A kutatók szeretnének tisztán látni, de egyre ködösebb az MTA kutatóhálózatának sorsa

„Rossz ajtón kopogtat a minisztérium”

Körtvélyesi Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a hazai kutatási rendszerek finanszírozása és átalakítása kapcsán hangsúlyozta: a Palkovics-terv tavaly nyár óta már számos átalakuláson ment keresztül és többféle olvasata is lehetséges, ugyanakkor a kutatóintézetek alapfinanszírozása továbbra is kérdéses (a kormány az alapvető fenntartási költségeket, így a bérek és a rezsi fedezetét is elvonta tőlük). Ehhez társul, hogy az eddigiek alapján az ITM javaslatában a kutatóhálózatok leválasztása célként fogalmazódik meg.

Körtvélyesi Zsolt azt elismerte, hogy szükség van az innováció fejlesztésére, de ez eddig is alacsony finanszírozású volt, most még ráadásul elvonnák, késleltetnék a költségvetésüket is. Ellentmondásosnak nevezte, hogy az átalakítás melletti érvelésekben nemzetközi példákra hivatkoznak, máshol azonban nincs példa az alapfinanszírozás elvonására. E tekintetben Körtvélyesi Zsolt szerint rossz ajtón kopogtat a minisztérium.

Még az MTA rendelkezik a vagyona felett

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja az MTA vagyonának jogi helyzetéről adott tájékoztatást, elmondta, valaha rendkívül gazdag volt az Akadémia, de a világháborúk után vagyontalanná vált, a rendszerváltás után nem részesült kárpótlásban, a használatban lévő ingatlanjai a törzsvagyonát képezik, ezek kezelése viszont nem okoz gondot. Az MTA mindenkori elnöke gyakorolja a tulajdonosi jogokat az intézmény vagyona felett, de nem kontroll nélkül, hanem az elnökség ellenőrzésével. A jog szerint az MTA ingatlanjai, mivel közfeladat ellátására (vagyis tudományos kutatásra) használják őket, nem elidegeníthetőek.

Múlt héten az Alfahír birtokába került egy dokumentum, amely szerint a kormány megbízottjai ismertették az újonnan kitalált vagyonkezelő alapítványok előnyeit. Jelenleg az MTA köztestületként költségvetési szervként működik, vagyis az éves büdzsét minden évben az Országgyűlés rögzíti a költségvetési törvényben. Ha azonban az MTA a kormány által létrehozott vagyonkezelő alapítvány égisze alatt fog működni, akkor – a dolgok jelenlegi állása szerint – a kormányzat az Országgyűlés kihagyásával határozhatja meg az Akadémiához folyó pénzek mértékét. Ebben az esetben a Corvinus Egyetemhez hasonló finanszírozási forma valósulna meg az MTA-nál is.

Zsoldos Attila szerint egy ilyen alapítványba való bevitel nem lehetséges, mert a jelenlegi jogszabályi környezetnek ellentmondana, de még ezt áthidalva is hosszadalmas folyamat lenne.

A Palkovics-terv jakobinus hevületű

A panelbeszélgetésen részt vett Körösényi András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt főigazgatója, tudományos tanácsadó is, akinek csütörtök délelőtt jelent meg véleménycikke a Magyar Nemzetben. Már csak azért is nagy érdeklődést kapott, mert a lap átnevezése előtt, a Magyar Időkben elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyesféle kritika lejöjjön.

„Palkovics László információs és technológiaügyi miniszter (ITM) jakobinus hevülettel látott neki az akadémiai kutatásfinanszírozás átszervezéséhez, a kutatóhálózat államosításához. A miniszter mindezzel a magyar gazdaság, de különösen a jobb sorsra érdemes hazai kis- és középvállalatok alacsony innovációs képességét kívánja növelni”

- fogalmazott élesen a kutató a cikkében.

Szerinte téves Palkovics László miniszter kiindulópontja, aki nyolcvan éve megkövült akadémiai intézethálózatról beszél. Körösényi András emlékeztetett rá, hogy az MTA 2012-ben és az azt követő években, Pálinkás József elnöksége idején a kutatóhálózat működését a status quo teljes felborításával, radikális módon átalakította. Hozzátette: bár a Pálinkás-féle reform nem váltott ki osztatlan lelkesedést a kutatók körében, mégis sikeressé válhatott, mert az erőforrások elosztását szakmai és meritokratikus elvekre építette, érezhetően javította a hazai, illetve nemzetközi tudományos teljesítmény növelésének feltételeit.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén Körösényi András azt mondta: nem világos, hogy egy jó intézményrendszert miért akarnak most megreformálni. Az innováció erősítését, az egyetemi színvonal fejlesztését legitim célnak nevezte.

A vagyonkezelő alapítványi forma bizonytalanságokat szül

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a vagyonkezelő alapítványi forma menekülés a magánjogba, arról szól, hogy a közpénz miként alakítható át magánpénzzé. Az irányítását végző „szuperkuratórium” fogja gyakorolni az alapítói jogokat, illetve lehetőségük lesz az okirat-módosításra is. Hozzátette: az alapítványi forma elszabadult hajóágyú lesz, a nyilvánosság számára átláthatatlan. Deák Dániel szerint felmerül a kérdés, hogy ha a kuratórium nem végzi jól a munkáját, akkor le lehet-e váltani, rögtön meg is válaszolta: nem. Jelezte: a működés kérdőjeleket von maga után. Azt is elmondta: érthetetlen, hogy miért van szükség egy vadonatúj jogi formára. A kormány indoklása szerint azért, hogy a rugalmas gazdálkodási szabályokat biztosítani lehessen. Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet, ha egy közfeladatot kell ellátni, akkor nem rugalmas gazdálkodási szabályokat óhajtanak, hanem, hogy biztonsággal meg lehessen tervezni a közfeladat ellátását, legyen szó ez esetben egy egyetemről vagy az MTA-ról. További kritikát megfogalmazva kijelentette: a vagyonkezelő alapítványi forma gazdálkodással kapcsolatos bizonytalanságokat szül, miközben eltűnik az állami felelősségvállalás.

Ez nem pár ezer kutató, hanem tízmillió ember jövőjéről szól - interjú az MTA-ügyről Stefano Bottonival és Brenner Kolomannal

Kapitulál az MTA vezetése, vagy éppen most kezdődik az igaz küzdelem? Lehet-e méltányos kompromisszumot kötni a hatalommal? Mi jöhet, ha Lovász László lemond? Hogyan lesz korszerű fékrendszer az ógörög leckéből és dróntechnológia a halak kutatásából? Mi köze a kutatók küzdelméhez a hidegburkolónak és a kamionosnak?