Elios-botrány - Egyre kínosabb, hogy Orbánék nem válaszolnak a vizsgálóbizottsági kérdésekre

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentése nyomán kirobbant Elios/Tiborcz-botrány már nem nemzetközileg is hírhedté tette az Orbán-kormány korrupciós ügyeit. Nem is nagyon tudnak a miniszterelnök környezetében ezzel a bizonyítvánnyal elszámolni. Az érintettek hallgatnak, pedig már vizsgálóbizottság szorongatja őket.

A kormányoldal nem zárkózhat el a válaszadástól az Elios-ügyben, az embereknek még a választás előtt informálódniuk kell

- nyilatkoztak a téma feltárását célzó alternatív vizsgálóbizottság szerdai első ülését követően a résztvevő ellenzéki képviselők, miután a meghívott kormánypárti politikusok nem jelentek meg az egyeztetésen.

A hatóságok helyett ellenzéki pártok kezdik felderíteni az Tiborcz-ügyet

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője azzal indokolta a kezdeményezést, hogy szerintea nyomozóhatóságok a "fülük botját sem mozdítják", a nyilvánosság pedig egy közös ellenzéki fellépés igényét fogalmazta meg.Mint mondta, azért ezt a formát választották, mert parlamenti képviselőként a törvény erejénél fogva választ kell kapniuk a hivataloktól és a hatóságoktól.

A Harangozó Tamás (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Hadházy Ákos (LMP), a DK színeiben politizáló Varju László független és a szintén független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) részvételével megtartott ülésre a meghívottak többsége nem jelent meg, csupán három ellenzéki önkormányzati képviselő volt jelen az érintett településekről.

Harangozó Tamás kijelentette:

a gyanú szerint bűnszövetségben, különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás történt, amely szerinte a kormányzat segítsége vagy irányítása nélkül nem valósulhatott volna meg.

Feltette a kérdést, a kormányfő személyesen döntött-e a saját családtagját kedvezményezett helyzetbe hozó pályázatokról. Választ vár arra is, hogy Lázár János és Seszták Miklós minisztereknek mi a szerepük az ügyben.

Szilágyi György elmondta: a bizottság ülésén kiderült, hogy Szolnokon már 2011-ben szerződést kötöttek a közvilágítás korszerűsítésének műszaki dokumentálására a Sistrade Kft.-vel, holott a kormány csak 2012 végén közölte, hogy támogatást nyújtanak lámpacserékre. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy bennfentes információkkal rendelkezhettek.

Hozzátette: a településeket nem csak azért éri kár, ha vissza kell fizetni az uniós támogatást, de amiatt is, mert a világítás számos helyen nem megfelelő, vagyis az emberek háromszor fizetnek majd a beruházásért.

Hadházy Ákos szerint a kormány mindent megtesz a részletek eltitkolása érdekében. Az OLAF-jelentés kiadását követelte, de kijelentette azt is: a nyomozó hatóság inkább a nyomok eltüntetésében érdekelt, mint az ügy kivizsgálásában. Szerinte a papírok többségének lefoglalásával az ügyészség azt éri el, hogy azokban ne lehessen betekinteni.

Fodor Gábor azt hangsúlyozta, hogy nem jogállami megoldás a kormánytagok elzárkózása a válaszadástól, míg Varju László azt emelte ki, hogy a rendszerváltás óta miniszterelnök ilyen közel nem került bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekményhez. 

Kecskeméten megvédik az Elios-bizniszt

A lámpacsere drága is volt és még sötétebb is van tőle az utcán. Összellenzéki árnyékbizottság alakult az Elios-ügy visszaéléseinek feltárására. Első állomásuk Kecskemét volt, ahol nem jártak sok sikerrel. Hivatali visszaélés miatt feljelentést fontolgatnak a bizottság tagjai.

Az ülésre meghívást kaptak a kormány érintett tagjai, Orbán Viktor mellett Lázár János és Seszták Miklós is, valamint Horváth István államtitkár, aki korábban Szekszárdot irányította, de meghívták az érintett cégek vezetőit is - Tiborcz Istvánt, Hamar Endrét, Mancz Ivettet -, valamint a pályázó önkormányzatok vezetőit és képviselőit. Az ülésen Király József kecskeméti szocialista, Radócz Zoltán szolnoki szocialista, valamint Szotyori-Lázár Zoltán szolnoki jobbikos önkormányzati képviselő válaszolt a kérdésekre. Siófok és Hódmezőváráshely polgármestere későbbre ígérte részvételét.

Forrás
MTI nyomán