Bencze János agrár szakpolitikussal készült interjúnkból kiderül, hol hibázott és hogyan földmutyizott az Orbán-kormány a mezőgazdaság terén, mik az ágazattal kapcsolatos legfőbb teendők, és milyen megoldás lehet a termőföld sorsát övező kérdéskörre. A Jobbik Konzervatívok országgyűlési képviselője arra is választ ad: mi célt szolgál az állami földvagyon napjainkban zajló kiárusítása?
Alfahír: Ön szerint mi lehet az oka, hogy az állam hirtelen 41 milliárd forintnyi földvagyon magánosítása mellett döntött?
Bencze János: A kormány elhibázott gazdaságpolitikája, ami a kormányközeli családoknak juttatta a forrásokat, lényegében tönkretette a költségvetést.
A kedvezményekkel kitömött multik pont a kedvezményeikből adódóan nem fizetnek a költségvetésbe lényegében semmit. Így komoly költségvetési hiány lépett fel, amit tetéz a korrupció miatt befagyasztott EU-s források hiánya.
Ezt a költségvetési lyukat igyekszik most az Orbán-kormány bármi áron betömni. Erre szolgál most a földvagyon kiárusítása.
Alfahír: Kik lehetnek a legvalószínűbb kedvezményezettjei egy ilyen ügyletnek, és miért?
B. J.: Egyértelműen a spekulánsok és zöldbárók a kedvezményezettjei ennek a súlyos lépésnek.
Hiszen a tisztességesen dolgozó mezőgazdászok most a létükért küzdenek az olcsó ukrán termények, a gabona behozatala miatt. Ők most képtelenek befektetni.
Alfahír: Mit tanácsolna azoknak a kis- és közepes gazdálkodóknak, akik szeretnének licitálni a most árverésre kerülő földekre?
B. J.: A környezetemben sajnos nincs ilyen. Zömük meglátásom szerint nem tud licitálni, hiszen ahogy említettem,
a legtöbbjük a csőd szélén táncol.
Aki belevág, annak „Jó szerencsét!” kívánok.
Alfahír: Ön szerint milyen összefüggés lehet a magyar földbirtokszerkezet jelenlegi állapota és a magyar mezőgazdaság versenyképességének súlyos visszaesése között?
B. J.: Ángyán József annakidején előrevetítette ezeket a folyamatokat.
A hazánkra jellemző, itt megtermelhető magas hozzáadott értékű növénykultúrák helyett a konvencionális tömegnövénytermesztést választotta a Fidesz-kormány, hiszen ez kedvezett a földspekulánsoknak és zöldbáróknak.
A földspekulánsoknak kifizetett bérleti díjak általában magasabbak, mint a földterület után járó támogatások, így a veszteség a jelen terményárak mellett a bérelt földeken garantált.
A földspekuláns kockázat nélkül gazdagodik, a tisztességes gazdálkodó pedig tönkremegy.
Az EU-ból érkező mezőgazdasági források átjátszása az oligarchák számára elvette a lehetőséget a kis- és közepes gazdálkodóktól, hogy Lengyelországhoz hasonló sokszínű, rugalmas és rendkívül szívós, sok lábon álló agrárium jöjjön létre, ami munkahelyeket teremt és biztosítja a megélhetést vidéken.
Alfahír: Hogyan rendezné a Jobbik-Konzervatívok a magyar termőföld-tulajdonlás egyensúlytalanságát? Milyen nemzetközi példákból lenne érdemes ötleteket meríteni?
B. J.: A földspekulánsokat rövid pórázra fogó törvényekkel lehetne alapvetően rendet tenni.
A földbérlet a mindenkori földalapú támogatás 50 százaléka lehet maximum, ez 300 hektárig érvényes, utána sávosan csökken.
Adózás szempontjából éles különbséget kell tenni a tényleges földművelő, családi gazdaság és a földspekulánsok között, az utóbbiakat súlyos extraprofitadóval terhelve.
Egy családon belül kell megszabni a birtokméretet a valódi személyre szabott művelési kötelezettséggel társítva.
Ebben az esetben nem lehetne a 97-éves nagymamától a földet soha nem művelő műkörmöstől a két hónapos csecsemőn keresztül szétírni a földvagyont. Ezáltal a tényleges földművelők jutnának előnyhöz.
Az állami termőföldvagyon növelésével, annak értékesítési tilalmával biztosítanánk egy olyan földalapot, amiből a kezdő fiatal gazdálkodók államilag garantált jelképes földbérleti díjért juthatnának termőföldhöz, hogy azt megfelelő módon művelhessék.
(Címlapkép: A szántóföldi napok és agrárgépshow rendezvény Mezőfalván a megnyitó napján, 2024. június 5-én. MTI/Vasvári Tamás)