Diplomáciai feszültség Trumpék és Erdoğanék között

Twitter-bejegyzésekben esett egymásnak Donald Trump amerikai elnök és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter. Előbbi Andrew Brunson amerikai lelkipásztor fogva tartása miatt szankciókat helyezett kilátásba, mire válaszul utóbbi visszautasította a fenyegetőzést.

Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök szankciókkal fenyegette meg Törökországot arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.

Az amerikai elnök Twitter-bejegyzésben fenyegette meg Ankarát, Mike Pence alelnök pedig a vallásszabadságról szóló nemzetközi konferencián mondott beszédében tért ki a török földön fogva tartott amerikai lelkipásztor ügyére.

„Az Egyesült Államok széles körű szankciókat fog foganatosítani Törökország ellen Andrew Brunson lelkipásztor, a nagyszerű keresztény, családapa és kiváló ember hosszas fogva tartásáért” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Hozzátette: „ezt az ártatlan hívő embert azonnal szabadon kell bocsátani”.

Mike Pence alelnök „jelentős szankciók” kivetéséről beszélt. Leszögezte: „Brunson ártatlan ember, nincs hitelt érdemlő bizonyíték ellene”.

A török külügyminiszter csütörtökön Twitter-üzenetben utasította el, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök a nap folyamán szankciókkal fenyegette meg Törökországot arra az esetre, ha nem bocsátja szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.

Mevlüt Çavuşoğlu bejegyzésében kijelentette: senki nem diktál Törökországnak. Ankara soha nem fogja eltűrni, hogy bárki is fenyegesse, a jogállamiság mindenkire vonatkozik, ez alól nincs kivétel – hangsúlyozta.

Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott: az amerikai vezetés nem éri el a kívánt eredményt, ha egy olyan ügyet használ ürügyként fenyegetéséhez, amely a független török igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik. Kalin egyúttal nehezményezte, hogy Washington „máig nem tett egyetlen lépést sem” annak az Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónoknak a kiadatása érdekében, akit Ankara a 2016. július 15-ei puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tesz.

Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője külön is reagált az amerikai vezetők kijelentéseire. Aksoy elfogadhatatlannak minősítette a két ország „szövetségi és baráti kapcsolatait semmibe vevő” fenyegetőző hangvételt és arra szólította az amerikai vezetést, hogy térjen vissza „az eddig is folytatott konstruktív párbeszédhez”.

Andrew Brunson ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt. Az 50 éves észak-karolinai lelkipásztort 2016 nyarán, a török puccskísérlet után tartóztatták le Izmirben, ahol egy kicsiny protestáns templom prédikátora volt. A török kormány azzal vádolta meg, hogy a puccs hátterében sejtett, önkéntes száműzetésben Amerikában élő Fethullah Gülen mozgalmának a tagja, segítette a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémtevékenységet folytatott az Egyesült Államok javára.

A lelkipásztort szerdán a börtönből házi őrizetbe helyezték. A lépést Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Twitter-oldalán üdvözölte, de leszögezte, hogy ez a lépés nem elégséges, Brunsont Ankarának szabadon kell bocsátania.

Andrew Brunson cáfolta az ellene felhozott vádakat.

A múlt héten Donald Trump elnök szintén Twitter-bejegyzésben „szégyenteljesnek” nevezte, hogy Törökország nem akarja szabadon bocsátani Brunsont, és közbelépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török államfőt.

Erdoğan korábban Fethullah Gülen kiadatásához kötötte Andrew Brunson szabadon bocsátását.

Forrás
MTI
sss
2019. április 24. | 07:15
Bencsik
sss
2019. április 24. | 07:15
Bencsik
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András
sss
2019. április 23. | 16:39
Nem túl elégedettek a helyiek a fideszes városvezetővel.
sss
2019. április 23. | 15:45
Jöhetnek a kórházbezárások?

Szomorúbban nem is indulhatna a hét: a velünk élő 1995, a Nemzet Szakértő Közgazdásza, Bokros Lajos, pontosabban pártja, a Modern Magyarországért Mozgalom feladta a harcot, nem küzd tovább a modern Magyarországért. Mint írják:

„A Modern Magyarország Mozgalom hét éven át tartó önzetlen küzdelme, amelynek középpontjában az egyén, a vállalkozás és a piac szabadsága, a magyar nemzet és Európa érdekeinek egysége, a sokszínűség ünneplése, a népek közötti feltétlen szolidaritás, a szegények és az elesettek támogatásának, felemelésének parancsa állt, nem vezettek sikerre”.

Ezt olvasva nyilván olvasóink ezrei rohannak bánatukban a kisboltba vagy a kissarkiba egy kevertért, hiszen ők is tudják, érzik, nem vagyunk rá méltók, hogy egy ilyen párt képviselje a "szabadságelvű konzervativizmust, a kapitalista piacgazdaságot és a képviseleti demokráciát".