Nekem 12 évvel ezelőtt kellett leadnom életem első szavazatát, egy nagyon más történelmi pillanatban, egy nagyon más hangulatú választáson. Akkor megtehettem volna, hogy otthon maradok, hiszen bejött az, amivel sokan próbáltak eltántorítani: teljesen fölösleges elmenned, úgysem számít a szavazatod, nincs beleszólásod a dolgokba, macerás időpocsékolás az egész. Mai fejjel is csak annyit tudok mondani ezekre a konzervokosságokra: örülök, hogy nem hallgattam rájuk, azt is elárulom, miért.
Tiszta lelkiismeret
Amióta az eszemet tudom, a demokrácia és a szavazás intézményének fontosságát divat volt bagatellizálni, lefitymálni. Nem egy, nálam idősebb, általában a Kádár-rendszerben szocializálódott ismerősöm próbálta azzal tömni a fejem, mekkora időpocsékolás, hogy éljek
a beleszólás egyetlen módjával, ami négyévente megadatik számomra.
Minő véletlen, épp ezek az emberek voltak azok, akikből folyamatosan ömlött a fékevesztett panaszáradat arról, hogy állandóan csak drágább lesz az élet, iszonyat sokba kerül a felsőoktatás, nem lehet normális albérletet, kollégiumi szobát vagy lakást találni, leépítések vannak a cégnél, képtelenség álláshoz jutni vagy bezárt a kedvenc kisboltjuk.
Szavazni mégsem mennek, mondták, ők valami komolyabbra, igazi lehetőségre várnak - bármi legyen is az -, na majd akkor!
Ezek után kevesebb empátiával tudtam hallgatni tőlük a hasonló sirámokat, amikor pedig az őszödi beszéd után felrobbantak a pesti utcák, és ezeknek a figuráknak még az sem volt elég "komoly", végleg lemondtam róluk.
A lelkiismeretem viszont tiszta maradt, mert én minden lehetőségemmel éltem, amit a rendszer és a történelem felkínált számomra.
Egyáltalán nem macerás
Azok kifogásait sem értettem soha, akik arra hivatkoznak, mekkora hivatali cécó a konkrét szavazási procedúra, ők inkább kirándulni, főzőcskézni, kocsmázni, jó ég tudja mit csinálni mennek helyette.
Mintha legalábbis egy adóbevallást kellene fejből kitölteni a helyszínen, pedig nagyon nem ez a helyzet.
Kell egy személyi igazolvány vagy útlevél, esetleg egy jogosítvány, amivel igazolni tudja magát az ember, egy lakcímkártya, a választási értesítő, ha valaki nem akarja, hogy fél percnél tovább keressék a névjegyzékben, egy toll, ha nagyon félünk a párolgó tintájú állami írószerek mítoszától, és ennyi.
Még a szavazólappal sem kell bajlódni, hiszen a mintán előre meg lehet nézni, kire akar szavazni az ember és hol keresse a szimpatikus logót.
Az egész nem több, mint 5-8 perc, ha várni kell, mert sor van, akkor maximum 10. A szavazókörök sincsenek kilométerekre a lakhelyünktől, szóval még esős időben sem akkora szívás elzarándokolni odáig, és mivel reggel hattól várnak az urnák, akár az előző esti buliból hazafelé is be lehet esni a szavazóhelyiségbe.
Ha pedig valaki tudja, hogy nem fog otthon tartózkodni a szavazás napján, pár kattintással április 6. 16:00-ig átkérheti magát egy másik szavazókörbe a Nemzeti Választási Iroda honlapján az ország bármelyik pontjára, még ügyfélkapu sem kell hozzá.
Nem lesz otthon április 8-án? Április 6-ig jelentkezzen át akár online, és szavazzon könnyedén!
A legfontosabb a határidő: az átjelentkezési kérelmet április 6. 16:00-ig lehet benyújtani.Az jelentkezhet át másik szavazókörbe, akinek van magyarországi lakcíme, de az máshova szól, mint ahol él vagy dolgozik.
Maga a szavazás pedig már igazán nem bonyolult:
egy iksz valamelyik párt országos listájára, egy pedig a helyben legerősebb ellenzéki képviselőjelöltre, és kész.
Utána pedig ott az egész nap élvezni a napsütést, vagy otthon pihenni, ha esik az eső.
Több, mint lehetőség
Az sem igaz, hogy a szavazásnak nincs jelentősége. A véleménynyilvánításon és ennek lelki elégtételén túl ugyanis ez az egyetlen eszközünk egy civilizált, modern társadalomban, hogy megmondjuk, milyen jövőt szeretnénk:
olyat, ahol a színvonalas oktatásért, az anyagi és erkölcsi megbecsülésért, a valódi gyógyulásért és létbiztonságért minimum a Lajtától nyugatra kell menekülnünk, vagy olyat, ahol ez Magyarországon is megkapható.
Erről szól az a kettő darab iksz, erről dönteni pedig nem csak jog, de kötelesség is.
Ha pedig valaki azon izgulna, mi lesz akkor, ha rossz döntést hoz, ha nem válnak valóra a reményei, azt megnyugtatom:
a felnőtté válás nem ott kezdődik, hogy valaki betölti a 18-at, vagy megkapja a jogsit, hanem ott, amikor vállalja a tettei következményét, akár a hibáiét is.
A szavazás pedig felelősség, amivel épp ezért okosan, megfontoltan, de mindenképp élni kell. Különben mi is beállhatnánk a hőbörgők sorába, akik még arról a szabadságukról is lemondtak, hogy ne a fejük fölött döntsön róluk a mindenkori hatalom.
Remélem április 8-án minél többen találkozunk az urnáknál!
Egy hét múlva végre ítélkezünk az elmúlt nyolc év felett
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A választópolgároknak két szavazatuk van:voksolhatnak arra, kit szeretnének a 106 egyéni választókerületben képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.Erre támaszkodva több civil szervezet és mozgalom, például a Viszlát Kétharmad, a V18, vagy a Közös Ország Mozgalom is arra buzdít: