Megkérdeztük a vizsgálóbizottság jobbikos elnökét: miatta nem ítéltek el senkit a vörösiszap-perben?

Valakinek végre felelnie kell!

Emlékezetes, a vörösiszap-per gyakorlatilag visszatért a kezdetekhez, egy mindenkit felmentő, majd egy azt megsemmisítő ítélet után várhatóan valamikor október közepén kezdődhet meg ismét a tárgyalás - első fokon. Azaz, egyelőre nagyon távolinak tűnik, hogy a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédia kapcsán jogerős ítélet szülessen.

„Joggal háborít fel, hogy 7 évvel a tragédia bekövetkezte óta sem szolgáltattak még igazságot"

Hétfőn beszámoltunk arról, hogy várhatóan csak október közepén, akkor is csak az úgynevezett előkészítő tanácsüléssel kezdi meg a megismételt vörösiszapper büntetőügyének tárgyalását a Győri Törvényszék, keddre az is kiderült, hogy mi ennek az oka.

De vajon miért?

Esetleg a katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jobbikos elnöke lehet a hibás, amiért egyetlen elmarasztaló ítélet sem született még az ügyben?

Nem rajtunk múlott - válaszolta felvetésünkre Kepli Lajos, majd hozzátette: ha lehetősége lenne egy parlamenti bizottságnak, hogy befolyásoljon egy büntetőeljárást, már előrébb tartanánk a vörösiszap-perben. Ugyanakkor a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét megállapító jelentésüket a parlament 2012 márciusában egy határozat formájában elfogadta,

"nem gondoltam volna akkor, hogy elmarad az elszámoltatás".

Kepli Lajos szerint a kormányzat és az igazságszolgáltatási rendszer késlekedésén múlott, hogy

elmaradt a vörösiszap-perben az igazság szolgáltatása, hogy az érintettek bizonyítékokat tüntethettek el, illetve a későbbi kártérítés elől elbújtathatták a vagyonukat.

A szakpolitikus úgy látja, egyértelmű reformra szorul a magyar igazságszolgáltatás rendszere:

"a Jobbik kormányra kerülve el fogja érni, hogy az ilyen súlyú ügyekben soron kívül hozzon olyan ítéletet a bíróság, mely a társadalom igazságérzetének megfelel".

Addig pedig mindent meg kell tenni, hogy ne merüljön a feledésbe a 10 halálos áldozatot követelő katasztrófa.

2 milliárd gyűlt össze a vörösiszap-károsultaknak, de egy forintot sem kaptak

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára szombaton jelentette be, a kormány a károsultak jogerős vagyoni kárának megtérítésére 70 millió forintot ad, a segítségnyújtás 10 családot érint. Magyar György, a károsultakat képviselő ügyvéd az ATV-nek nyilatkozva elmondta: „Ez tipikus esete az eső után köpönyegnek, de jó, hogy van".

De Kepli Lajos szerint az elrettentő ítélet elmaradásának van egy másik üzenete is, ez pedig a magyarországi veszélyes üzemek vezetőinek szól: semmilyen retorzió nem éri őket, ha ipari tevékenységük során környezeti károkat okoznak. Nem érvényesül a szennyező fizet elve, sőt semmilyen kötelező felelősségbiztosítás nincs, így az esetleges kármentesítés az állami költségvetést terheli, a felelősök pedig hátradőlhetnek.

"Máshogy állna ez a helyzet, ha a vörösiszap-katasztrófa felelősei évek óta rács mögött lennének"

- fogalmazott Kepli Lajos.

Nem ezt ígérte

Emlékeznek még Orbán Viktor szavaira,

amikor 2010, október 11-én még a felelősök megbüntetését ígérte? 

"Mielőbb ki kell vizsgálnunk a felelősség kérdését, és meg kell neveznünk a felelősöket. Közérdek, hogy mielőbb megtörténjen a szigorú és fair felelősségre vonás, ez az első számú föltétele annak, hogy a jövőben ilyen katasztrófák ne történhessenek. Ezzel szemben a károkozóknak magánérdeke az, hogy minden lehetséges módon meneküljenek a felelősség elől." 

Válasz nélkül maradtunk

"Úgy tartják, a hetedik évforduló sorsfordító, a felelősök tekintetében mi is ebben reménykedünk"

- olvasható a Zöld Válasz szerdai, a hetedik évfordulóra írt közleményében.

A környezetvédelmi egyesület szerint abban, hogy a vörösiszap-katasztrófa még mindig lezáratlan és kísért minket, óriási szerepe van annak, hogy a kormányzat továbbra sem szán kellő hangsúlyt a környezetvédelemre, ezzel pedig nemcsak a jövő, hanem a jelen generációit is veszélyezteti. A Zöld Válasz hangsúlyozza, a XXI. században elengedhetetlen, hogy érvényesüljön a "szennyező fizet" elve, mert az csak a gyarmati világra jellemző, hogy egy cég profitérdeke többet számítson az állampolgárok alapvető jogainál.

„Félő, a vörösiszap-katasztrófa idővel kikopik az emberek emlékezetéből"

Ezzel hét év ment veszendőbe, de legalább pislákol a halvány remény, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite megmarad - így értékelte lapunknak Ferenczi Gábor a Győri Ítélőtábla hétfői határozatát, amellyel hatályon kívül helyezte a vörösiszap-perben meghozott elsőfokú döntést. Ez kimondta, hogy a Mal Zrt.

"Bízunk abban, hogy a megismételt eljárás során figyelembe veszik a Győri Ítélőtábla meglátásait, miszerint a korábbi felmentő ítélet "nem elégséges, hiányos, nem alkalmas" arra, hogy azt elfogadhassuk"

- tették hozzá.