A másik vidéki kétharmad: a kistelepüléseken kerül utcára a legtöbb ember

A falvak lakossága is tömegesen veszíti el a feje fölül a házat.

A lap szerint, ugyan a fővárosi kilakoltatások nagyobb sajtóvisszhangot szoktak kapni, de mára vidéken is tömegessé váltak a kilakoltatások.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai alapján 2017-ben

nagyjából minden napra tíz kilakoltatás jutott, összesen 3636 ilyen intézkedésre került sor, ezek száma pedig folyamatosan növekszik.

Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott korábbi írásbeli válaszából kiderül, hogy míg

  • 2012-ben 1020,
  • 2013-ban pedig 1300, addig
  • 2015-ben már 2335,
  • 2016-ban pedig 3474 tulajdonos mondatott búcsút a családi fészeknek.

A statisztikában ráadásul nem jelennek meg azok, akik nem várták meg a végrehajtót és önként hagyták el az ingatlanjukat, hogy aztán rokonoknál, nyaralókban vagy elhagyott épületekben kényszerüljenek új otthont keresni maguknak. De a valamilyen okból az utcára került albérlők száma sem derül ki a fenti felsorolásból.

Az elmúlt öt évben több, mint 240 ezer ingatlant árvereztek el tartozás miatt.

Ráadásul a lap arra is emlékeztet, hogy a fővárosi kilakoltatások mindössze az esetek harmadát teszik ki,

a kilakoltatások kétharmada vidéken megy végbe.

Kezdődhetnek a kilakoltatások - brutálisan megugrott a kényszerintézkedések száma

Májussal vége lett a meghosszabbított kilakoltatási moratóriumnak is, ezért újra családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés - írja az Index.hu. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is az egykori devizahiteleseknek az a része jelenti, akiken nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből.