Ez pedig kimerítheti a hivatali visszaélés bűncselekményét.
A G7 portál Transparency International Magyarország (TI) és a Karsai ügyvédi iroda segítségével perelte ki azokat a dokumentumokat, amelyek bepillantást engedtek a százmilliárdos biznisz döntéseinek hátterébe.
Emlékezetes, az egész projektet Rogán Antal találta ki, és a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabályt is ő nyújtotta be az Országgyűlés elé 2012. október 27-én.
Akkoriban ő volt a Gazdasági bizottság elnöke, illetőleg a fideszes politikus vezette a parlament Magyar-Kínai Baráti Tagozatát is.
Már a kezdet is furcsa volt - a kritikákra egyébként azzal szokott reagálni a kormánykoalíció, hogy a projekt indulását követően nem volt hangos ellenzéki tiltakozás sem a bizottságban, sem pedig az Országgyűlésben, ezt azzal magyarázták az általunk később megkérdezett politikusok, hogy egyrészt nem volt elég információjuk a programról, másrészt a legrosszabb álmunkban sem gondolták volna azt, hogy egy gazdasági kör ilyen könnyen csapdába ejtheti a magyar államot.
Azóta kiderült, óriásit tévedtek!
Az egyik nagy trükk az volt, hogy az Orbán-kormány a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos döntéseket és az ellenőrzés jogát a Rogán Antal vezette bizottságra bízta. Viszont a parlamenti testületek és az országgyűlési képviselők jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre döntéseik után. Nem lehet beperelni egy képviselőt a szavazata miatt, mint ahogy a parlamenti bizottsággal szemben is csak közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.
A G7 ezt megtette, és végül a Fővárosi Törvényszék, majd a másodfokú bíróság jogerős döntését követően jutottak hozzá a dokumentumokhoz.
"Ezekből kiderült, hogy egy kivételével az összes cég esetében törvénysértő módon járhatott el a testület"
- írta a portál.
Pontosabban a bizottság nem is tudott a törvénysértésekről, mert feltételezhetően a testület fideszes elnökei, előbb Rogán Antal, majd miniszterré történő kinevezését követően utódja, Bánki Erik, önhatalmúlag dönthetett arról, hogy a cégek kérvényei közül, melyiket terjeszti a bizottsági ülés elé, és melyiket nem. Ez pedig kimerítheti a hivatali visszaélés bűncselekményét, hiszen szembe megy a kötvényprogramot szabályozó törvénnyel, amely kimondja, hogy a bizottságnak kell dönteni és nem az elnöknek.
A cikk részletezi az eseteket, így mi csak általánosságban foglaljuk össze a gyakorlatot.
A dokumentumok és a bizottsági jegyzőkönyvekből ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a képviselőknek fogalma sem volt, mi zajlik a háttérben.
A vállalkozásokkal a bizottság elnökei tartották a kapcsolatok. A dokumentumok szerint Rogán Antal és Bánki Erik válaszolt a megkeresésekre, és kért hiánypótlást, ha éppen arra volt szükség. Az átláthatóság nem volt prioritás a kötvényprogramban, hiszen a nyolc cég közül – egy kivételével – mindegyik adóparadicsomnak számító helyszínen volt bejegyezve.
Jellemző az egész bizniszre, hogy az meg sem volt hirdetve, így eleve csak olyan közvetítő cégek jelentkeztek, akik "valahogy" hírt kaptak a bizniszről.
A jegyzőkönyvek tanulsága szerint a fideszes elnökök csak azt a kérvényt engedték a testület elé, amelyik elnyerte a tetszésüket. Volt olyan cég, amely több országra is jelentkezett, azonban csak egy kérvényéről születhetett döntés.
"Az biztos, hogy a letelepedésikötvény-program miatt fognak emberek börtönbe kerülni"
"Miután a Jobbik ismét benyújtotta a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosítóját, újra előtérbe kerül a letelepedési kötvény-program. A bizniszt ugyan március 31-ével felfüggesztették, de előtte iszonyú milliárdokat hozott össze az offshore-hálókban üldögélő titokzatos irányítóknak. Az üzlet működéséről is kérdeztük az egyetlen jobbikost, akinek Simicska Lajos Veszprémben a választója, hiszen Varga-Damm Andrea jogászként a kereskedést vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság egyik szakértője is.
Sőt, a bizottság akkor sem járt el jogszerűen, amikor elégtelen aktivitás miatt visszavonta egy vállalkozás jóváhagyását, ugyanis még nem telt el az annak megállapításához szükséges három év.
"Sokkal inkább feltételezhető, hogy a bizottság hiányos adatok és dokumentumok alapján folytatta le a letelepedési államkötvények forgalmazását végző vállalkozások jóváhagyására vonatkozó eljárást"
– mondta a G7-nek Ligeti Miklós. A szakember szerint a gazdasági bizottság tisztségviselői a büntetőtörvénykönyv szerint hivatalos személynek minősülnek. Emiatt a szabálytalan eljárásra a hivatali kötelességek megszegésével vagy a hivatali helyzettel való visszaéléssel kerülhetett sor.