Hat programpont, amit a Jobbiktól lopott a Fidesz, aztán jól elcseszte

Altusz Kristóf helyettes államtitkár migránsok titkos befogadását elismerő máltai interjúja után a Fidesz újabb szenvedélyes igazságbeszéddel járult hozzá, hogy tisztábban lássunk a hazai közéletben. Tállai András egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy a Fidesz lényegében a Jobbik programját, felvetéseit "figyeli", majd valósítja meg. 

A fideszes politikus önvallomásában egetverő újdonság nem hangzik el. A Jobbik kezdeményezéseit, ötleteit a kormány szinte az első pillanattól számtalanszor lenyúlta, méghozzá a lehető legsunyibb módon:

a parlamentben leszavazták, majd nem sokkal később saját javaslatként benyújtva elfogadták.

A jelenségről a sajtó is nem egyszer írt már, mi az Alfahíren pedig a szerkesztőség összes tagjának összes kezén se tudnánk megszámolni, hányszor hívtuk fel erre a figyelmet. Ám  mindezt ennyire arcátlanul nyíltan kimondva, ráadásul a NER mindenesének, az országgyűlési képviselő-államtitkár-NAV-elnöknek a szájából hallva mégis alaposan felkavarta a magyar politika egyébként is egyre viharosabb vizeit. 

A Jobbik többször is úgy fogalmazott: a kormány lényegében az ő programjukat hajtja végre.

Első blikkre ez igaznak is tűnhet - ám valójában ez túl optimista értékelés, a helyzet ennél lényegesen rosszabb.

Orbánék ugyanis beszabadulva a jobbikos program trezorjába, úgy viselkednek, mint az a suttyó betörő, aki az értékes festményt bicskával vágja ki a keretből, az ezüst étkészletet alumíniumként adja el a MÉH-telepen, a milliókat érő nonfiguratív modern szobrot viszont el sem viszi, mert "hogy néz már ki, testvérem?" 

Tállai kiszivárgott töredelmes beismerése által megihletve kigyűjtöttük a hat legkirívóbb ilyen szakpolitikai trógerséget. 

1. Kettős állampolgárság

A Fidesz kormányra kerülése után az egyik első intézkedés a kettős állampolgárság megadása volt az elszakított területeken, illetve emigrációban élő magyarok számára. Orbánék azóta is lényegében erre építik legitimációjukat a határon túl, és a nemzetben gondolkodó szavazók körében. A sok évtizedes történelmi adósság törlesztésének valóban legfőbb ideje volt már. Igaz, ez jóval korábban is megtörténhetett volna, ha az első Orbán-kormány idején nem söprik le az asztalról a Magyarok Világszövetségének tervezetét, vagy, ha mondjuk nem félszívvel, hanem teljes gőzzel állnak a 2004 decemberi népszavazás ügye mellé.

Az első politikai erő, amely a kettős állampolgárság megadását programjába foglalta és kiemelt célkitűzései közé emelte, a Jobbik volt. 

A párt az Országgyűlésbe kerülve természetesen támogatta is benyújtott javaslatot, beleértve a határon túliak választójogát is. A Fidesznek azonban egy meglehetősen alattomos jogalkotási bűvészkedéssel sikerült éket vernie a trianoni diktátum miatt idegen uralom alá került, és a kilátástalanság elől külföldre menekült magyarok közé.

Előbbiek ugyanis szavazhatnak levélben, míg utóbbiak kénytelenek személyesen - olykor több száz, vagy ezer kilométeres utazást vállalva - a külképviseleteken voksolni.

Az igazságtalan és méltatlan helyzet megoldására a Jobbik többször is nyújtott be törvényjavaslatot - amelyeket Orbánék kivétel nélkül lesöpörtek az asztalról. Szávay István múlt év végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elhunyt határon túli magyar embereknek is kiküldheti a szavazási levélcsomagot, hiszen a regisztráció teljesen irracionális módon 10 évre szól. Így akár az sem kizárt, hogy halott emberek nevében szavazhassanak. 

