Valóban lekapcsolják a termékbemutatós csalókat?

Egyre közelebb áll a törvényhozás ahhoz, hogy visszaszorítsák a termékbemutatózásnak hívott üzletág tündöklését.

A történet valószínűleg mindenki számára ismert: bizonyos cégek jellemzően idősebb, nyugdíjas korú embereket keresnek fel levélben vagy telefonon olyan indokokkal, hogy "ingyenes egészségügyi felmérésre", vagy nagyon olcsó, ebéddel egybekötött utazásra van lehetőség. A leendő vendégeket azonban több órás előadásra ültetik be, ahol valódi szakértelemmel nem, csupán jó kommunikációs képességekkel rendelkező előadók beszélik rá a szépkorúságukban mindinkább naivabbá válókat a termékek megvásárlására.

Ezek pedig értéktelenek, de egy vagyont kérnek értük.

A tíz, vagy hússzoros áron kínált ágyneműk, takarítógépek, mágneses csodaeszközök ráadásul helyben megvásárolhatók hitelre is, így a becsapott ügyfél jó időre adósságba veri magát a szélhámosok kedvéért. A jövőben ezt viszont már nem tehetik meg.

A kereskedelmi törvény árubemutatókkal egybekötött termékértékesítést érintő módosítása ugyanis kimondja, hogy a szervezőknek fogyasztási hitelt is tilos lesz közvetíteniük, tehát -mivel kevesen fognak 300-400 ezer forinttal a zsebükben érkezni egy "ingyenes állapotfelmérésre"- a gyors üzletek megkötésétől is elesnek. Ezen túl a cégeknek kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartaniuk, magyarán elérhetőnek kell lenniük a vásárló számára. Továbbá megtiltják számukra az ajándéksorsolást, ami egyébként is csupán egy kommunikációs fogás, ami a hirtelen jött szerencse megragadásának ösztönös kényszerére épül, de nem jelent valódi kedvezményt. Szintén megtiltják, hogy ingyenes ajándékokkal csábítsák a vendégeket a helyszínre.

Mindezek mellett a kereskedelmi törvénybe külön is bekerül ez az ágazat, "árubemutatóval egybekötött termékértékesítés" néven.

Az előterjesztést a parlament két héttel ezelőtti ülésnapján minden párt támogatta, Z. Kárpát Dániel Jobbik-alelnök pedig emlékeztetett azon javaslataikra, melyek szerint a bejelentett előadásokról az önkormányzatnak, a fogyasztóvédelemnek és a rendőrségnek is tudnia kellene, a jegyzőnek pedig hatósági ellenőrzési jogköre lenne.

A legjellemzőbb megtévesztések:

  • Valótlan állítás, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.
  • Az előadást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert egy nyereményt, miközben nem volt ilyen nyeremény, illetve a nyeremény meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez volt kötött.
  • Megtévesztő módon arról tájékoztatták a résztvevőket, miszerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre.
  • A termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Mindkét alkalommal több, „ingyenes” ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyekhez azonban csak az utolsó, „ajándékként” átadott termék előállítási költségének (közel 150.000 Ft) kifizetése esetén juthattak hozzá.

Forrás: NFH

Az 50 milliárdosra becsült piacon nagyjából 150, javában a fogyasztókat megvezető, becsapó cég működik. Mint az Alfahír kérdésére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közölte, ezek a vállalkozások gyakran vezetnek vendéglistát azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a hatóság embereit. A macska-egér harc során a hatóság akkor tud érdemben eljárni, ha tetten érik a csalókat, ehhez pedig az kell, hogy ott ülhessenek a sorok között: azonban, amennyiben a szervezők gyanút fognak, a rendezvényt nem várt okokra hivatkozva lemondják.

A parlament által meghozott korábbi, és a várhatóan jövő januárban életbe lépő új törvénymódosítások évtizedes adósságot törleszthetnek, de a milliárdos üzletet folytató, nyugdíjasok ezreit megvezető cégek minden bizonnyal újabb és újabb módszereket találnak majd ki arra, hogyan hálózzák be áldozataikat a hatóságok látóterén kívül.