Izraeli kampányguru, Soros, zsidózás és hazugságvizsgáló - a szomszédban is zajlik az élet

Kampány van.

Ennek oka, hogy májusban kormánykoalíciós válság alakult ki, miután Reinhold Mitterlehner alkancellári és az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke posztjáról is lemondott. Ezután a pártok megállapodtak, hogy 2018 ősze helyett már az idén októberben választások lesznek.

Ivás és a medvebőr

Ahogy az amerikai és a német választások kapcsán is megfogalmazta az Orbán-kormány, hogy számára melyik erő, jelölt győzelme lenne kedvező, úgy tett most is, Ausztria kapcsán. Trump esetéből nem tanult a Fidesz, amikor is a holdudvarával együtt rajongott Trumpért, még beiktatási bulit is rendeztek, ám az USA elnöke nagyjából tudomást sem vesz Orbán Viktorról.

A hétvégén Szijjártó Péter a távirati irodának a következőket mondta:

"(…) a magyar kormány álláspontja a kezdetektől egyértelmű és változatlan, a külső határokat meg kell védeni. Ebben a vitában fontos szövetséges Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki világossá tette, a külső határok védelme kell, hogy a legfontosabb szempont legyen a migrációs válság kezelésében." 

Kurz egészen 2015-ig a migránsok bejövetelének egyik legfőbb támogatója volt. Ezután vett fordulatot a politikája, amiben szerepe lehetett a migránsellenes FPÖ megerősödésének is. 

Szijjártó és a fideszes politikusok talán reménykedtek abban, hogy a néppárti jelölt valamiféle elismeréssel reagál erre a nyilatkozatra. Ám, ez elmaradt. Sőt. 

Kurz bírálja, Strache méltatja hazánkat

Kurz és Strache hétfő esti televíziós vitájában ismét téma volt Orbán Viktor. Itt az FPÖ kancellárjelöltje Orbán érdemeként említette meg a nyugat-balkáni migránsútvonalak lezárását. 

A Fidesz által preferált néppárti jelölt cinikusan reagált erre és azt kérte ellenfelétől, hogy mélyedjen el a tények ismeretében, hogy uniós szinten ne nevettese ki magát. Kurz hozzátette, 

"a magyar külügyminiszter többször is megköszönte nekem a nyugat-balkáni útvonal lezárását. Sőt, Orbán is kifejezte elismerését."

A Die Presse 13 darab villámkérdést tett fel Kurznak, ezek egyike arra vonatkozott, hogy a néppárti kancellárjelölt kedveli-e Orbánt. Erre ő azt válaszolta: 

"Kevéssé ismerem őt. Magyarországon és Lengyelországban is vannak bizonyos területek, amelyeken a fejlődési irányok is igencsak problematikusak. Mi, mint Európai Unió ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül." 

Megjegyezte, szívesen közvetítene a visegrádi együttműködés országai és a nyugat között a vitás politikai kérdésekben. 

Megfigyelés, lejáratás, titkos adatgyűjtés

A kampány szokatlanul durva stílusban zajlik. A politikusok magánélete sem tabu. Az  ÖVP kancellárjelöltje, Sebastian Kurz kezdeményezte, hogy 

a negatív kampánynak legyenek büntetőjogi következményei. 

Az igazságügyi tárca vezetője úgy reagált, hogy meg kell vizsgálni milyen lehetősége vannak erre. Mi vezetett idáig?

Nagyjából fél éve Sebastian Kurz jelezte, hogy titkos adatgyűjtést végeznek személyéről, a magánéletét sem kímélik a titkos nyomozások során. Ez a motívum hazánkban sem ismeretlen, hiszen például a Jobbik elnökét és kisfiát lesifotósok követték

Azt írták: Kurz Soros embere

A kampányban kulcsszerepet kapott két internetes oldal, amelyet egyértelműen az ÖVP kancellárjelöltjének lejáratására hoztak létre. Az említett két Facebook-oldal egyike, az "Igazság Sebastian Kurzról" címen jelent meg, olyan állítások közöltek itt, hogy a politikust Soros György finanszírozza, a karrierje és kampánya mögött is a spekuláns üzletember áll, de helyet kaptak antiszemita kijelentések is. 

A másik oldal megpróbálta komolytalan és nevetséges jelöltként beállítani Kurzot a választók előtt. Kezdetben az ÖVP azt gyanította, hogy az antiszemita támadások mögött a Szabadságpárt (FPÖ) állhat, ez sugalmazták a szociáldemokraták is. Míg felszínre nem buktak további részletek az ügyről. 

Silberstein akcióban

Kiderült, hogy az oldalak mögött egy hat fős csapat állt, amelynek munkáját Tal Silberstein, a negatív kampányairól ismert szakember irányította.

Az izraeli kampánystratéga egy pénzügyi botrány miatti augusztusi letartóztatásáig a szociáldemokraták (SPÖ) alkalmazásában állt. 

Amikor kirobbant a Facebook-oldal miatti botrány, az SPÖ azt állította, hogy csak közvélemény-kutatásokra adtak megbízást Silbersteinnek. A szociáldemokraták kampányfőnöke, Georg Niedermühlbichler mégis lemondott posztjáról. 

A szocialista kancellárjelölt, Christian Kern (borítóképünkön) pedig megpróbálta azzal minimalizálni pártja és saját népszerűségvesztését, hogy úgy állította be az esetet, mintha neki nem lett volna tudomása erről. 

Meglepő? Silberstein nálunk is ténykedett

Tal Silberstein a magyar adófizetők pénzéből is gyarapította már vagyonát. Őt és Jeremy Rosnert 2004-ben szerződtették a Medgyessy-kormány idéjén, a szocialisták európai parlamenti választási kampányának levezénylésére.  A kormányfő 15-15 milliót fizetett kommunikációs stratégiaváltás levezénylésére a Greenberg Quinlan Rosner Research illetve a Greenberg Carville Shrum (GCS) intézetnek.  A GCS magyarországi munkáját Tal Silberstein, Ehud Barak volt izraeli miniszterelnök kampányfőnöke irányította, a másik céget pedig Jeremy Rosner képviselte, aki a 90-es évek végén az USA elnökének stábjánál dolgozott, illetve Bill Clinton elnök külügyi beszédírója és Madeleine Albright külügyminiszter NATO-bővítési tanácsadója volt.

A Facebook-kampányra 200 ezer eurót költöttek el. Ezenfelül 150 ezret kapott Silberstein és csapata. Itt rögtön felmerült az első kínos kérdés: ha Kern pártelnökként nem tudott erről az akcióról, hogyan fizették ki Silbersteint?

Hazugságon kapott szocialisták

A választók többsége szerint az SPÖ mellett csúnyán ráégett ez a botrány Kern kancellárjelöltségére is.

Ha nem tudott a kampány menetéről semmit, akkor alkalmatlan a posztjára, ha igen, az rendkívül súlyos lenne személyére nézve. 

Ráadásul gyorsan kiderült, hogy Kern hazudott, amikor azt mondta, hogy más oldalakról üzemeltették a Kurz-ellenes oldalakat. Paul Pöchhackerről, a szociáldemokraták régi emberéről kiderült, hogy ő tartotta a kapcsolatot Silbersteinnel és részt vett az ominózus oldalak szerkesztésében, üzemeltetésében is, vagyis az SPÖ nyakig benne volt a botrányoldalak megjelenésében.

A lapok hosszan írtak az ügy kapcsán arról, hogy Kern saját maga döntött Tal Silberstein megbízásáról elődje és barátja, Alfred Gusenbauer ajánlására.

Borítékolják Kurz sikerét

A szociáldemokraták célja a kármentés mellett az, hogy legalább a koalíció részévé váljanak. Az már más kérdés, hogy ilyen húzás után mennyire lesz nyitott az együttműködésre az ÖVP. 

A néppártiak és Kurz győzelmét az elemzők, közvélemény-kutatók szinte biztosra veszik. Többen egy FPÖ-ÖVP koalíció lehetőségét tartják a legvalószínűbbnek.

Bár nem zárható ki egy meglepetés eredmény sem. Miért? 

Kormányra kerülhet az Osztrák Szabadságpárt

A vasárnapi osztrák előrehozott választások legjobb eredménye egy populista-konzervatív koalíció lenne - jelentette ki a Breibart Londonnak az osztrák gazdasági think tank, a szabadpiac-párti Hayek Intézet igazgatója. Arról is beszélt: a bevándorlóknak, hogy érvényesülni tudjanak, el kell fogadniuk új hazájuk törvényeit és hagyományait.

Az ÖVP tényleg csak áldozat lenne?

Persze, túl egyszerű lenne így ez az egész történet. Kurz korábban azt mondta, hogy nem ismeri Silbersteint.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache viszont azzal szembesítette a néppárti kancellárjelöltet, hogy hazudik. 

Strache az időpont megjelölésével elmondta, hogy

Kurz egyik izraeli repülőútja alkalmával sokáig tárgyalt a gépen Silbersteinnel.

Később az ÖVP kancellárjelöltje már azt mondta, hogy 2014-ben valóban beszélt egy izraeli utazása során egy politikai tanácsadóval.

Van további csavar is a történetben. Más vonalakon is van/volt kapcsolat az ÖVP és az SPÖ között. Ahogy Kern tagadja, hogy köze lenne a Kurz-ellenes negatív kampányhoz, úgy Kurz is hevesen próbálja cáfolni, hogy pártja szóvivője négyszemközti találkozót kért volna a szociáldemokratáknak dolgozó PR-szakember, Peter Pullertől. 

