Rég nem látott vitának lehettek ma tanúi azok, akik ellátogattak az ELTE Joghallgatók Önképző Szervezete által rendezett családpolitikai vitára. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanis egy asztalhoz ült a szocialista Bangóné Borbély Ildikóval, hogy megvitassák a kormány múlt hónapban bejelentett és júliustól már életbe is lépő családvédelmi akciótervét.
A személyes sztorizgatásoktól sem mentes beszélgetés nagyjából hozta a várt forgatókönyvet, annyi meglepetéssel, hogy még Novák Katalin is beleesett a Fidesz propagandájának csapdájába és addig mondogatott valamit, míg ő is elhitte. Ezzel csupán annyi volt a baj, hogy nem volt igaz.
Méghozzá az, hogy a GYED mellett a szocialista kormányzás idején nem lehetett dolgozni, pedig lehetett, ők törölték el, hogy ne lehessen elmenni.
A vita barátságosan indult, a felek megállapították mennyi közös vonásuk van, 3 gyermek, jó férj, szeretnek futni és mindketten a felelős gyermekvállalást tartják a legfontosabbnak.
Az államtitkár gyorsan felvázolta a demográfiai válság kialakulását, hogy aztán bele is kezdhessenek a vitába, arról, hogy jobb- és baloldal szerint mi is lenne az ideális megoldás rá. A magyar demográfiai mutatót illetően az 1981-es év jelentette a fordulópontot, azóta minden évben többen halnak meg, mint ahány gyermek születik, ezáltal a fiatalok száma is folyamatosan csökken és elöregedik a társadalom.
Az Orbán-kormány ezért is tűzte zászlajára a demográfiai mutatók helyreállítását, amihez Novák szerint nagy bátorság kellett, hiszen ez nem egy 4 éves program, így nem kivitelezhető egy ciklus alatt.
Az államtitkár szerint
„hajlamosak vagyunk csak statisztikai adatokról beszélni, pedig gyerekekről és emberekről van szó.”
Majd leszögezte, hogy bármekkora is az állam szerepvállalása, akkor sem szeretnék azt az illúziót kelteni, hogy a gyermek nevelése, az az állam feladata lenne.
„Senkinek nem mondjuk meg, hogy mikor mennyi gyermeket vállaljon. Csak annyit teszünk, hogy ehhez segítséget nyújtunk”
-mondta Novák, aki az ellenzéki követelésekkel összhangban olyan országot szeretne, ahol mindenkinek lenne tisztességes megélhetése, munkával tudnák eltartani és felelősen nevelni gyermekeiket.
„Ha értékről vagy jövőről kell beszélnünk, akkor nekem mindkettőnél első helyen áll a gyermek. Az én szememben azonban minden gyermek egyforma. Mindegy, hogy milyen családba született, számomra nincs család és család közt különbség. Mindegy, hogy házasságba vagy élettársi kapcsolatba, elvált szülőknél vagy egyedülállóhoz születik”
-illette rögtön kritikával Bangóné Borbély Ildikó a kormány családvédelmi programját, aminek legtöbb elemét a házassághoz kötik.
Felhívta továbbá arra is a figyelmet, hogy ha az államtitkár asszony is arra vágyik, hogy mindenki bérből tisztességesen tudja eltartani a családját, akkor miért nem azzal kezdenek valamit, hogy a tényleges munkavállalók fele minimálbérre van bejelentve. Ha ugyanis arra keressük a választ, hogy miért nem születnek meg a vágyott gyermekek, akkor nem mehetünk el emellett, ahogy a felelősség megosztása mellett sem. A szocialista politikus azt is téves iránynak gondolja, hogy a kormány a nőkre helyezte a demográfiai válság megoldásának terhét, pedig az kétemberes feladat.
„A 21. században el kellene, hogy jussunk oda, hogy egyenlő felelőssége legyen a férfinak és a nőnek.”
