A 13:4 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal.
Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos vonatkozó ajánlásait, ugyanakkor problémásnak nevezték a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyének elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván, a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.
A CULT szerint a brüsszeli testület nem volt elég alapos a 2010-es magyar médiatörvény vizsgálatakor, annak a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályai ugyanis például nem elégségesek, emiatt a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek.
Hangsúlyozták, hogy a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt. Mint írták, az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt.
Kitértek végül arra is, hogy aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció "számos mindennapi formáját" és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.
Összegzésképp leszögezték: a felsőoktatás, a romák diszkriminációja, a sajtószabadság és a civil szervezetek helyzete miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindítását.
Reagált a Fidesz
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő azon véleményének adott hangot, hogy a szöveg alaptalan kritikákat tartalmaz és politikailag elfogult. "Az objektív tények és az aktuális helyzet nem érdekelte a képviselőket, akik előre eldöntötték, hogy Magyarországot meg kell büntetni, pellengérre kell állítani" - emelte ki.
"A hetes cikk szerinti eljárás kilátásba helyezésével továbbra is világos a baloldal célja: nyomásgyakorlás a magyar kormányra, hogy adja fel elveit és eddigi eredményeit, s hódoljon be a brüsszeli fősodor akaratának, áldozza fel az országot a nyílt társadalom eszméjének" - írta közleményében Bocskor.
A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.