Földjelentések: így tűnt el a földvagyon Fazekas Sándor vidékén

MTI Fotó: Bugány János

Ángyán József professzor földjelentéseit ezúttal Fazekas Sándor agrár-, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is otthont adó Jász-Nagykun-Szolnok megye adatainak bemutatásával folytatjuk. Annyit előzetesen elárulhatunk: az Orbán Viktor földprivatizációjával a Nagy-Alföldön sem a kis gazdálkodók jártak jól. Ezzel szemben a legnagyobb felvásárló érdekkör egy olasz céghez köthető.

A második Fidesz-kormány államtitkára, Ángyán József agrárprofesszor korábban már összesítette a királyi uradalom, Fejér megye adatait, valamint olvashattak már Somogyország kiárusításáról is.

Emlékezetes, az Orbán-kormány által meghirdetett földprivatizáció három hulláma (a Földet a gazdáknak! Program keretében) 2015. november 15. és 2016. július 31. között zajlott le. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a kis és családi gazdálkodókat hozták ezzel előnybe, valójában tőkeerős felvásárlók - sok esetben külföldiek - juttattok így (még több) földhöz, nem egyszer úgy, hogy a helyi közösségek számára még egy rög sem maradt.

A menekültválság tetőfokára időzített és a Fazekas Sándor agrárminiszter által levezényelt privatizáció során a még az állam tulajdonában lévő 500 ezer hektár mezőgazdasági terület 70 százalékát, 350 ezer hektárt kívántak gyors ütemben értékesíteni - a 3 hektár alatti területeket hirdetményes, a 3 hektár fölötti birtoktesteket pedig árveréses úton. (Jellemző, a befolyt pénzből a kabinet nem újabb földeket vásárolt, nem a közösségi vagyont gyarapította, de még csak nem is vidékfejlődésére fordította a milliárdokat, hanem alaptörvénysértő módon adósságcsökkentésre.)

Fazekas Sándor és a birtokkoncentráció

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1502 darab (db) birtoktestet és 27.614 hektárt (ha) hirdettek meg az árveréseken a 3 ha feletti birtoktestek közül (mindkét esetben a vonatkozó országos lista második helyén szerepel ezzel Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér megye mögött). A licitek közül 1110 darab (18.698 ha) esetében akadt nyertes, és átlagosan birtoktestenként 17,6 millió forintot hagytak a kalapács alatt.

Már ez az összeg is azt sejteti, hogy szükség volt a tőkeerőre az árveréseken, de ezt az adatsort tovább is lehet még boncolni.

 

Bár darabszámra a meghirdetett birtoktestek közel 65 százalékának területe 10 hektár alá esik, de összterületük az eladásra meghirdetett megyei földterületeknek csupán 18 százaléka. S fordítva is igaz, vagyis a 100 hektárt meghaladó méretű blokkok aránya ugyan a 4 százalékot sem éri el, ám ezek adják az összes meghirdetett terület közel 28 százalékát.

 

Ugyanezt ezt a tendenciát láthatjuk, ha az elárverezett birtoktestet méretkategóriát vizsgáljuk.

A 79,9 százalékának a területe 20 hektár alatt marad, azonban ezek az értékesített összterület mindössze 31,8 százalékát teszik ki.

S bár a 100 ha feletti területhez jutott árverezők száma mindössze 59 fő, azaz 13,3 százalék, ám az ő szerzeményeik adják az elárverezett összes terület 56,1 százalékát.

 

A birtokkoncentráció folyamatát a következő táblázatunkból is láthatjuk:

 

A 100 millió Ft/db feletti áron elkelt birtoktestek aránya mindössze 4,1 százalék, ám ezek adják az összes elárverezett terület mintegy 25 százalékát.

Tehát itt sem áll meg az a kormányzati érv, hogy a Földet a gazdáknak! program a kis és családi gazdálkodók pénztárcájára lett tervezve.

"A valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásához alig jutottak, az árverező, licitáló külső tőkeerő az esetek többségében a föld közelébe sem engedte őket. Márpedig ha – közvetlenül vagy strómanokon keresztül – a spekuláns tőke szerzi meg ezt a nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai erőforrásunkat, akkor nem csak a gazdatársadalom és a vidék, a helyi gazdaság és társadalom stabilitása, de mindannyiunk élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonsága is végveszélybe kerül"

- állapítja meg Ángyán József.

Nyertesek és vesztesek:

A Jász-Nagykun-Szolnok megyében értékesített 1110 darab birtoktest 74 település közigazgatási területén helyezkedik el, ebből 650 darabotot – 58,6 százalékot – tudtak helyi lakosok megszerezni. Ezek is az átlagnál kisebb birtoktestek voltak, így a 18.698 ha elkelt állami földterületből, arányait tekintve kisebb terület, csak 8.838 ha (47,3 százalék) jutott helyieknek.

A földművelésügyi miniszter otthonául szolgáló megyében 12 olyan abszolút vesztes település is található, amelynek gazdái egyetlen, a közigazgatási határon belül meghirdetett birtoktestet sem tudtak megtartani. A legrosszabbul Tiszaigar járt, ott 12 darab birtoktesttel 571 hektár úszott el, ugyanakkor Besenyőszög (1254 ha), Tiszasüly (1018 ha), Jászkisér (974 ha) és Kunmadaras (640 ha) is a vesztes települések közé tartozik.

Az pedig már egyáltalán nem meglepő, hogy a nyertes települések közül Szolnok végzett az első helyen, 172 birtoktestet vásároltak meg a megyeszékhelyen lakó földművesek, az így megszerzett 3203 hektár a megyében elárverezett területek 17,1 százalékát teszik ki. Egyébként a második helyezett ezen a listán Fazekas Sándor városa, Karcag (92 darab birtoktest, 2354 ha, 12,6 százalék) lett. Ez is sokatmondó.

 

TOP3

Ángyán József földjelentésében kitér a 22 legnagyobb – 200 ha feletti területhez jutott – nyertes érdekkör bemutatására is, ugyanakkor az általánosítható tanulságok szemléltetésére mi most a három legnagyobbal foglalkozunk röviden.

1. A legtöbb földet a Palotási Mezőgazdasági Zrt., és a Tiszamenti Agrár Kft. vezetői és családtagjai vásárolták: 68 birtoktest, 1345 hektár, 1.108 millió forint értékben.

A Zrt. az Antall-Boross kormány alatt privatizált Palotási Állami Gazdaság jogutóda, és egyébként az Opten adatai szerint, a Kft-vel együtt ugyanannak az olasz cégnek (AGRITRADE S.p.A. - Brescia)a tulajdonában állnak - az előbbi a második Orbán-kormány, míg az utóbbi a Gyurcsány-kormány alatt került olasz kézbe).

A vállalkozás egyébként eredményesen gazdálkodik az 5 ezer hektáros területén, iparszerű növénytermesztés és szarvasmarha-tenyésztés szerepel elsősorban a profiljukban. A gazdasági érdekkör 6 tagja nyert az árveréseken, többek között Kalmár Sándor, a Zrt. vezérigazgatója, egyben a Kft. vezetője is.

2. A második helyen már egy igazi klasszikus szerepel, a CITY-GAS Kereskedőház Zrt. (illetőleg az azonos székhelyű CITY-FARM Kft. és CITY Ipari Park). A családi cégcsoport Fazekas Sándorhoz és Varga Mihályhoz közel álló tulajdonos vezérigazgatója, illetőleg az üzlettársa, illetve alkalmazottak közvetlen rokonai alkotta érdekkör szintén szépen tarolt.

Itt Nagy József tulajdonos-vezérigazgató személye számíthat kiemelt figyelemre. A férfi ugyanis korábban a CITY-GAS vállalkozásával jellemzően műszaki cikkek, mosógépek, hűtők, háztartási kisgépek piacán volt jelen, aztán 2013 júliusában (földbérleti pályázatokat megelőzve) nagyszabású profilbővítést hajtott végre a 2009-ben alapított City-Farm elnevezésű cégében, amely tevékenységi körébe ekkor vette csak fel a tejhasznú szarvasmarha, az egyéb szarvasmarha, a juh- és kecsketartást, valamint a húsfeldolgozást és -tartósítást. Helyi információk szerint a Kft.-nek addig nem is voltak állatai.

Nevével akkor találkozhatott a szélesebb közvélemény, amikor 2014 nyarán a hirtelen-lett-gazda tiszafüredi szarvasmarha telephelyén lépfene-fertőzést mutattak ki. Az ügyet végül eltussolták, sokan ezt is annak tudták be, hogy kiváló kapcsolatokat ápol a Fazekas-Varga párossal. Az érdekkör 13 birtoktestet (647 ha) vett 866 millió forintért.

3. A karcagi CUMAN-INVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetőleg a családi/üzleti érdekkör 4 nyertes árverező tagja szerezte meg a megyében elárverezett földterületek 3 százalékát (15 birtoktest, 561 ha, 349 millió forint), többségében a saját maga, illetve közvetlen családtagok által 2013-ban húsz évre bérbe kapott földeket vásárolták meg a liciteken.

Ők sem kispályások: már a 2013-as állami földbérleti pályázaton 416 hektár bérleti jogához jutottak hozzá: vagyis már akkor a megyében bérbe adott összes terület 5,1%-át ők szerezték meg.

A teljes földjelentésért KATTINTSON IDE!