2018. 11. 15. 13:09

A Fidesz már saját embereiben sem bízik?

A Jobbik szerint a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényjavaslat amellett, hogy veszélyezteti a bírói függetlenséget, azt is megmutatja, hogy a Fidesz még a saját, leghűségesebb kádereiben sem bízik.

A legnagyobb ellenzéki párt szerint a közigazgatási bíróságok felállítására vonatkozó javaslatával a Fidesz olyan "garanciákat" épít be a rendszerbe, amivel még a hozzá legközelebb álló, a kormánypártot hűségesen kiszolgáló emberek is csak biodíszletek lesznek - mondta Staudt Gábor, Varga-Damm Andreával közös csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Ma kezdődik az Országgyűlésben az önálló igazságszolgáltatás és a gyülekezési szabadság felszámolása

A parlament aktuális ülésének harmadik ülésnapja reggel 9 órakor kezdődik, Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát elsőként tárgyalják a napirenden szereplő kilenc előterjesztés közül. A tárcavezető korábban bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel.

A kormány azt mondja, hogy ez a rendszer visszanyúl a magyar hagyományokhoz, a XIX. század végére. Ebben abszolút igazuk is van, csakhogy egészen máshogy emlékszünk vissza erre az időszakra - mondta. Staudt Gábor ezt alátámasztva a Magyar Állam és Jogtörténet című tankkönyvből is idézett:

"A közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, a kormány a saját felügyelete alatt összpontosította, és a közigazgatási bíróságokat a kinevezéseken és előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta."

A jobbikos politikus szerint pontosan ez történik most is. Emlékeztetett: ez a rendszer már a XIX. század végén elavultnak számított, miközben a történelmi párhuzam egyértelmű a mostani javaslat kapcsán.

Hozzátette: a törvényjavaslat szerint minden közigazgatási bírósági vezetőt és bírót a miniszter nevezhet ki, tehát az egész struktúra a mindenkori fideszes miniszteren múlik.

Az összes uniós felmérés szerint a magyar közigazgatási bíráskodás gyorsaság és hatékonyság tekintetében az Európai Unió élén áll, vagyis egyáltalán nincs szükség a rendszer átalakítására - mondta dr. Varga-Damm Andrea.

Sajtóhírek szerint az a Patyi András lehet az új bírósági rendszer vezetője, akit még szeptemberben nevezett ki Áder János bíróvá. Korábban a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként már bizonyította alkalmasságát, bár karrierjét így is majdnem sikerült kinyírnia, amikor megbüntette Orbán Viktort egy plakátja miatt, ám később alázatos módon elnézést is kért. Hű ember: a választást követően bejelentette, hiába a rengeteg panasz, sehol sem számolják újra a szavazatokat. Tökéletes választás a posztra.

Azért sincs aktualitása, mert bár a magyar polgárok az elektronikus ügyintézéssel és kötelező jogi képviselettel gyakran nehezebben tudják érvényesíteni a jogaikat, de nem lehet azt mondani, hogy ne tudnának az állampolgárok hatékonyan a bírósághoz fordulni.

A politikus emlékeztetett: nagyon fontos, politikailag kényes ügyek kerülnek majd a közigazgatási bírák elé. Mint mondta: az adó-, média-, versenyhivatali ügyek, közbeszerzési és a választási ügyek egy része is idetartozik, ebből is látszik, hogy a javaslattal a kormány célja, hogy tovább növelje a politikai befolyást a bíróságokon.

Mint mondta, a javaslatban a szolgáló állam kiteljesítése, vagy a bírói függetlenség és a bírói igazgatás hatékonysága is szerepel. Értékelése szerint a szolgáló állam kifejezés az elmúlt 28 év állandó, visszatérő toposza, a bírói függetlenség megnevezése pedig elképesztően álságos, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az igazságügyi miniszternek olyan széles jogköröket ad a bírák kiválasztásában, ami egyszerűen elképesztő - fogalmazott.

"Ezeket a bíróságokat csak formálisan fogják vezetni az elnökök, valójában az igazságügyi miniszter lesz a vezetőjük"

- mondta. 

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a bírósági rendszer - ha elfogadják a törvényjavaslatot - nem egységes, hanem két, egymás mellett párhuzamosan futó rendszerré válik. Nemcsak feladatában, intézményrendszerében, de még a bírák kinevezési rendszere is teljesen más lesz. Ez utóbbi kapcsán Varga-Damm Andrea hozzátette: ha valaki bíró akar lenni, akkor nem mindegy, hogy polgári-, büntetőjogi vagy közigazgatási területen akar elhelyezkedni.

A politikus szerint jól jellemzi a felállítandó közigazgatási bíróságok "népszerűségét", hogy bár minden bírónak felajánlották, igen csekély azok száma, akik jelezték, hogy szeretnének ott dolgozni.

"Volt olyan megye, ahonnan minden bíró visszautasította az ajánlatot"

- mondta.

Szerinte azért, mert jelenleg sokkal demokratikusabb a mostani bírósági rendszer, annak ellenére is, hogy Handó Tünde igyekszik ennek ellenkezőjét végrehajtani tevékenységével. Hozzátette: adott ügyekben szinte kéziirányítás is történhet ezen bíróságokon.

Nem véletlen az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bíróság Hivatal (OBH) szervezeti elkülönülése, hiszen nagyon fontos az, hogy legyen egy ellenőrző szervezet, amely a bírói függetlenség felett őrködik, és legyen egy, amely irányítja magát a rendszert. Értékelése szerint ebben az új rendszerben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne az Országos Közigazgatási Bírósági Tanács (OKBT) elnöke is egy személyben, aki pont az ellenőrzésért felel.

Jól jellemzi a helyzetet, hogy még a bíróságok szervezeti és működési szabályzatát is a miniszter fogja jóváhagyni. 

"Elképzeli azt valaki, hogy egy bíróság vezető testülete a saját SZMSZ-ét nem tudná törvényesen megcsinálni? Vagyis azt, hogy hány órától hány óráig vagyunk nyitva, kinek mi a jogköre, a takarítónéni mikor kezd és mikor fejezi be a munkát"

- mondta. Szerinte ez azt mutatja, hogy a jogalkotó elképesztő mértékben bizalmatlan azokkal szemben, akiket erre a bíróságra majd kineveznek.

"Ott tartunk ma, hogy a kormányzatnak a saját maga által preferált, és eddig is igen magas szintű tisztségekre kinevezett alkalmazott emberekkel szemben sincs bizalma."

Súlyos problémának nevezte, hogy olyan bírókat neveznek majd ki, akiknek nincs elég közigazgatási és bírói tapasztalatuk. 

Mint mondta, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lehet olyan, aki mindössze öt évet töltött el bírói székben, vagy tíz évet a közigazgatásban. 

"Ez azt jelenti, hogy ebben az épületben dolgozó jogászok között alig akad olyan, akit erre a tisztségre ne lehetne kinevezni."

Varga-Damm Andrea szerint az is súlyos probléma, hogy a régiós törvényszékek elnöki tisztségéhez elég lenne egy ötéves NAV előadói státusz, egy szakvizsgával. 

A Jobbik országgyűlési képviselője szerint a kormányzati cél az lehet, hogy nagyon hű és a kormányzattal szemben soha nem ítélkező bírákkal töltsék fel az amúgy is kézi irányított közigazgatási bíróságot.