Újraindul a nyugati nyalás: a Fidesz nem bojkottálja a jeruzsálemi amerikai nagykövetség megnyitását

Magyarország is részt vesz az amerikai nagykövetség hétfőre tervezett Jeruzsálembe költöztetésének tiszteletére vasárnap este tartandó külügyminisztériumi fogadáson, amelyet a legtöbb EU-nagykövet várhatóan bojkottál, számolt be az MTI.

Népes amerikai delegációt várnak Izraelbe az amerikai követség új, jeruzsálemi épületének hétfői átadására. A John J. Sullivan külügyminiszter-helyettes vezette küldöttségben ott lesz Ivanka Trump, Donald Trump amerikai elnök lánya, férje, Jared Kushner, Steve Mnuchin pénzügyminiszter, valamint az amerikai kongresszus tizenkét tagja.

Az új követség felavatása egyelőre lényegében az eddigi jeruzsálemi, vízumügyekért felelős konzulátusi épület új státuszba helyezését jelenti az Arnona lakónegyedben, amíg várhatóan hat év alatt elkészül az új, amerikai nagykövetséghez méltó épületegyüttes.

Az Izraelbe delegált nyolcvanhat nagykövet közül a Háárec szerint mintegy harminc vesz részt a vasárnap esti diplomáciai fogadáson, amelyen jelen lesz az izraeli vezetés, így Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a külügyminiszter, valamint az amerikai delegáció is.

Kétkulacsos narancsdiplomácia

Az európai országok nagy többsége bojkottálja az eseményt, és a lap szerint nem fogadta el a meghívást Oroszország, Egyiptom és Mexikó külképviselete sem.

"Az európai uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete vesz részt a ma esti fogadáson, amelyet a külügyminisztériumban Benjámin Netanjahu és felesége ad az Izraelbe akkreditált nagyköveteknek abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok hétfőn megnyitja jeruzsálemi nagykövetségét"

- közölte az MTI tudósítójával Nagy Andor, Magyarország Izraelbe akkreditált nagykövete, majd hozzátette:

"Magyarország, Csehország és Románia Brüsszelben sem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió egységesen elítélje az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését."

A diplomata szerint egyelőre nem döntöttek arról, hogy Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné jelenleg Tel-Avivban működő nagykövetségét.

"A magyar álláspont nem változott, továbbra is a kétállami megoldás hívei vagyunk"

- tette hozzá a magyar nagykövet utalva az Izraeli-Palesztin konfliktus rendezésével kapcsolatos elképzelésekre.

Az európai sorból kilógó törleszkedés most korántsem véletlen, hiszen a Fidesz nem csak az Európai Uniótól számíthat komoly szankciókra, de az Orbán-kormányok korruptságán és főleg túlzott orosz-orientációján magát eléggé felhúzó amerikai vezetéstől sem számíthat sok jóra a jövőben. Orbánék most az ilyen gesztusokkal remélik megúszni az újabb kitiltási botrányt, vagy az egyéb negatív intézkedéseket.

A legelső csatlós: Orbán pénzért és némi dicséretért láncolta Moszkvához Magyarország sorsát

Komoly elemzést közölt az amerikai Newsweek Összeesküvés Európa ellen: Putyin, Magyarország és Oroszország új vasfüggönye címmel, mely a közép-európai, és tágabb értelemben az európai-orosz politikai viszonyokat járja körül a magyar választások és Orbán Viktor szerepének tükrében. A végkövetkeztetés több mint aggasztó.

A palesztinok máris berágtak ránk

Közben a Times of Israel szerint szombat délután a Palesztin Hatóság külügyminisztériuma is megszólalt az ügyben.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy szerintük Magyarország, Csehország és Románia megsértette a nemzetközi jogot a közös uniós nyilatkozat blokkolásával, szembement az EU-val és a vonatkozó ENSZ-határozatokkal.

A kommüniké úgy fogalmaz, hogy a három országnak következményekkel is szembe kell majd néznie, elsősorban az arab országokkal való kapcsolatuk fogja megsínyleni a lépést.

A Palesztin Hatóság arra is figyelmeztetett, hogy ha más országok is követnék az Egyesült Államok példáját, akkor jogi lépesekkel kell szembenézniük.

Tudják, kitől kell tartaniuk: Továbbra is drága pénzen lobbiznak Orbánék Washingtonban

A portál szerint Balog idén február 9-én hozott tető alá egy, a kormány számára szó szerint létfontosságú találkozót Mick Mulvaneyval, a Fehér Ház költségvetés-kezelési hivatalának vezetőjével, aki az egyik legbefolyásosabb - és egyes, kevésbé hízelgő sajtóhírek szerint a legkorruptabb - szürke eminenciás az Egyesült Államok csúcsvezetésében.

Forrás
MTI nyomán
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet