Tényleg sikerült a tökéletes bűntény?
Most már egyértelműen kijelenthető, az alapvető ok valószínűleg a szimpla lopás volt. Csak korábban elhitették velünk, hogy a programot egy komoly jelentőségű intézményként kezeljük, pedig nem az. Hiába láttuk úgy, mintha minden törvényes lenne, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és az Országgyűlés Gazdasági bizottságának szervezésében zajlik a konstrukció, valójában ez egy jogszabályok által biztosított pénzcsap, ami garantált bevételt jelentett a haveroknak. És a legjobb, hogy gyakorlatilag mindenkit meglopnak, aki ebben a sztoriban benne van. Meglopják a letelepedni-kívánót, meglopják az állami költségvetést,
"és végül meglopják azokat a polgárokat is, akik abban a hitben élnek, hogy az állam vezetője mindig a nemzeti jólét érdekében cselekszik, és nem az önös igényeit helyezi előtérbe."
Ehhez társul az a magasztos duma, hogy a letelepítés a nemzetgazdaságunk érdekében történik. Pedig a magyar állam csak arra bólintott rá, hogy külföldiek 250-300 ezer euró értékben letelepedési kötvényeket vásárolhassanak olyan közvetítő cégektől, amelyeket - a versenyszabályokat megsértve - jelöltek ki, és amelyeknek díjazását jogszabályban állapították meg. Ha szükség lett volna közvetítésre az állam és a jelentkezők között, akkor az ÁKK kiírt volna egy pályázatot, hogy ezt a tevékenységet mennyiért is vállalnák a piaci szereplők. Garantálom, hogy ez az összeg nem lett volna több egyenként 500 ezer forintnál, szemben a mostani 60 ezer eurós díjjal.
A Fidesz folyamatosan azzal érvelt a vitákban, hogy a program indulásakor még senki sem szólt semmit, így a Jobbik sem. Mennyire sikerült egy átláthatatlan hálót létrehozni?
Egyszerűbb magyarázata van annak, hogy elsőre nem szólalt fel senki, mert normális ember nem tud elképzelni ilyen premier plánban elkövetett bűncselekményt. Ez majdnem olyan, mintha a rendőrségi palota előtt rabolnánk ki valakit. Másrészt egy országgyűlési képviselőnek nem kell feltétlenül a kötvény és a váltó jogi természetében elmélyülnie. Mivel eddig is kereskedtünk államkötvényekkel, és mivel – ahogy azt hangoztatták is - más országokban is van hasonló konstrukció, én sem biztos, hogy egyből gyanút fogtam volna. Azt is tegyük hozzá, hogy részben abban is igazuk volt, hogy a 2008-as gazdasági válság után komoly pénzeket vontak ki az országból. Viszont a külföldi tőke menekülésének másik oka a 2010 után elburjánzó jogszabályi és morális kiszámíthatatlanság, és az inkorrektség volt. Ezért visszás, hogy az Orbán-kormány a letelepedési bizniszt a külföldi tőke visszacsalogatásával magyarázta.
Emlékezetes, Rogán Antal 2012 végén, akkor még az Országgyűlés Gazdasági bizottságának és a kínai-magyar baráti tagozatának elnökekeként, személyesen nyújtotta be a programot elindító törvényjavaslatot. Végül is ez egy állami biznisz, vagy csak néhány emberé?
Szerintem arról lehet szó, hogy azok az Orbán körüli emberek, akik túl sokat tudnak a viselt dolgokról, időről időre benyújtják a számlát, s válaszul azt kapják, találj ki valamit, amit "törvényesen" tudunk megcsinálni.
Valószínűleg Rogán Antal és Orbán Viktor sokat tudhat egymásról.
De az is biztos, hogy Rogán nem egyedül találta ki ezt a formulát, ehhez kellett egy magasan kvalifikált ügyvédi háttér is. Biztosra vehetjük, hogy a sok milliárdos bevételből jutott a főnököknek is, mint ahogy az megtörténik minden egyes jelentős beruházás esetében.
