Hevesi Dénes 1956 októberében Szegeden, egy sportedzésen kapott meghívást az egyetemisták gyűlésére. Az ott elhangzó követelések és a „Ruszkit haza!” jelszó mély benyomást tettek rá. Hódmezővásárhelyi kollégiumába visszatérve diáktársainak is beszámolt a történtekről, a forradalom napjaiban pedig részt vett a helyi eseményekben. Felidézte a szovjet katona szobrának ledöntését, majd arról is beszélt, hogy társaival Budapest felé indultak, hogy segítsenek a harcokban. Végül Ausztria felé menekültek. Elmondása szerint Magyarországon 17 év börtönre ítélték, és csak 1990-ben kapott amnesztiát.
Murányi Levente október 23-án eredetileg cselgáncsedzésre indult, ám a Műegyetem közelében tüntető tömegbe botlott. Megismerte a magyar nemzet követeléseit összefoglaló 16 pontot, majd a tömeggel a Magyar Rádió épületéhez ment. Felidézte a lövések eldördülését, valamint azt a pillanatot, amikor a nemzeti zászlóból kivágták a kommunista címert, és a lyukas zászlót visszatűzték az erkélyre. 1957 februárjában letartóztatták, végül három és fél év börtönbüntetést kapott, amelyből két év két hónapot töltött le.
Pál István hivatásos katonatisztként, hadnagyként szolgált a nyíregyházi Damjanich laktanyában. Elmondása szerint a forradalom idején a katonák először nem adtak fegyvert az utcáról érkezőknek, mert el akarták kerülni a vérontást. Később parancsot kapott a megyei pártbizottságnak korábban átadott fegyverek begyűjtésére. A feladatot úgy hajtotta végre, hogy senki ne sérüljön meg; a lefegyverzés összetűzés nélkül zajlott le. A forradalom után letartóztatták, megkínozták és börtönbe zárták. Beszédében a békés együttélés fontosságát hangsúlyozta: szerinte az embereknek nézeteiktől függetlenül tiszteletben kell tartaniuk egymást.
A bemutatót követően Adorján Béla a Jobbik elnöke és Kollár László a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület nevében emlékérmeket adott át a hősöknek.
A Murányi Levente életéről szóló és az 1956. október 23-i eseményeket bemutató dokumentumfilm ide kattintva elérhető.