A 444-nek "egyre több, egymástól független brüsszeli bennfentes" beszélt arról, hogy a magyar biztosjelölt az eddig befutónak tűnő és fajsúlyosnak mondható bővítési biztosi pozíció helyett a közlekedési ügyeket kaphatja.
Orbán Viktor régi vágya a bővítési terület, már 2014-ben Navracsics Tibornak, majd idén, első jelöltjének, Trócsányi Lászlónak is ezt kérte. Navracsics végül oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelős biztos lett, de eddig úgy nézett ki, hogy a Trócsányi helyére lépő Várhelyi Olivér megkaphatja a bővítési- és szomszédságpolitikát.
A helyzet viszont nem egyértelmű, Trócsányit ugyan tényleg a bővítési posztra jelölte Ursula von der Leyen, de azt nem tette hivatalossá, hogy Várhelyinek is ezt szánja. A feltevést erősítik Orbán Viktor szavai is, melyek a Türk Tanácson hangzottak el:
Magyarország most azért harcol, hogy ebben az európai kormányban a magyaroknak jutó portfólió a bővítés- és szomszédságpolitika legyen. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata.
Itt beszélt arról is, hogy segítenének Azerbajdzsánnak: "ha sikerül ezt a portfóliót megszereznünk, akkor örömmel állunk az Önök rendelkezésére, hogy segítsük az Önök törekvéseit". Dobrev Klára EP-alelnök szerint pont ezért nem fogják Várhelyinek adni a bővítési pozíciót. Orbán ugyanis hibázott: a leendő magyar biztos nem a magyar kormánynak fog dolgozni, hanem a Bizottságnak, tehát a miniszterelnök nem ajánlhat segítséget ezügyben egy külső államnak.
Ujhelyi: Orbán olyat ígért a Türk Tanácsban, ami uniós szerződéseket sért
Orbán Viktor kedden Bakuban, a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján - melyen azt is mondta, hogy sok magyarban van kipcsak vér - arról beszélt, ha sikerülne megszerezni a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködés lehet Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal.
A 444 forrásai szerint ez az összefüggés nem ennyire egyértelmű, szerintük már a bakui ülés előtt felmerült, hogy Várhelyi más területet kap.
Nem dőlt el
A lap azt is írja, hogy Ursula von der Leyen és Orbán Viktor hetek óta egyeztet arról, hogy megcseréljék a magyar és a román biztosi portfóliót. Az EP-ből és egyes tagállami kormányok részéről sok kifogás érkezhetett arról, hogy nem lenne túl szerencsés a magyar biztosnak külpolitikai területet adni, lévén, hogy Budapest a többségtől sokszor eltérő álláspontot képvisel diplomáciai kérdésekben.
Mit kaphat Várhelyi?
Három biztosi pozíció szabad még, a többiek jó úton haladnak a kinevezés felé, de a román, a francia és a magyar kormánynak új embert kellett jelölnie.
Franciaország és Magyarország ezt meg is tette, de Romániában épp kormányválság van, ezért lemaradásban vannak. Párizs első körben a belső piacot, a védelmi ügyeket és az űrkutatást egyszerre kapta, nyilván Magyarországnak nincs esélye versenybe szállni ilyen erős portfólióért. Maradt a román biztos területe, ami a közlekedés.
Bukarest új jelöltje a néppárti képviselő Siegfried Muresan lehet, őt többen is szívesebben látnák bővítési biztosként, cserélve Várhelyivel.
Mit csinál a közlekedési biztos?
Az új bizottságban a környezetbarát technológiák kerülhetnek előtérbe, például feladata lehet a gazdaságosabban működő hajók elterjesztése és a repülőgépek által használt kerozin megadóztatása, de hozzá tartoznak a közúti- és vasúti fejlesztések, valamint a nemzetközi katonai gyakorlatok logisztikai feltételeinek kidolgozása is.
Nem is biztos, hogy akkora bukás
Az pont a közelmúltban vált világossá, hogy a következő öt évben szinte biztosan nem fog új állam csatlakozni az EU-hoz, Emmanuel Macronék blokkolják az ilyen terveket például Albánia és Észak-Macedónia esetében, így nem egyértelmű, hogy annyira erős lesz a biztosi pozíció.
A 444 szerint egyébént Orbán Viktor még szeretne valami kompenzációt, ha csere lesz, de erről egyelőre nem született döntés.
Az idő sürget, az új Bizottság eredetileg november elsején lépett volna hivatalba, ezt decemberre halasztották az egyezkedések miatt.