A 2010-es kormányváltás után ültették Domokost az ÁSZ élére. Ő maga is meglepőnek nevezte a felkérést. Kinevezése előtt felröppent, hogy a gazdasági tárcánál államtitkári posztot kapna, de ezt visszautasította, állítása szerint azért, hogy jobban tudja szolgálni saját közösségét és a térséget.
Az Állami Számvevőszék elnöki székét már nem utasította vissza, noha korábban meglehetősen kritikusan nyilatkozott arról, hogy politikai kinevezettek ne üljenek bizonyos tisztségekbe.
Jupiter és az ökör
Az ÁSZ jelenlegi elnöke Farkas István személyét támadta meg a parlamentben, akit a Medgyessy-kormány idején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének élére jelötek. Domokos, mint a Fidesz országgyűlési képviselője azt kifogásolta, hogy 1990 előtt állami megbízatásai voltak, a Horn-kormány időszakában pedig a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
A parlamenti jegyzőkönyv szerint Domokos a következőkkel indokolta, hogy nem támogatják Farkas jelölését:
„Az életrajza tehát egyértelműen és valóban mély és tartalmas szakmai utat tükröz, viszont állami megbízásai alapvetően a mindenkori szocialista kormányhoz kötődnek. A jelölt büszkén elmondta, hogy a hetvenes évektől kezdve a Pénzügyminisztérium dolgozójaként ismeri a mostani miniszterelnököt, Medgyessy Péter urat.”
Nem feledkezett meg az övéiről
Domokos kinevezése után számos békési fiatalnak adott munkalehetőséget az ÁSZ-nál, s nem feltétlenül a felkészültség volt valamennyi kiválasztott esetében a mérvadó.
Gyűjtő: kirúgták a minisztériumtól, átvette az Állami Számvevőszék
Magyarázni sem kell, hogy bizony felvetett néhány kérdést az Állami Számvevőszék hitelessége mostanában. A volt fideszes politikus által vezetett testület nem csak a Jobbikra lőtt ki rakétát, de egy olyan volt államtitkárnak is munkát adott, akit pont egy pénzügyi botrány után küldtek el.
Az elnök, Kátai-Krizsán Katalinnak is bizalmat szavazott, aki gazdasági igazgatóként kapott munkát. A békéscsabai születésű vezető - az Opten adatai szerint - az Adó-Reál Pénzügyi és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosa. Ez a cég Domokos elnöksége idején lett a megyei önkormányzat új könyvvizsgálója. Ismeretségük régebbi keletű lehet, Krizsán Katalin 1983-1993 közti időszakban Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (illetve elődjének) Pénzügyi Iroda ellenőrzési csoportvezetője volt. Domokos pedig 1990-94 között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalának gazdasági ügyekért felelős kooptált (felvett tag) alpolgármesteri posztját töltötte be.
“Állami pénzen lehet hülyének lenni”
Orbán Viktornak kellett rendre utasítania 2012-ben a még Debrecen polgármestereként is ténykedő Kósa Lajost, miután kiborult az ÁSZ jelentésén. A számvevőszék bírálta a város gazdálkodásával kapcsolatos intézkedéseket. Kósa a korábbi frakciót- és párttársa által irányított intézmény jelentése kapcsán kijelentette: „állami pénzen lehet hülyének lenni”, de nem érdemes, majd hozzátette, ha ilyen gyenge színvonalú elemzéseket készít az ÁSZ, akkor ezt nem fontos finanszírozni.Az ÁSZ-nál kapott munkát - információink szerint - dr. Dávid Sándor is, akit Domokos elnöksége alatt 2009-ben a Békés megyei közgyűlés főjegyzőjének választottak. Két évvel később családi okokra hivatkozva megvált a tisztségétől. Ezután az ÁSZ elnöki titkárságának munkatársaként bukkant fel a neve, osztályvezetői beosztásban dolgozik.
Sofőrként emlegetik, ma az ÁSZ egyik vezetője
Az ÁSZ vezetésében Domokos további földije is helyet kapott. Czégény Gyula karrierje sokakat meglepett Békéscsabán. Valaki raktárosként, mások sofőrként emlékeznek rá és emlegetik a helyiek az Állami Számvevőszék ma már erőforrás-gazdálkodásért felelős vezetőjét. Amúgy pedagógus végzettsége van és időközben a közgazdaság tudományát is megkedvelte annyira, hogy diplomaszerzésre adja a fejét. Czégény 2014-ig tankerületi vezető volt Békéscsabán.
Neve már korábban is forgott az országos sajtóban a Békés megyei Harruckern középiskola érettségi botrányával kapcsolatban. A büntetőüggyé terebélyesedő ügy idején Czégény a Békés Megyei Önkormányzat Intézményfelügyeleti Osztályán előbb csoportvezető, majd 2014-ig osztályvezető volt.
A Harruckern-botrány
Megállapodást kötött az említett iskola Domokos második megyei elnöki ciklusa idején egy biztonsági céggel, hogy rövid idő alatt - nyolc helyett négy félév -, kötelező órai jelenlét nélkül felkészítik a diákokat az érettségire. Több mint 200 embert toboroztak, 90 ezer forint volt a képzés díja, amiből 40 ezer jutott az iskolának.
A 2008-as érettségi során a vizsgaelnök felhívta a figyelmet a képzéssel kapcsolatos szabálytalanságokra, törvénytelenségekre. Az esetet az iskola jelentette az intézményfenntartó Békés Megyei Önkormányzat intézményfelügyeleti osztályának, ahol Czégény Gyula dolgozott.
Domokos megyei elnökként azon az állásponton volt, hogy az oktatási intézményeknek bevételt kell termelniük. A Harruckern ezt az elvárást teljesítette a sajátos felnőttképzéssel. Jogilag nem, de szakmai szempontból felvethető, hogyan ellenőrizte az intézményfenntartó az iskolát. Tudnia kellett a bevétel forrásáról és annak hátteréről. Ha 2008-ben jelezték a problémát az illetékes részlegnek az önkormányzatnál, miért nem orvosolták a törvénytelenségeket, amelyeket a 2009-ben indult nyomozás feltárt.
Politikusok nem, de pedagógusok a vádlottak padjára kerültek. Csak idén tavasszal zárult az ügy, enyhe ítéletekkel. Az intézmény egyik vezetője a hat hónapos felfüggesztett szabadságvesztés és a foglalkozástól való eltiltás helyett végül 100 ezer forint büntetést kapott, a közokirat-hamisítással vádolt tanárok esetében a vádlottakat pénzbüntetés helyett megrovásban részesítette a táblabíróság.
Az ítélet indoklása szerint az iskola vezetői törvénytelenül szervezték meg a képzést. A tanárok olyan tanórát is igazoltak, amit nem tartottak meg, az osztálynaplókat utólag töltötték ki és valótlan adatokat írtak a törzslapokra, bizonyítványokba.
Domokos szervezete függetlenségét hangoztatta
2012-ben az MSZP frakcióvezető-helyettesét is foglalkoztatták az Állami Számvevőszéknél zajló személyi változások. Harangozó Tamás kérdezte Domokos Lászlót arról, hogy a szervezetnél kapott-e munkát Csapó Ágnes, aki a Budapest Priv-Invest Kft. tulajdonosaként az önkormányzatokat kötvénykibocsátásokra ösztönözte, ami az adósságállományuk megugrását eredményezte. Erről az ügyről a Népszava számolt be. A lap akkor azt közölte, hogy a szervezet sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta azt az információjukat, hogy Csapó a számvevőszéknél az önkormányzatok gazdálkodásával foglalkozik.
Az ÁSZ elnöke is megtagadta a válaszadást az MSZP politikusának is, Országgyűlés biztosította függetlenségre hivatkozva.
Domokos megjegyezte, hogy „az ÁSZ által igénybe vett alkalmazottak adatai közül egyedül a helyszíni vizsgálatot végző számvevők megbízólevelei lehetnek nyilvánosak.” Csapó cégével számos fideszes önkormányzat szerződött 2010 előtt, többek között Domokos egyik megyei bizalmasa, Vantara Gyula is, a békéscsabai kötvénykibocsátások kapcsán.
Pártok felett?
Pártmúlttal nemcsak Domokos, hanem az ÁSZ alelnöke, Warvasovszky Tihamér is rendelkezik. A szocialisták soraiból érkezett, 2001-2010 között országgyűlési képviselő, 1998-tól Székesfehérvár polgármestere is volt. 2009-ben nem szavazta meg a költségvetést és Bajnai megszorító csomagját.
Egy bekapcsolva hagyott mikrofon lebuktatta a politikust, miközben segítséget kért a Fidesz helyi elnökétől 2009-ben, mert szerinte:
„az ifjú szocik meg vannak őrülve, és most őt akarják kicsinálni”.
A Fidesz nem hagyta. 2010 óta az ÁSZ második embere.