Ex8 vs. next8
Hamar eljött a politikai adok kapok ideje, amikor hosszas felsorolásokat kaptunk arról, hogy ki mit csinált és mit nem csinált az „elmúlt” majd azt követő nyolc évben. Ebből egyértelműen kirajzolódik, hogy a Fidesz és az MSZP teljesen más úton képzeli el a gyermekvállalást ösztönző eszközöket és az is, hogy mennyire másként lehet egy-egy statisztikával megvilágítani ugyanazokat az adatokat. A teljesség igénye nélkül itt van pár példa:
- Bangóné szerint az MSZP-s 8 évben 50 ezerrel több gyermek született, mint a Fidesz kormányzása alatt. Az államtitkár ezt elismerte, de hozzátette, hogy nem ezt kell nézni, hanem a gyermekvállalási kedvet, ami pedig az Orbán-kormányok ideje alatt nőtt.
- Bangóné felrótta Nováknak, hogy kormányzásuk alatt nem emelkedett a 28 500 forintos GYES összege, erre azt a választ kapta, hogy de 2014 óta van GYED Extra és egyébként is ezer milliárddal költenek többet most a családok támogatására, mint 2010-ben. Ez már a GDP 4,8 százaléka, duplája annak, amit a fejlett országok fordítanak ilyen jellegű kiadásokra.
- Novák Katalin kiemelte, hogy azzal, hogy iskoláztatási támogatássá változtatták a családi pótlékot, azaz megvonták amennyiben a gyermek hiányzása meghaladta az 50 órát, egy év alatt 60 százalékkal sikerült csökkenteniük a hiányzások számát. Erre Bangóné azzal kontrázott, hogy közben sikerült legalizálniuk a gyermekmunkát, ugyanis a tankötelezettség leszállításával több, mint 100 ezer gyermek esett ki szakképzettség nélkül az oktatási rendszerből. Sokukat a család azért vette ki, mert a családi pótléknál többet kapott érte, ha közmunkára adta.
- Bangóné szerint minden hatodik gyermek külföldön születik, ezért tenni kell valamit az elvándorlás ellen. Novák Katalin szerint ez maximum úgy jöhet ki, ha a határon túliakat is beleszámolják, egyébként a magyar gyermekek mindössze két százaléka születik külföldön és tartja azt az álláspontot, hogy a fiatalok kalandvágyból mennek el, nem anyagi okok miatt, erre a környező országokat említi példaként.
Települések, otthonok, munka és bölcsődék
A kalandvágyat a szocialista politikus azzal árnyalta, hogy ha ezek az emberek valóban csak tanulni mennének, aztán visszajönnének, akkor nem állnának utcahossz üresen a házak a kisebb településeken. Az előrejelzések szerint a jelenlegi 3200 magyar településből belátható időn belül 800 teljesen el fog néptelenedni. A falusi CSOK pedig nem kínál erre megoldást, hiszen nincsenek munkahelyek ezeken a településeken és az ingatlan értéke is olyan alacsony, hogy valójában röghöz köti az ott élőket, mert olyan nyomott áron tudnának csak túladni ezeken a házakon, hogy abból nem telne egy normális lakásra sem. Éppen ezért a fiatalok életkezdésének támogatására a bérlakásépítési és lakbértámogatási rendszert látná ideálisnak.
Novák Katalin szerint ez egy izgalmas vita, hogy magántulajdon vagy bérlemény. Még ő is meglepődött, mikor felmérték az igényeket és az emberek 90 százalékban a saját tulajdonú ingatlant részesítették előnyben, mert azt érzik biztosnak. A kormány ezért indult el a saját tulajdonú ingatlanszerzés támogatásának irányába.
Nem maradhattak ki az elmúlt hónapok slágertémái sem. Érdekes mód épp Novák Katalin hozta fel a Fidesz érdemeként a gyermekek otthonápolási díjának megemelését, mikor a kormányzat csak azután volt vele hajlandó foglalkozni, hogy a civil szervezetek és az ellenzék több mint fél éven át mindent bevetve küzdött érte. Bangóné szemére vetette, hogy az ellenzék még ezt a lépést is meg akarta akadályozni, mire a képviselőnő higgadtan közölte, hogy az államtitkár asszony is tisztában van vele, hogy azért nem szavazták meg, mert nem tartják teljeskörű megoldásnak és a szakmai szervezetek is erre kérték őket.
A rabszolgatörvény pedig vegyült a nők szerepvállalásával és a bölcsődei férőhelyek kérdésével.