A történelmi igazságtételből így lett sunyi választójogi csűrés-csavarás, a nemzetegyesítésből nemzetmegosztás. 

2. A kötelező magánnyugdíjrendszer megszüntetése.

A társadalomra ráerőltetett és számos visszaélésre alkalmat nyújtó szisztéma felszámolását sem Orbánék találták ki. Az elképzelést a Jobbik programjából emelték el - ám úgy, hogy egyik legfontosabb eleme a lopás kivitelezése során leesett a kamionról.

A jobbikos tervezetben ugyanis az egyéni számlák érintetlenek maradtak volna állami kezelésben is.  

A Fidesz is ezt ígérte, ám erről 2010 novembere óta mélyen hallgattak - egészen az idei év elejéig. Január 4-én Matolcsy György MNB-elnök szépen elmagyarázta az egykori magánpénztári tagoknak, hogy az a 2800 milliárdos összeg, amivel tartoznak nekik, "jogi, számviteli és költségvetési értelemben" nem létezik.

A rendszer államosításából így lett fideszes kivitelezésben az emberek vagyonának államosítása. 

3. Elszámoltatás a 2006-os jogsértésekért és igazságtétel az áldozatoknak

2011-ben a fideszes Balsai István javaslatára szavazták meg az úgynevezett "semmisségi törvényt", amely megsemmisítette a 2006-os őszi események kapcsán kizárólag rendőri vallomások alapján hozott ítéleteket. A rendőrségi és bírósági terror idején született gyalázatos verdikteknek valóban a történelem szemétdombján volt a helyük. Csakhogy Orbánék - akárcsak elődeik 1990-ben - az áldozatoknak szolgáltatott (sokszor így is csak esetleges és részleges) igazság után

úgy tettek, mintha a elkövetett súlyos bűnöknek felelősei nem is lettek volna.  

Hiába követelte a Jobbik a jogsértések kivizsgálását, és az elkövetők elszámoltatását - az erre létrehozott országgyűlési bizottság végül dolgavégezetlenül oszlott fel, Gyurcsány és társai ellen pedig e tekintetben még nyomozás sem indult. Gergényi Péter pedig egy kitüntetéssel felérő megrovással úszta meg a 2006-os véres ősz levezénylését. 

Budaházy Györgyöt és társait ellenben 2016 augusztusában sok évnyi fegyházra ítélték s, amikor a Jobbik amnesztiatörvényt terjesztett az Országgyűlés elé, simán lesöpörték az asztalról. 

4. Devizahitelesek kimentése

A Fidesz büszkén hirdette az előző ciklusban, hogy "senkit nem hagyunk az út szélén", és, hogy "elszámoltattuk a bankokat". A sok százezer bajba került magyar család megsegítése is

egyedül a Jobbik programjában szerepelt, és a Fidesz ezt is úgy vette át, hogy csak a leglényegesebb dolgokat sikerült kihagyniuk belőle.

Az előtörlesztés lehetősége, vagy a 2014 őszén végrehajtott rögzített árfolyamon történő forintosítás nyilvánvalóan előrelépés volt a korábbi áldatlan állapothoz képest. 

Csakhogy ezeket a kölcsönöket annak idején sokkal alacsonyabb árfolyamon vették fel. 

Rengeteg olyan devizahiteles van, aki 165 forintos árfolyamon kapta a svájci frank alapú hitelt, aztán a kormány úgy "nem hagyta az út szélén", hogy 256 forintos árfolyamon forintosította azt. 

Vona Gáborék eredeti, és a mai napig képviselt terve az volt, hogy a forintosítás azon az árfolyamon menjen végbe, amelyen a kölcsönöket felvették. 

