Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke először 2015-ben jelentette be a pillér szükségességének létrehozását, majd 2017. áprilisában megszületett az erről szóló hivatalos javaslat. Pénteken, Göteborgban az EB részéről Juncker, az Európai Parlament elnöke Antonio Tajani, valamint a Tanács nevében Jüri Ratas észt miniszterelnök írta alá a létrehozást célzó dokumentumot.
Juncker szerint történelmi pillanatról beszélhetünk, mert most nyilvánosan is keretbe foglalták az EU közös értékeit, amikor elkötelezték magukat 20 elv és jog mellett.
"Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében. Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt. Több, mint az egységes piac, több mint a pénz, több, mint az euró. Az EU az értékeinkről szól, és arról, hogyan akarunk élni"
- értékelt az Európai Bizottság elnöke.
A szociális pillér fontos alapokat tartalmaz, többek között:
- tisztességes bérekhez való jog
- egészségügyi ellátáshoz való jog
- munka és magánélet közötti jobb egyensúly
- minimumjövedelem
Juncker szerint közös felelősség, hogy a most lefektetett dimenzió mennyire lesz erős. Nemzeti, regionális és helyi szintről indul, de kulcsszerepe van a szociális partnereknek és a civil társadalomnak is. Hangsúlyozta, hogy a különböző szemléletmódok tiszteletben tartásával kell a tettek mezejére lépni.
Magyarország fél tőle valamiért
Orbán Viktor is Göteborgban tartozkódik, véleményét az egyik szekcióülésen ismertette. Azt ugyan elismerte, hogy sok jó ötletet hallanak, de "a politikánk sikere nem az ötletek minőségétől függ" - szerinte a kulcskérdés az, hogy az ötletekből tudnak-e rendszert építeni, vagy modellt létrehozni.
Ennek kapcsán azt is hozzátette, hogy
"mi magyarok sem akarjuk lecserélni a magunk modelljét."
Februári évértékelő beszédében ennél sokkal harsányabban támadta a szociális pillért.
„2016-ban kiderült, hogy Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól. Az akció neve brüsszeli nyelven szociális pillér”
- mondta akkor.
Ennek következtében ezt az uniós kezdeményezést az előző nemzeti konzultációba is bevonták.
Marianne Thyssen, a szociális ügyekért felelős uniós biztos elárulta, hogy a nyilatkozatot már minden tagállam jóváhagyta, ők azt felelős magyar politikusoknak is elmagyarázták - írja az Eurologus. A magyar kormány reakciója már csak azért is volt érthetetlen, mert ennek életbe lépése a jelenlegi formájában semmilyen kötelezettséggel nem jár.
Nem jogszabályról van szó, ahhoz további jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekre lenne szükség, tehát arról sem beszélhetünk, hogy jogköröket vennének el tagállami hatáskörből. Thyssen elmondása szerint a jelenlegi nyilatkozat elfogadását hosszú tagállami miniszteri vita előzte meg.
(fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)