Bangóné feltette a költői kérdést, hogy látott-e már Novák Katalin olyan bölcsődét, ami reggel hattól este hatig nyitva van, ugyanis a rabszolgatörvénynek köszönhetően van ahová már 6:40-re be kell érnie a szülőknek. A bölcsődei férőhelyek számáról pedig csak annyit mondott,
„a bölcsödei ellátásról is beszélhetünk, de csak beszélünk, mert ugyan már többször is bejelentették, hogy növelik a férőhelyeket, de néhány családi napközi átnevezésen túl nem sok minden történt.”
Pedig tényleg szükség lenne rájuk, mert még mindig olyan viszonyok uralkodnak a munkaerőpiacon, hogy gyermekes nőket sokszor nem veszik vissza az állásukba, ráadásul, ha 3-6-9 évre kiesnek akkor csak még nehezebb lesz visszatérniük. Ezért inkább arra ösztönözné a nőket, hogy részmunkaidőben minél hamarabb visszatérjen a piacra.
Novák szerint a nőknek nem lesz nehéz visszarázódni a gyermekkel töltött évek után a munkába, nem félti őket, mert az egyetemi padsorokból évről évre sokkal több nő kerül ki, mint férfi.
„Rengeteg olyan módszer van, amivel nem élünk eléggé, de a részmunka csak részpénz, szóval a rugalmas munkavégzés felé kellene elmozdulni.”
A bölcsődei férőhelyek tekintetében elismerte, hogy vannak még elmaradások, de próbálják minél rugalmasabbá és költséghatékonyabbá tenni a rendszert, ugyanis az államnak évente 1 millió forintjába kerül egy bölcsődei férőhely.
Bangóné szégyenkezett, Novák meg antikommunista
A vita végére eljutottunk oda, hogy a szocialista politikus elárulta, hogy ő miért lett baloldali. A családalapítása éppen a Fidesz első kormányzására esett és
„a pofámba vágták, hogy egy senki vagyok, mert nem tudtam teljesíteni a normákat. Három gyerek, három szoba, négy kerék. Én ettől a szemlélettől megundorodtam.”
Novák ezt annyival zárta le, hogy
„én azért lettem jobboldali, mert antikommunista vagyok.”
Végül a lényeg, hogy Novák Katalin szerint jó irányba halad a családpolitika, míg régen furcsán néztek egy hatgyermekes családra és még a francia elnök, Emmanuel Macron is úgy nyilatkozott nemrég, hogy a sok gyermek csak a tudatlan, szegény családokra jellemző („Mutassanak nekem egy tanult nőt, aki magától 5-6 gyereket vállal”), addig mára Magyarországon elfogadóbbak az emberek a nagycsaládosokkal szemben.
Bangóné szerint a családpolitikának az egészségügy, az oktatás és a gazdaság rendbetételével kellene kezdődnie. Hiszen a biztos anyagi háttér ösztönzően hat a gyermekvállalási kedvre, aztán az sem mindegy, hogy a teherbe esés után az egészségügyben azzal találkozunk, hogy több mint 400 védőnőt helyettesíteni kell és a szülész-nőgyógyászok túlnyomó többsége már nyugdíjaskorú. Hogy a szülészeti rendszer a legnagyobb korrupciós csap a hálapénzek által vagy tisztázott körülmények között jön világra az a gyermek, aki aztán lehet, hogy ingyen tankönyvekből fog tanulni, de azok minősége olyan, hogy a szülők 90 százaléka inkább fizetne, csak választhassa meg miből okul a gyermek.
A szocialista képviselő végül biztosította az államtitkárt, hogy az MSZP megszavazza a családvédelmi akciótervet, de akkor tőlük is azt kéri, hogy szavazzák meg az általuk benyújtott módosításokat, amire Novák Katalin csak annyit felelt, hogy
„nem fogjuk a szocialista pártnak a bukott családpolitikáját megszavazni.”
Bangóné ezután csak annyit mondott, hogy reméli a nézőközönség már az a generáció lesz, akik nem csak olyan parlamenti közvetítéseket fognak látni, ahol minden jó, amit a kormánypárt nyújt be és mindent le kell szavazni, amit az ellenzék beterjeszt, hanem valódi, értelmes vitákat.