Nemzetthy kormány: a Palkovics-terv kivégezné a népzene és a Szent Korona-kutatását is

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely / MTI

Tavaly nyár óta zajlik a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetése, amely végső fázisába léphet a kutatóintézetek finanszírozási pályázatainak múlt csütörtöki kiírásával. Az akadémiai dolgozók érdekképviselete szerint a valódi cél a struktúra teljes átszabása és kormányzati ellenőrzés alá vonása. És ez még csak a kisebbik baj: ha keresztülverik a "Palkovics-tervet", a poloskainváziótól a  Bartók, illetve Kodály életművén át a Szent Koronáig számos területnek a kutatása lehetetlenülhet el – derült ki az MTA kutatóintézeteiben dolgozókkal folytatott csütörtöki háttérbeszélgetésen. 

A kutatókat, illetve az intézetekben dolgozó munkavállalókat képviselő Akadémiai Dolgozók Fóruma elfogadhatatlannak tartja az innovációs miniszter, általuk „Palkovics-tervnek” nevezett elképzeléseit. Ezek értelmében ugyanis

lényegében megszüntetnék a kutatóintézetek állandó finanszírozását. 

Az eddig minden évben rendszeresen, s így kiszámíthatóan folyósított összegekért a jövőben külön-külön pályázni kell majd. A jelen levő szakemberek hangsúlyozták: nem egy-egy projekt támogatásáról van szó, ezekre eddig is rendszeresen pályázati úton szereztek pénzt. A kormány 

az alapvető fenntartási költségek, így a bérek és a rezsi fedezetét is elvonta tőlük, s ezekre kellene most pályázniuk

Az így létrejövő szüntelen bizonytalanság számos fiatal tudóst fog elüldözni a pályáról, vagy legalábbis az országból. 

"Olyan nincs, hogy egy intézménynek az egyik évben van költségvetése, a következőben meg nincs. Erre sem komoly szakmai munkát, sem fiatal, családos emberek egzisztenciáját nem lehet ráépíteni" 

 - mutatott rá egy kutató, hozzátéve: a kormányzati propaganda által is erősített közhiedelemmel ellentétben az MTA "nem öregurak kávézóhelye", a kutatóintézetetek munkatársainak átlagéletkora 45 év alatt van. Több mint ötezer ember megélhetéséről van szó, akik közül az új rendszerben bárki elveszítheti a munkahelyét. Az pedig szinte biztosra vehető, hogy sokan fognak így járni, különösen a Bölcsészettudományi Kutatóközpontnál, amelynek esetében az elérhető összeg 1 milliárd forinttal csökkent. És még ezt is meg kell pályázni, tehát könnyen lehet, hogy a pénz egy részét nem is ők kapják. A támogatásra ugyanis az Akadémián kívüli szervezetek, például egyetemek is benyújthatják igényüket. 

A tudósok elüldözése, vagy elbocsátása jóvátehetetlen károkat okozhat a magyar tudományos életben. Az egyik kutatóintézet munkatársának hátborzongató felsorolása szerint az alapfinanszírozás hiányában veszélybe kerülhet:

  • az agykutatás
  • a vízgazdálkodás, az árvizek kutatása
  • a vácrátóti arborétum
  • a Balaton-kutatás
  • a csillagászati megfigyelőközpontok működése
  • a Magyar Nyelv Nagyszótárának munkálatai
  • és biológiai kutatások sora, például a poloska invázió elleni védekezés kutatása 

A magát nemzetinek és konzervatívnak mondó kormány intézkedései nyomán

leállhat a népzene-és néphagyomány-kutatás (a Bartók és Kodály örökségét őrző zenei archívum költségvetését máris blokkolták) és a Szent Korona kutatása is.

Ezeket az összetett, és időigényes kutatásokat ugyanis nem lehet projekt-alapon, pályázati úton finanszírozni – tette hozzá. 

A helyzet egyébként már most sok helyen kétségbeejtő. Január óta a kormány nem hajlandó folyósítani a saját parlamenti többsége által elfogadott költségvetésben rögzített állami támogatást az MTA-nak,így a kutatások nagy része áll, a vidékről bejáró kollégák utazási költségeit nem tudják fedezni, és

van olyan intézet, ahol a villanyt is csak igazgatói engedéllyel lehet felkapcsolni. 

Januárban a 168 Órának egy akadémikus úgy fogalmazott: Palkovics László miniszter 

"töltött pisztolyként tartja a költségvetési pénzek visszatartásának fegyverét a kutatóintézeti igazgatók fejéhez, s ezzel presszionálja őket az általa előidézett helyzet elfogadására."

Töltött pisztolyt tart a kutatók fejéhez Palkovics?

A 168 óra írta meg, hogy az innovációs miniszter január 17-re szerintük törvénysértő módon magához rendelte a Magyar Tudományos Akadémia összes kutatóközpontja és intézete vezetőjét. „Töltött pisztolyként tartja a költségvetési pénzek visszatartásának fegyverét a kutatóintézeti igazgatók fejéhez, s ezzel presszionálja őket az általa előidézett helyzet elfogadására, továbbá az MTA decemberi közgyűlési határozatának elárulására" - fogalmazott a Palkovics Lászlóval való találkozásról a lapnak nyilatkozó akadémikus.

Maga az új pályázati rendszer is meglehetősen zavaros. Az abszurd helyzetet jól mutatja, hogy a pályázatokat várhatóan február 12-én kiírják, 

ám az azokat elbíráló testületről az égvilágon semmit se lehet tudni.

"Ha az összes akadémiai kutatóintézet és az egyetemek is részt vehetnek, akkor ugyan kit találnak majd, aki nem lesz összeférhetetlen? Szakembereket aligha" - mutatott rá az egyik kutató. 

Az intézeteknek egyébként 3-5 éves működési tervet kell mellékelniük a pályázatukhoz – ám pénzt így is csak egy esztendőre kaphatnak. 

Ráadásul mindezt 3-4 ezer karakterben kellene összefoglalniuk. 

"Hogy fogalmazzuk meg négyezer leütésben, hogy miről fog szólni a magyar történettudomány következő öt éve?"

 - érzékeltette a valósággal köszönőviszonyban sem álló feltételeket az egyik kutató.

A homályos, alig értelmezhető pályázati kiírások, az elbírálás átláthatatlansága, és az állandó bizonytalanság jó eséllyel nem csak szakmai hiányosságok. 

"Az egész koncepció egy értelmetlen marhaság, de nyilvánvaló célja van: megmutatni a tudományos életnek is, hogy ki a főnök, és, hogy néhány, főként társadalomtudományi témát és kutatót partvonalon kívülre szoríthassák. Az összes társadalmi alrendszerhez hasonlóan ezt is gleichschaltolni akarják"

 - fogalmazta meg keserűen egy résztvevő tudós. 

Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy hiába hivatkozik a kormányzat "sikeres külföldi példákra", valójában az Európai Unió összes országában alapfinanszírozással biztosítják a kutatóintézetek működését. 

Az egyetlen külhoni példa, ahol ezt az állandó támogatást szintén megvonták, a kutatóhálózatot pedig szétdarabolták, Oroszországban található. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss