Boldog születésnapot, félpályás útlezárás! - Egy éve keseríti a paksiak életét a 6-os útra omlott löszfal

Bizarr évfordulót "ünnepelnek" a paksi internetezők: pontosan egy éve, 2016. november 19-én omlott a 6-os főút Paks és Dunakömlőd közötti szakaszára a Sánchegy löszfalának egy része, és bár a törmeléket azóta nagyrészt eltakarították, az út felét továbbra is betonelemek zárják el. Az ügyben tapasztalható tétlenség azonban jóval baljósabb jeleket fest a jövővel kapcsolatban, mint azt elsőre gondolná az ember.

A paksi lakosok vaskos iróniával, egy közösségi médiában terjedő képpel kívánnak boldog születésnapot az egy éve megoldatlan problémának:

Nem elég, hogy a félpályás lezárás és a szakaszon bevezetett sebességkorlátozás megnehezíti a paksiak és a Paks környékiek életét, de komoly fennakadásokat okoz az ország egyik legforgalmasabb útjának forgalmában is:

mindennapos látvány a távolsági buszok, kamionok és a bosszankodó autósok hosszú sora, akik arra várnak, hogy átjussanak végre az útakadály két végén felállított közlekedési lámpákon.

Egy évvel ezelőtt így számolt be a városi híradó

A Telepaks híradója így számolt be egy évvel ezelőtt a löszfalomlásról:
 

Bár októberben Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára azt mondta, hogy a Magyar Közút figyelemmel kíséri a szóban forgó partfal mozgását, és maradéktalanul ellátja a hatóság által előírt feladatokat, valamint megdicsérte a közútkezelőt, amiért gyorsan lezárta az érintett területet és eltávolította a törmelék nagyját, a helyzet azóta nem sokat változott.

"A helyzet nagyon egyszerű: a löszfalból lepotyogott földből nem lehet mit ellopni, ezért senki sem foglalkozik vele"

- nyilatkozta portálunknak Bencze János, a térség jobbikos országgyűlési képviselőjelöltje, aki hozzátette, hogy már számos kifogást hallott azzal kapcsolatban, miért tolja el magától mindenki a problémát, és a következőképpen írta le a helyzetet:

"Egy olyan város kapcsán, ahol hamarosan újabb atomerőmű épül, igen komolytalan mutatvány a kormány és a közútkezelő részéről, hogy az oda vezető főút felét egy éve elzárja egy földomlás, amivel nem kezdenek semmit."

Azzal kapcsolatban, hogy Fónagy János októberben kijelentette, már készülnek a löszfalhoz szánt védmű tervei, a Jobbik jelöltje furcsállta, hogy semmiféle átmeneti megoldás nem született a forgalom zavartalan biztosítására:

"Se ideiglenes palánk, se védőháló, pedig még a Balkánon is pillanatok alatt megoldanak egy ehhez hasonló föld- vagy kőfalomlást."

Papíron maradnak a szép tervek?

A képviselőjelölt szerint az ügy kiválóan példázza a kormányzat Tolna megye infrastrukturális problémáihoz való hozzáállását.

Megemlítette, hogy a megyei úthálózati fejlesztési tervekben például a németkéri út rendbetétele sem szerepel, pedig ez biztosíthatná a könnyebb eljutást Észak-Tolnából és Dél-Fejérből az erőműépítés területére.

Bencze János a közelgő Paks II. projekt egyes részeivel kapcsolatban is aggodalmának adott hangot, és attól tart, hogy kormányzati részről "csak marketingszövegnek tekinthetők az eddig vázolt elképzelések":

"A legújabb hírek arról szóltak, hogy nem drágul lényegesen az atomerőmű-beruházás, ami arra enged következtetni, hogy egyes elemek - így például az infrastrukturális fejlesztések is - kieshetnek a projektből."

(Az egy éve tartó útlezárással kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Paks volt polgármesterét, a kormány tárca nélküli miniszterét, Süli Jánost - akiről úgy tudjuk, hogy jövőre a Fidesz színeiben indul a választásokon a Tolna megyei 3. számú választókerületben -, azonban eddig nem reagált megkeresésünkre. Amint ez megtörténik, cikkünk az ő álláspontjával frissül.)

(Fejléckép: Telepaks)

Valóra vált a jobbikos terv: hídépítés

A Jobbik mind a Tolna megyei közgyűlésben, mind a parlamentben régóta szorgalmazta a Paksi Atomerőmű bővítéshez kapcsolódva, egy új Duna-híd megépítését. 2015 májusában jelentette be Lázár János, hogy a kormány támogatja az új átkelő megvalósítását. A Paksi Hírnök arról számolt be, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelent azt a döntés, ami alapján elkezdődhet nettó 570 millió forintért a tervezői munka és az engedélyeztetés is.