Utóbbi azt nyilatkozta, hogy kikapcsolt telefonok mellett egy cetlire írva tárgyalt vele a legfőbb riválásnak számító néppárt embere és

100 ezer eurót kínált fel neki azért, ha információkat ad ki az ÖVP-nek a szociáldemokraták kampányáról.

Kurz természetesen tagadta a vádat. Erre Puller a telefonján lévő sms-sel állt elő, ami a találkozó tényét rögzíti.

Kurz ismét magyarázkodni kényszerült. Elismerték ezt a találkozót is, csakúgy, mint a korábban letagadott Silberstennel történtet, ugyanakkor azt cáfolta az ÖVP, hogy pénz ajánlottak volna és kémkedésre kérték volna Pullert.

Kurz szerint azért keresték meg a szocdemek emberét, mert tudták, hogy személyéről fél éve adatokat gyűjt az SPÖ és ezek célját, illetve Silberstein szándékát szerették volna felderíteni. A jelek szerint itt még mindig rejt fordulatot a történet.

Mi vagy ők?

Kurz kampánybeszédeiben megpróbálja önmagát a negatív kampány áldozataként beállítani. 

A napokban Facebook-bejegyzésében is arról írt, hogy a mostani választás népszavazás is lesz:

"Október 15-én Ausztriában nemcsak parlamenti választások lesznek, hanem október 15-én egy népszavazás is lesz arról, hogy  milyen stílust/irányt akarunk az országunkban. Vajon Silbersteint  akarjuk és az olyanokat, akik megpróbálják a politikai ellenfelüket bemocskolni és tönkre tenni, vagy a mi utunkat akarjuk, vagyis, hogy az országunk pozitívan megváltozzon. Október 15. egy igazi lehetőség lesz az országunk megváltoztatására." 

Kurz és pártja a jelek szerint szintén él a piszkos kampányok eszköztárával. Ez pedig hiteltelenné teszi az áldozatszerepét, csakúgy mint a kezdeményezését a negatív korteskedés büntethetővé tételére. Az SPÖ-nek dolgozó Puller ugyanis csavart egy újabbat az amúgy sem unalmas kampány menetén. 

Hazugságvizsgálót vetettek be

Peter Puller, aki Silberstein embere volt és segíti a szociáldemokraták kampányát, egy televíziós csatorna közreműködésével hazugságvizsgálatnak vetette magát alá. A berendezést és az azt üzemeltető személyt Németországból hozták el egy bécsi szállodába. 

A der Standard részletesen beszámol az eseményről, mivel az akciót szervező és fizető tévétársaság végül nem adta le a felvételeket. A poligráfos vizsgálat során a televízió által összeállított kérdéseket tette fel a hazugságvizsgálattal foglalkozó szakember. 

Néhány bevezető kérdés után hangoztak el az igazán súlyos felvetések. Például az, hogy Gerald Fleischmann (az ÖVP embere) 2017. július 17-i találkozójukon a következőket írta-e a cetlire? 

"Tudjuk, hogy a szociáldemokratáknak dolgozol, 100 000 eurót kínálunk ha változtatnál?" 

Puller igennel válaszolt. 

További kérdésekre is felelt. Ezek között szerepelt az is, hogy a találkozón az ÖVP alkalmazottja rákérdezett-e a Kurz magánéletével kapcsolatos adatgyűjtésekre.

Puller szerint nem volt ilyen felvetés. Ez pedig szintén cáfolja a néppártiak korábbi védekezését az ügyben. A vizsgálatot háromszor ismételték meg azonos eredménnyel. Ausztriában azonban nem fogadják el bizonyítékként a poligráfos teszteket. Így sokan csak kampányfogásként értékelték Puller húzását. 

Benne van a meglepetés a pakliban

A negatív kampány, a vesztegetési kísérletek, a megfigyelések átrendezték a pártok erősorrendjét is, legalábbis a hónap elején vett minta alapján ez látszik. 

A Kern által vezetett szociáldemokraták támogatottsága 22 százalékos mélypontra esett. 

Az FPÖ erősödött és 27 százalékra bővítette a bázisát, míg az Osztrák Néppártnak 1 százalékos erősödést hoztak a botrányok, 34 százalékon állnak. Hogy az FPÖ rástartolt az ÖVP szavazóira, azt ez a cikkünk is kiválóan mutatja.

A szocdem Kern két százalékot veszített és 28 százalékos támogatottságot mértek neki, Kurz stabilan őrzi vezető helyét 34 százalékkal, az FPÖ jelöltje Strache erősödött és 26 százalékával megközelítette a baloldali jelöltet. 

Elemzők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a Silberstein-Puller botrányok az SPÖ és az ÖVP-től is visznek el szavazókat. A határozott, ugyanakkor a kampányban és a televíziós vitákban higgadtan szereplő Strache és Szabadságpártja lehet a nevető harmadik? Rövidesen kiderül.