Várhelyi Olivért, az EU bővítés- és szomszédságpolitikai biztosi posztjának jelöltjét az Európai Parlament Külügyi Bizottsága hallgatja és kérdezi ezekben a percekben is.
A magyar biztosjelölt nagyjából 17 perces nyitóbeszéddel mutatkozott be, amit azzal kezdett, hogy a kommunista Magyarországon született, családtagjait 1956 után üldözték, őt ez az esemény alakította gyerekkora óta.
A 2004-es csatlakozás az álmunk megvalósulását jelentette
- mondta Várhelyi, aki már szolgálta Magyarországot és az Európai Uniót is, több különböző poszton.
A biztosjelölt kifejtette: megtanulta, hogy az EU és a tagállamok érdekei eltérhetnek, de a lényegi cél ugyanaz, egy erős Európa építése. Példaként említette, hogy amikor az egységes európai szabadalomért felelt, a magyar kormány az egyik legkeményebb ellenzője volt a gondolatnak, de később sikerült kiemelni ennek előnyeit és meg is valósították.
Európa építése nem arról szól, hogy válasszunk a nemzeti vagy európai érdekek között, hanem arról, hogy megtaláljuk a szintézist
- szögezte le.
Várhelyi hidat képezne az EP, a Tanács és a tagállamok között, a szomszédságunkat stratégiai jelentőségűnek nevezte, azzal indokolva, hogy a sorsunk összeköt minket, a szomszédaink sorsa is kihat ránk.
A biztosjelölt olyan kulcsszavakat említett, mint a biztonság, stabilitás, jólét, gazdasági fejlődés, működő piacgazdaság, erős demokratikus intézmények és jogállamiság. Senkit nem hagyna az EU mögött, ezért a gazdaság szociális dimenziójára koncentrálna.
Várhelyi szerint, ha a felelősségünket nem vesszük komolyan, mások fognak a helyünkre lépni. A szomszédaink más valóságban, más körülmények között élnek, így személyre szabott megoldásokra van szükség.
Támogatja a bővítést
Várhelyi szerint a Nyugat-Balkán Európa integráns része, geopolitikai önérdekünk a hiteles csatlakozási perspektíva. Továbbra is kiáll a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megnyitása mellett Albánia és Észak-Macedónia esetén is. Úgy látja, hogy az EU hitelessége forog kockán a régióban már megvalósított reformok miatt. Az EU-nak fell kell készülnie arra, hogy új tagállamokat fogadjon be.
Nem kell választani az unió mélyítése és szélesítése között, ez mindig kéz a kézben járt.
Törökországot fontos szereplőnek nevezte, továbbra is segíteni kell őket, miután közel négymillió menekültet tartanak a határaikon belül. Ugyanakkor nem fordíthatjuk el a fejünket az aggasztó eseményekről sem, itt a jogállamiságot, az emberi jogokat, a provokatív külpolitikát és a szíriai katonai beavatkozást is szóba hozta. A csatlakozási tárgyalások gyakorlatilag leálltak, a hadművelet bonyolulttá teszi a politikai megoldások megtalálását.
Várhelyi Ukrajnát is nagyon fontosnak nevezte geopolitikailag, az országnak támogatják a területi inntegritását és függetlenségét.
A déli partnerség esetén a stabilitást, a biztonságot, a jólétet és a migrációt emelte ki. Szerinte a többet többért elv segítségével tudják a partnerországokat reformok végrehajtására ösztönözni. Líbiában és Szíriában a békét és a stabiliást az ENSZ-el közösen állítaná helyre.
Várhelyi több állam esetében a partnerség mellett kiemelte a jogállamiság napirenden tartását, de szót ejtett a határok őrizetéről és a menekült visszafogadási-visszaküldési mechanizmus működőképessé tételéről is.
Beszéde végén rögzítette négy legfontosabb célját:
- a csatlakozási tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával – bár ezt a kérdést a közelmúltban, főleg francia aggályok miatt, lezárták
- a keleti partnerség országait segíteni a strukturális reformok végrehajtásában
- megújítani a partnerséget a déli szomszédokkal a többet többért elv és a gazdasági fejlődés mentén
- a szomszédságpolitikai eszköztár teljes kihasználásával a beruházásokra és befektetésekre történő koncentrálás