Mi a fene történt itt?
Nyilván meg fogom tenni a szükséges lépéseket ezek után. A kommunikációs igazgató hölgyet is emlékeztettem arra, hogy az országgyűlésről szóló törvény vonatkozó passzusában nem lehetőségekről, hanem jogokról van szó, és itt most mi emberéletekért küzdünk. A munkatörvénykönyv-módosítása, illetve a szakszervezetiség korlátozása, amely utóbbi itt feltételezhető módon megtörténik, egy olyan állapothoz vezethet, ami emberéletekbe kerül.
Hogy értékeli az akciót?
Nem tekintem haszontalannak a mai napot, mert ha azt látják Orbán Viktor stratégiai partnerei, kezdeményezettjei, hogy egy munkavállaló kirúgása után több tucat ellenzéki képviselő és a teljes sajtó megjelenik a bejáratnál, szerintem háromszor is meg fogják gondolni, hogy mit tesznek.
És nincs annak valami baljós üzenete, hogy a Suzuki mégis megmerte tenni, hogy ne engedje be az országgyűlési képviselőket az üzembe?
Mindenképpen, de senki nem ígérte, hogy könnyű lesz a győzelem. Amikor képviselők lettünk senki nem mondta, hogy zökkenőmentesen, gördülékeny módon tudjuk az összes jogunkat érvényesíteni. Pontosan azért küzdünk egy diktatúra közepén, hogy a jogállamiság felé tereljük a folyamatokat. És elmegyünk falig a munkavállalók érdekeinek a kierőszakolásban, de természetesen betartva minden jogszabályt.
Kivonultak az ellenzéki képviselők a parlamentből
A rabszolgatörvény elfogadása miatti obstrukció után visszatért az ellenzék a parlamentbe, igaz csak egy-egy pillanatra. A tavaszi ülésszak nyitányaként az ellenzéki frakciók sorra kivonultak az ülésteremből, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. A kormánypártok így egyedül maradtak a teremben, majd a kezdeti tanácstalanság után folytatták azt, amit eddig: a kormánypárti képviselők álkérdésekre adott álválaszokkal és az ellenzék szapulásával múlatták az időt.
(Címlap- és borítókép: Ruska Viktória, a Suzuki kommunikációs igazgatója épp elutasítja az ellenzéki képviselőket - fotó: Béli Balázs / Alfahír)