Elképzelhetőnek tartja, hogy van Magyarországon olyan gazdasági kör, amelyik gyakorlatilag foglyul ejtette a kormányt?
Persze, és ez már abból is érzékelhető, hogy egy parlamenti bizottság engedélyezte a közvetítő cégek jogosítványait, pedig azokról egy állami végrehajtó szervnek, például egy minisztériumnak közigazgatási eljárásban kellett volna döntenie. S hogy miért nem engedték át a döntési jogkört a nemzetgazdasági- vagy épp a fejlesztési tárcának? Egyszerű, mert így nem tudott beletekinteni az üzelmekbe egy egyszeri minisztériumi alkalmazott.
Már a terrorizmus finanszírozásának gyanúja is felmerül a letelepedési kötvények kapcsán
A jobbikos Lukács László György vezette testület kedden dr. Varga-Damm Andrea közgazdászt, valamint Varga István gazdasági szakértőt-mérnököt hallgatta meg. Az ellenzéket ezúttal Demeter Márta független képviselő, valamint Sermer Ádám (MLP) képviselte. Az MSZP, csak úgy mint a Fidesz, nem vesz részt a bizottság munkájában - az utóbbi mindenképpen érthető, de valószínűleg a szocialisták motivációjával is tisztában van mindenki.Több fontos megállapításra is sor került a testület ülésén.
Hasonló a helyzet a közvetítő cégek esetében is. Meg van az oka annak, hogy miért osztották fel köztük a különböző régiókat: így ők sem láttak bele egymás kártyáiba.
"Ha húsz ember mozgatja a szálakat, az húsz különböző érdeket is jelent, és soha nem tudni, hogy mikor keresztezik egymás útját,"
mikor kopogtatnak be ugyanannál a szultánnál, viszont ezzel a szabályozással ezt is kiküszöbölték.
Térjünk vissza a gyakorlathoz. Mit kellett tennie a Schengeni-övezetbe vágyó kínainak?
Első lépésként letétbe kellett helyeznie először 250 ezer, majd később 300 ezer eurót a kijelölt közvetítő cégnél. Ezután a 45-60 ezer euró ügyintézési díjat kellett megfizetni, amely akkor sem jár vissza, ha esetleg sikertelen az engedélykérelem. Ebből a 14-19 millió forintból fedezik az eljárási összegeket, de ebből jut a magyarországi ügyvédi irodáknak is. Tehát függetlenül a jelentkező nemzetbiztonsági kockázatától, ez az összeg már az offshore hátterű haveri cég zsebében van. S mivel az eljárás lefolytatása nem igényel különösebb képesítést, nem kerülhetne többe a munkadíj 200-300 ezer forintnál. A maradék a zsebekben maradhat.
A Rogán Antalhoz köthető ügyvédi iroda minden kötvényt vásárló kínai után másfél milliót kap
A Magyar Nemzet birtokába került egy olyan szerződés, amelyet egy kínai állampolgár kötött egy letelepedési kötvényeket forgalmazó, offshore céggel. Ebből a dokumentumból kiderült, hogy Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető ügyvédi iroda ötezer eurót, azaz másfél millió forintot kap minden egyes letelepedni szándékozó kínai ügyféltől.
Ezután a közvetítő az ÁKK-hoz fordult, és az állam kiállította a cég nevére a kötvényt, ezt követően a kérelem a Bevándorlási Hivatalhoz kerül, aminek 20 napja van arra, hogy lefolytassa a szükséges vizsgálatot, és kiállítsa a letelepedési engedélyt.
"De hogyan szerzel ennyi idő alatt egy harmadik világbeli emberről megbízható információkat?"
Az egész folyamat maximum 40 nap alatt lezajlik. A családegyesítés révén aztán érkezhetnek a rokonok is, akiknek szinte semmit sem kell igazolniuk, csak hogy léteznek. Fizetniük is csak fejenként 10 ezer forint illetéket kell az eljárásért – ez a magyar állam haszna. S ahelyett, hogy ezen gyakorlat ellen azonnal felszólalt volna a belügyi kormányzat, még értékesítő irodát is nyitottunk a polgárháború sújtotta iraki Erbílben.
De hogy verik át a jelentkezőket?
Az iroda csak egy váltót állít ki a letelepedő számára a kötvény névértékéről. Ez nagyon fontos: a letelepedettel szemben nem az állam vállalja a visszafizetési kötelezettséget, hanem a közvetítők.
Mi a különbség?
A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, olyan, mintha kölcsön adtál volna annak, aki a kötvényt kibocsájtja. A váltó pedig egyszerű tartozás-elismerés: elismered, hogy a tartozás lejártakor a váltó bemutatójának visszafizeted a kölcsönt. Azonban a váltó egy szabadon forgatható eszköz, tehát nem biztos hogy annál egyenlíted ki a számlát, akivel először jogviszonyba kerültél. A programban résztvevők legközelebb 5 év múlva kaphatják meg a kötvény névértékét, amennyiben a közvetítő nem tűnik el egy adóparadicsom offshore-hálójában, vagy egy felszámolás során.
De vajon a jelentkezők miért nem ágálnak a megfelelő garanciális feltételek hiánya miatt? Miért nem zavarja őket, hogy gyakorlatilag potenciálisan a semmiért kell még fizetniük „közvetítői díj” címén 60 ezer eurót? Azért, mert ez azon a szinten egy pitiáner összeg: a 300 ezer euró ezeknek a külföldieknek kb. 300 ezer forint érték.
"Az is belefér, hogy ha ezt soha nem kapják vissza, a lényeg számukra, hogy bejussanak a Schengeni-övezetbe, s ott szabadon mozoghassanak. Ezért nem határozták meg Rogánék, hogy más példáknak megfelelően a kötvények ellenértékét kötelező legyen a magyar nemzetgazdaságba beleforgatni, mert a cél az volt, hogy ezt a pénzt is eltüntessék a haverok zsebében."
Ha így nézzük, még nehezebben magyarázható, hogy az ügyintézési díjhoz akciós hitelt is nyújt az MKB Bank.
Bár ennek a metódusát pontosan még nem lehet látni, de az valóban érthetetlen, hogy miért kell hitelezni azoknak, akiktől egyébként azt várjuk el, hogy nemzetgazdasági szempontból segítsék az országot, befektessenek. És ha olyan embereknek ad kölcsönt az MKB-n keresztül a magyar állam, akik jó eséllyel Magyarországon nem fognak bért felvenni, és vagyonuk a cégeik nevén van, akkor elmesélné nekem valaki, hogy azt milyen garanciális feltételek mellett fogja a bank visszakapni? A programba jelentkezők nem is törekednek arra, hogy itt telepedjenek le, több adat bizonyítja, hogy még csak nem is Magyarországon élnek. Még véletlenül sem igaz, hogy nekik hazánkban befektetéseik lennének, vagy hogy nemzetgazdasági szempontból komolyan vehető emberekről lenne szó a személyükben.
A letelepedési kötvény-programot sehogyan sem lehet úgy bemutatni, hogy az az államnak bármilyen szempontból is megfelel?
Nem, hiszen a közvetítő cégek alapvetően diszkontáron jegyezhették le a kötvényeket, ez a program felfüggesztése időpontjában 270 ezer euró volt, de az állam 300 eurós névértéken veszi azokat vissza. Ezt a veszteséget még a cégeknek járó jutalék tovább növeli.
Pedig Bánki Erik, a bizottság jelenlegi elnöke, többször is azt mondta, hogy így még mindig olcsóbban finanszírozható volt a magyar állam, mintha akkor a piacról vettek volna fel hitelt.
