Az ellenzéki pártok kidolgozták a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos, botrányos módon elfogadott törvények alkotmánybírósági normakontroll-beadványát. A közös indítványt - amelyet több független képviselő is támogatott aláírásával - a napokban eljuttatjuk a taláros testületnek - áll a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, valamint Szél Bernadett, Bősz Anett és Hadházy Ákos közös közleményében.
A pártok és képviselők azt kérték az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról, valamint annak hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és ezért azokat visszamenőlegesen semmisítse meg.
Ugyan a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogszabály csak 2020. január elsején lép hatályba, értékelésük szerint annak elfogadását nem előzte meg széleskörű szakmai előkészítés. Szerintük az új törvény értelmében sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, hiszen az igazságügyi miniszter gyakorolná mindazokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek. E bíróságok függetlensége és pártatlansága is veszélybe kerül, mivel a bírák kinevezése és leváltása a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik.
A rabszolgatörvény mellett a bíróságokat is elintézte a Fidesz
Miközben az ellenzék szerint házszabály-ellenes módon megy a szavazás a parlamentben (a rabszolgatörvény elfogadásának megakadályozására elfoglalták a pulpitust, így Latorcai János a padsorokból vezeti az ülést, de több ellenzéki képviselő azt is jelezte, hogy kártyájuk használata nélkül is működik a szavazógép), a kormánypártok áttolták a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló javaslatot.
Az ellenzéki pártok szerint emellett az igazságügyi tárca vezetője a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudja a bíróságok működését.
"Mindezen felül a miniszter írhat ki pályázatokat, hallgathat meg jelentkezőket, dönthet vezetői, bírói és egyéb tisztségek betöltéséről, nevezhet ki hivatalvezetőt, dönthet áthelyezésekről, beosztásokról, címek adományozásáról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a létszámkeretről."
Az indítvány megfogalmazói szerint a törvények kapcsán különösen fontos kérdés, hogy az állampolgárok akkor is a független bírósághoz fordulhatnak-e, ha államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben kívánják a jogaikat érvényesíteni. A bírói függetlenség semmi mást nem jelent, mint az esélyt arra, hogy „győzhetnek” az állammal szemben, a lehetőséget arra, hogy a hatalmi „önkénnyel” felvehessék a küzdelmet. Ezen elvek sérelmét eredményezi az, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati miniszter hatáskörébe tartoznak, és tőle függésben működhetnek. A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat - írják a közleményükben.
"Indítványoztuk továbbá azt is, hogy a két törvénynek - elfogadásuk körülményeire tekintettel - a közjogilag érvénytelen voltát kimondja az Alkotmánybíróság. Ennek okai, hogy a parlament levezető elnöke a szavazás napján nem vezette szabályosan az ülést, hiszen nem ült az elnöki emelvényen, s nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem."
Szerintük ezen túl alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, így a képviselői jelenlétet nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, valamint akkor is tudtak szavazni a képviselők, amikor nem volt behelyezve szavazókártyájuk a szavazógépbe, vagyis technikai értelemben más is szavazhatott helyettük, vagy a hiányzók helyett.
"Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a két törvény mind elfogadásának módját, mind tartalmát tekintve jogsértő, így alkalmazása alkotmányellenes lenne."