annak a mozgalomnak a sztárja, aminek szárnyán Trump is az elnöki székbe emelkedett pár napon belül szintén Budapesten beszélgethet el Jeszenszky Zsolttal a fideszes és nem fideszes lányok (Yiannopoulos esetén inkább a fiúk) szopási szokásairól.
"A fideszes csajok nagyon jól szopnak, a jobbikosok borzasztó rosszul" - nagyot ment tegnap a fideszes Tesztoszteron Boys
Tegnap a Mészáros Lőrinc által kezelt közvagyonból fenntartott Echo TV-ből Soros György világegyetem-elpusztító tervei, a határainkat ostromló hatmilliárd szendvicsdobáló migráns és a soha nem látott magyar jólét már jól megszokott hírei mellett azt is megtudhattuk, hogy a fideszesek jól szopnak, a jobbikosok meg nem.
A magyar kormány állítólag a polgárokat támogatja a hatalmi elittel szemben és elutasítja a föderalista koncepciót, mert szerintük az erős tagállamokra építő EU-nak van létjogosultsága.
Ahhoz, hogy az Európai Unió erős legyen Szijjártó szerint az alábbiakra van szükség:
1. Engedni kell a versenyt az EU-n belül is
A külügyminiszter szerint nem hagyhatjuk, hogy támadjanak minket az alacsonyabb adóink miatt, amit azzal értünk el, hogy a nehéz időben az emberek összefogtak és olyan teljesítményt nyújtottak, ami lehetővé tette az adócsökkentést. És ha már az istenadta nép szóba került, akkor azt is elmondta, hogy Magyarországon teljesítményalapú társadalom épül. Akinek tehetsége van, az előrébb jut, olyat pedig már nem is találni, aki nem tud dolgozni, csak akkor, ha nem akar.
Igen, tényleg ezt mondta, miközben Magyarország a legmagasabb adóterhek élvonalában van az EU-ban és köztudott, hogy az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban valamivel magasabb az átlagos adóterhelés és a társadalombiztosítási járulékok aránya, mint ott, ahol progresszív adórendszer van érvényben. Emellett a foglalkoztatottság növekedésében nagy szerepet játszott az elvándorlás, aminek kiváltó okai között szerepelt az is, hogy nem lehet előrébb jutni és még mindig uram-bátyám rendszer uralkodik az országban.
2. Vissza kell adni az embereknek a biztonságot
Szijjártó elmondta, hogy a brüsszeli migrációs politika kudarcot vallott, ahogy a nyugat-európai integrációs törekvések is. A tömeges illegális migráció miatt pedig olyan súlyos a terrorfenyegetettség, mint már rég volt.
3.Meg kell őrizni a keresztény kultúrát
"Jogos elvárás, hogy ha valaki Európába jön, tartsa tiszteletben a vallásunkat is."
Ez természetesen nem maradhatott ki most, hogy az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az illiberális demokrácia nem jó hívószó, így inkább a kereszténydemokráciára építi az új imázst. A külügyminiszter el is mesélte:
mikor meghallotta, hogy Franciaországban II. János Pál pápa szobráról le akarják venni a keresztet, úgy tiltakozott, hogy a Külügyminisztériumot telepakoltatta feszületekkel.
Aztán lovagolt még kicsit azon, hogy a hanyatló nyugaton milyen szörnyűségek vannak vallás tekintetében, persze arra nem tért ki, hogy ez sem fekete-fehér és például a bajor kormány épp egy hónapja rendelte el, hogy minden közintézményben ki kell függeszteni a keresztet.
A megyei közgyűlésből kitiltotta a keresztet a Fidesz, most a kötelező kifüggesztésnek örvendeznek
Bajorországban a napokban törvény született arról, hogy június 1-jétől kötelező lesz a kereszt kifüggesztése a német tartomány valamennyi állami hivatalában. Az egyébként üdvös intézkedésnek a közösségi médiában most a Fidesz-KDNP egyik olyan politikusa örömködik, aki asszisztált hozzá, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének falára ne kerülhessen ki a Jobbik által szorgalmazott feszület.
4. Az európai forrásokat szerződések alapján ki kell adni a tagországoknak
A kormány szerint teljesítettük ezen szerződésekben foglalt kötelezettségeinket, ezért nem kérdés, hogy meg kell kapnunk az EU-s pénzeket. Az EU erről máshogy vélekedik, épp ezért léptethetik életbe hazánk ellen ősszel a hetes cikkelyt.
Az EP kulturális és oktatásügyi bizottsága is a hetes cikkelyt emlegeti Magyarország kapcsán
A 13:4 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal.
5. Nem szabad erodálni a demokráciát
"A brüsszeli intézmények és európai polgárok közt egyre nagyobb a távolság." A miniszter úgy látja, hogy az európai vezető politikusok egyre lekezelőbben beszélnek és eltávolodnak a polgároktól. "Rá kell bízni az EU jövőjét az emberekre. Nem tartunk demokratikusnak semmi olyat, ahol presztízsből be akarnak betonozni politikákat és lezárni vitákat még az EP választások előtt."
Meglehetősen szürreálisnak éreztem ezt a részt, ahol Szijjártó éppen azzal vádolja a brüsszeli elitet, amivel a magyarok nagy része a kormányt. Tessék kicsit körülnézni idehaza is.
6. Bővíteni kell az Európai Uniót
"Nem akarunk hosszú távon EU27-et. Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk"
- jelentette ki a külügyminiszter, aki helytelennek találja azt, hogy Szerbiának és Montenegrónak csak 2025-től lesz lehetősége csatlakozni az unióhoz. "Mi az, amit 2500 nap alatt akarunk megtudni róluk, amit eddig még nem tudtunk" - tette hozzá a kissé bagatell megjegyzést.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a parlamenti választáson az emberek egyértelmű döntést hoztak, azt a pártcsaládot választották, amely világossá tette, hogy számára a magyar emberek biztonsága az első.
„Magyar Magyarországot és Európai Európát akarunk”
- zárta sorait a miniszter.