A legutolsó hivatalos adatok szerint, amiket Tállai András márciusban közölt írásban a jobbikos Sneider Tamással, 17009 kötvényt jegyeztek le, igaz, azt nem tudni, hogy ebből mekkora bevétel származott, hiszen amíg 2013-2014-ben egy darab 250 ezer eurós, 2015-ben már öt darab 50 ezer eurós névértékű kötvényt lehetett jegyezni. Tovább bonyolítja, hogy abban az évben a korábbi 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelték a lejegyzendő mennyiséget. 2016-ban már ez utóbbi rendszer élt, vagyis 6 darab 50 ezer eurós papírt kellett lejegyezni. De ha így össze is jött mondjuk 1000 milliárd forint, az eltörpül a 2016 végi 25 ezer milliárd forintos államadósság mellett. Sőt, mivel a deviza és a forint kötvények összesen 22 ezer 335 milliárd forintot tettek ki, ebből az irdatlan összegből, ez azt jelenti, hogy a letelepedési kötvény a teljes kötvényállománynak mindössze a 4,4 százalékát teszi ki. Milyen olcsó hitelről beszél? Ez nem tényező. Azt ki lehet mutatni, hogy másfél százalékkal tudunk a piacról hitelt kapni, ez pedig a diszkontárral együtt 2,5 százalék, plusz a jutalék.
Vajon 2017. májusában mennyit láthatunk ebből az egész ügyletből?
Pillanatnyilag csak annyi biztos, hogy nem egyezik az ÁKK és a Bevándorlási Hivatal adata, azaz jóval több a bevándorló, mint ahányan kötvényt vásároltak. Azt még nem tudjuk, hogy mennyi bűncselekményt fognak találni, ha 2018 után mód nyílik átvizsgálni az okiratokat, de
"az biztos, hogy a letelepedésikötvény-program miatt fognak emberek börtönbe kerülni."
Nem szabad ebben többet látni, a nemzetgazdasági érdeket keresni. Ez ilyen nagyon egyszerű pénzszerzési történet.
Ha az orbáni lélektan pusztán az uralkodásra, az uralom fenntartására irányul, akkor abba simán belefér, hogy éjszaka politikusok családját látogatják meg az állampárt aktivistái. Amit tud az állam, azt tudja a párt is.
Ha arra gondol, hogy Vona Gábor lakcímén megjelentek a Fidelitas aktivistái, és még a felesége kocsiját is ismerték, akkor be kell látnunk azt is, a közszolgák a túlélésük érdekében kénytelenek adatot szolgáltatni.
Erre céloztam. Nőként ezt a fajta aljas és nemtelen nyomásgyakorlást hogyan lehet megélni?
Ebből a szempontból szerencsés vagyok, mert már korábban is transzparens életet éltem, rólam tudják, hogyan nevelem a gyerekeimet, milyen a kapcsolatom a férjemmel, milyen családom van, kik tartoznak a baráti körömbe, mi a munkám. Ugyanakkor baromira becsülöm, hogy Vona-Szabó Krisztina ezt ennyire bírja, s remélem ez róla lepereg. Azt azonban ki kell mondani, hogy álljon meg a menet, mindent nem engedhettek meg magatoknak. Viszont arra készüljünk fel, hogy a módszereik nem fognak változni, mert a fennmaradásukat is nemtelen eszközökkel biztosítják. Orbán végighazudta az elmúlt 27 évét, engem is becsapott tényleges szándékait illetően, és ez azt is feltételezi, hogy tisztességes csatában nem fog harcolni.
Lehet, hogy magánéleti témában nem támadható, de nemrég bejárta a sajtót egy lesifotó, amin Ön és Simicska Lajos látható egy kézilabda meccsen. Tényleg, ha már itt tartunk, Varga-Damm Andreából lesz még fejlesztési miniszter?
Mert Simicska Lajoshoz kötődő emberek korábban ezt a tárcát vezették?! De a viccet félretéve, még az egyetemi időkből ismerem Simicska Lajost és feleségét. Ő és a családja az én választókerületem lakói, én vagyok az egyetlen a 106 jobbikos jelöltből, akinek Simicska Lajos a választója. Megengedhetem magamnak a barátságát, mert én nem a dörgölőzök közül vagyok, az ügyvédi pályám során soha egyetlen forintot sem kerestem, amihez a Simicska-családnak köze lett volna.
"Nem én vagyok az, aki korábban belőle élt, s ez a jövőben is így lesz."
Olyan szerencsés vagyok, hogy én bármikor, bárkivel, bárhol megjelenhetek, soha nem kell egyetlen emberi viszonyomat sem magyaráznom."