Emlékeztetett, hogy 2013-ban azért vetette ki az állam ezt az évi 200 milliárd forintnál is nagyobb terhet, hogy a pénzintézetek fizessék, de végül beleépítették a szolgáltatások árába. Z. Kárpát szerint épp ezért szerepel az a javaslatcsomagban, hogy a kormánynak rá kellene bírnia a bankokat a tranzakciós illeték megfizetésére, ha ez nem sikerül, akkor pedig el kell törölni. A politikus szerint egy normális országban egy ilyen lépés miatt rapportra hívnák a pénzintézeteket, de itt
"amikor néminemű engedmény érhetné a polgárokat, a kormány hagyja, hogy az érintett bankok ezeket lenyeljék."
Visszaállítanák a javaslatcsomag részeként a bankadó eredeti mértékét és visszahoznák a hitelintézeti járadékot, hogy az érintett bankok is vegyenek részt a közteherviselésben. A Jobbik alelnöke ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon régiós összevetésben is kiemelkedő nyereséget termelnek a magyar emberek pénzének forgatásából a bankok.
A Jobbik ötödik pontjával arra szólítja fel a kormányt, hogy "bontsa fel az EBRD-vel kötött paktumot, amelyben vállalta, hogy semmilyen korábbi terhet nem rak a bankokra a devizahitel-károsultak helyzetének rendezése érdekében."
A legnagyobb ellenzéki párt osztalékként fizettetné be az államkasszába a jegybank nyereségét, hogy abból azokat a kimondottan nehéz sorsú devizahitel-károsultakat támogassák, akiket Orbán Viktor kormánya az út szélén hagyott.
Z. Kárpát Dániel szerint a hatpontos javaslatcsomag egyes elemeit már korábban is szorgalmazták. Az új pontok lényege, hogy "végre vegyék ki azok is a közteherviselésből a részüket, akik rekordnyereséget a magyar emberek munkájából, a magyar piacon könyveltek el." A Jobbik több fronton próbálja elfogadtatni a csomagot, így törvényjavaslatként és határozati javaslatként is benyújtják a pontokat.
Eszes Ádám