A Jobbik nyolc éve követeli a Z. Kárpát Dániel alelnök által "kifosztó mechanizmusnak" nevezett szisztéma működtetőinek felelősségre vonását, ám a Fidesz erről hallani sem akar. 

5. Rezsicsökkentés 

Az energiaárak állami szabályozása is a Jobbik programjában tűnt fel először, 2010 előtt a Fidesz erről érdemben nem mondott semmit. A végül több lépcsőben megvalósult és agyonpropagált rezsicsökkentés végül kétségtelenül sok terhet vett le a családok válláról. Ám a kormány a korábbi szabadpiaci káosz helyett  egy olyan merev, neokádárista rendszert hozott létre, amely

az energiahordozók világpiaci árának nem csak ez emelkedését, de a csökkenését sem követi.

Márpedig az olaj-és földgáztőzsdék az elmúlt időszakban jelentősen megzuhantak. 

Így aztán ma ott tartunk hogy

számos, abszolút neoliberális alapon szabályozó országban is a magyarországinál jóval nagyobb rezsicsökkenés ment végbe. 

Az árak leszorítását jelentős részben az energetikai létesítmények, erőművek állami tulajdonba vétele tette lehetővé. Orbánék azonban mostanában egyre több ilyen céget (Magyar Gáz Tranzit Zrt, Tigáz, Mátrai Erőmű Zrt) magánosítottak újra. A suttyomban zajló privatizáció ellen a Jobbik tiltakozott, Kepli Lajos parlamenti képviselő pedig rámutatott, hogy az MVM máris magasabb áron kénytelen megvásárolni az energiát. Ezt jó eséllyel csak a közelgő választások miatt nem terhelték tovább a lakosságra, ám, ha a Fidesz jövő tavasszal is hatalmon marad, az energiárak könnyen elszabadulhatnak, és 

búcsút mondhatunk a rezsicsökkentésnek. 

6. Keleti nyitás 

Az egyoldalú nyugati függés kiegyensúlyozását elsőként a Jobbik hirdette meg, és ezzel éveken át egyedül is maradt a magyar politikában. Orbánék igazán a 2014 tavaszát követő második ciklusukban fedezték fel maguknak a koncepciót - hogy aztán pár év alatt teljesen le is járassák a fogalmat. 

A keleti nyitás atyja, Gyöngyösi Márton jobbikos külpolitikus nemrég panaszolta el a Magyar Nemzetnek, hogyan forgatták ki Orbánék az ő eredeti elképzeléseit. 

A világos koncepció nélküli, átláthatatlan folyamat lényegében keleti despotikus rezsimek kritikátlan, és valójában általuk sem feltétlenül elvárt felmagasztalásában és sokmilliárdos, évtizedekre titkosított üzletekben merül ki. A feltörekvő keleti gazdasági hatalmak - mindenekelőtt Kína és Oroszország - hamar ráébredtek arra, hogy

a NER velejéig korrupt elitjét kilóra megvehetik,

és némi részesedésért simán rávehetik olyan bizniszekre, amelyekből a magyar gazdaság alig profitál, a hazai vállalkozók nem Orbán-közeli elsöprő többsége pedig a közelükbe se kerülhet. 

A keleti nyitás fideszes modelljének jegyében így ma fél Paks lelkesen nyelvet tanulva várja az orosz vendégmunkásokat, Kínából pedig tízezrek érkezhetnek a Budapest-Belgrád vasútvonal munkálataira. Magyar munkahelyeket tehát alig teremtenek, de legalább sikerül az országot a nyugati diplomácia fekete bárányává tenni. Vagyis 

szinte semmit nem nyerünk a réven, de legalább sokat veszthetünk a vámon

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

Az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése lenne.
A magyar kormányfő kényszeresen tesz a török államfő kedvére, miközben negyedennyi gesztusért már a bevándorláspártiak poklába küldte volna el a fideszes propagandasajtó bármelyik ellenzéki politikust. Vélemény.