Erdogan már a lakosság aranyáért és devizájáért könyörög

Arany és deviza megtakarításaik lírára váltására kérte fel Erdogan török elnök az ország polgárait a líra árfolyamvesztésének a megállítása érdekében.

A török líra pénteken kora délután 17 százalékkal állt gyengébben a dollárral szemben, korábban azonban 20 százalék napi veszteségnél is járt. A líra heti vesztesége 28 százalék, az év eleje óta pedig 71 százalékkal gyengült. Az euróval szemben 16 százalékkal gyengült péntek délutánra a török líra, heti vesztesége 26 százalék, az év eleje óta pedig 63 százalékkal gyengült.

Erdogan elnök pénteken arany- és deviza megtakarításaik lírára váltására kérte fel az ország polgárait a líra árfolyamának a védelmében.

A török líra már az idei elnök- és parlamenti választások előtt is jelentős mértékben gyengült, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök az ország gazdaságának a megroppantására irányuló összehangolt nemzetközi akciónak tulajdonított. Devizatartalékaik lírára váltására akkor is intézett felszólítást az ország polgáraihoz a török elnök.

A török líra árfolyamvesztése az Egyesült Államokkal egyre mélyülő politikai ellentétekkel párhuzamosan a választások után is folytatódott.

A líra árfolyamának zuhanása a napokban felgyorsult, miután az Egyesült Államok augusztus elején gazdasági szankciókat jelentett be Törökország ellen egy amerikai lelkész fogva tartása miatt.

A török líra pénteki esését csak tovább gyorsította, hogy Donald Trump amerikai elnök

a török alumínium és acéltermékekre kivetett vám megduplázását jelentette be.

Berat Albayrak török pénzügyminiszter pénteken Isztambulban új, a jegybanknak nagyobb függetlenséget biztosító és szigorúbb költségvetési fegyelemre épülő, "fenntartható és egészséges mértékű" gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika bevezetését jelentette be üzletemberek előtt tartott beszédében. Kevés részlettel szolgált azonban a kormány terveiről ahhoz, hogy meggyőzze a pénzpiacokat a török líra rekordnagyságú árfolyamesésének megállításáról.

Az a kijelentése viszont, hogy a kormány az inflációt és a gazdasági növekedést nem tekinti egymás alternatíváinak, valószínűleg sokkal inkább tovább mélyíti a nemzetközi pénzpiac ellenérzéseit a török gazdaságpolitikával szemben.

Erdogan beleállt a szkanderba Washingtonnal

Eddig türelmesek voltunk - hangsúlyozta Erdogan."Azonban elrendelem: fagyasszuk be az amerikai igazságügyi és a belügyminiszter javait, ha vannak nekik ilyenek" - mondta Ankarából sugárzott televíziós beszédében az elnök."Nem akarunk részt venni egy vesztes-vesztes játszmában" - tette hozzá ugyanakkor. "Mindkét országnak árt, ha egy politikai és igazságügyi vitát gazdasági síkra helyezünk."

Forrás
MTI nyomán
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 21. | 12:06
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 21. | 12:06
Többen kórházba kerültek.
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.