A kutatók szeretnének tisztán látni, de egyre ködösebb az MTA kutatóhálózatának sorsa

Továbbra is több, aggodalomra okot adó nyitott kérdés van a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának tervezett átalakításával kapcsolatban. Az sem segít a tisztánlátásban, hogy a sajtóban bőven akadnak egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és kijelentések, amelyek csak ködösítik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szándékait, vagyis homályba burkolják az úgynevezett Palkovics-terv részleteit és végső célját. Az MTA kutatóhálózatának érdekeit védő Akadémiai Dolgozók Fóruma ismét tájékoztató jellegű panelbeszélgetést szervezett csütörtökre az MTA Humán Tudományok Kutatóházának konferenciatermébe, és meghívott vendégek segítségével próbálták értelmezni a tudományos élet jövőjét meghatározó minisztériumi javaslatokat.

„Rossz ajtón kopogtat a minisztérium”

Körtvélyesi Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a hazai kutatási rendszerek finanszírozása és átalakítása kapcsán hangsúlyozta: a Palkovics-terv tavaly nyár óta már számos átalakuláson ment keresztül és többféle olvasata is lehetséges, ugyanakkor a kutatóintézetek alapfinanszírozása továbbra is kérdéses (a kormány az alapvető fenntartási költségeket, így a bérek és a rezsi fedezetét is elvonta tőlük). Ehhez társul, hogy az eddigiek alapján az ITM javaslatában a kutatóhálózatok leválasztása célként fogalmazódik meg.

Miről van itt szó?

Tavaly nyár óta zajlik a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetése, amely most végső fázisába léphet a kutatóhálózat átalakításával. Az akadémiai dolgozók érdekképviselete szerint a valódi cél a struktúra teljes átszabása és kormányzati ellenőrzés alá vonása. Az előzményekről ITT olvashat!

Körtvélyesi Zsolt azt elismerte, hogy szükség van az innováció fejlesztésére, de ez eddig is alacsony finanszírozású volt, most még ráadásul elvonnák, késleltetnék a költségvetésüket is. Ellentmondásosnak nevezte, hogy az átalakítás melletti érvelésekben nemzetközi példákra hivatkoznak, máshol azonban nincs példa az alapfinanszírozás elvonására. E tekintetben Körtvélyesi Zsolt szerint rossz ajtón kopogtat a minisztérium.

Még az MTA rendelkezik a vagyona felett

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja az MTA vagyonának jogi helyzetéről adott tájékoztatást, elmondta, valaha rendkívül gazdag volt az Akadémia, de a világháborúk után vagyontalanná vált, a rendszerváltás után nem részesült kárpótlásban, a használatban lévő ingatlanjai a törzsvagyonát képezik, ezek kezelése viszont nem okoz gondot. Az MTA mindenkori elnöke gyakorolja a tulajdonosi jogokat az intézmény vagyona felett, de nem kontroll nélkül, hanem az elnökség ellenőrzésével. A jog szerint az MTA ingatlanjai, mivel közfeladat ellátására (vagyis tudományos kutatásra) használják őket, nem elidegeníthetőek.

Múlt héten az Alfahír birtokába került egy dokumentum, amely szerint a kormány megbízottjai ismertették az újonnan kitalált vagyonkezelő alapítványok előnyeit. Jelenleg az MTA köztestületként költségvetési szervként működik, vagyis az éves büdzsét minden évben az Országgyűlés rögzíti a költségvetési törvényben. Ha azonban az MTA a kormány által létrehozott vagyonkezelő alapítvány égisze alatt fog működni, akkor – a dolgok jelenlegi állása szerint – a kormányzat az Országgyűlés kihagyásával határozhatja meg az Akadémiához folyó pénzek mértékét. Ebben az esetben a Corvinus Egyetemhez hasonló finanszírozási forma valósulna meg az MTA-nál is.

Zsoldos Attila szerint egy ilyen alapítványba való bevitel nem lehetséges, mert a jelenlegi jogszabályi környezetnek ellentmondana, de még ezt áthidalva is hosszadalmas folyamat lenne.

A közös érdek összehozta a kutatóintézeteket

Az akadémiai kutatók korábban nyilatkozatban foglaltak állást az MTA autonómiájának helyreállítása mellett, továbbá követelték az alapellátás feltétel nélküli biztosítását. Múlt héten Élőlánc a tudományért címmel szerveztek tüntetést az MTA épületénél.

A Palkovics-terv jakobinus hevületű

A panelbeszélgetésen részt vett Körösényi András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt főigazgatója, tudományos tanácsadó is, akinek csütörtök délelőtt jelent meg véleménycikke a Magyar Nemzetben. Már csak azért is nagy érdeklődést kapott, mert a lap átnevezése előtt, a Magyar Időkben elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyesféle kritika lejöjjön.

„Palkovics László információs és technológiaügyi miniszter (ITM) jakobinus hevülettel látott neki az akadémiai kutatásfinanszírozás átszervezéséhez, a kutatóhálózat államosításához. A miniszter mindezzel a magyar gazdaság, de különösen a jobb sorsra érdemes hazai kis- és középvállalatok alacsony innovációs képességét kívánja növelni”

- fogalmazott élesen a kutató a cikkében.

Szerinte téves Palkovics László miniszter kiindulópontja, aki nyolcvan éve megkövült akadémiai intézethálózatról beszél. Körösényi András emlékeztetett rá, hogy az MTA 2012-ben és az azt követő években, Pálinkás József elnöksége idején a kutatóhálózat működését a status quo teljes felborításával, radikális módon átalakította. Hozzátette: bár a Pálinkás-féle reform nem váltott ki osztatlan lelkesedést a kutatók körében, mégis sikeressé válhatott, mert az erőforrások elosztását szakmai és meritokratikus elvekre építette, érezhetően javította a hazai, illetve nemzetközi tudományos teljesítmény növelésének feltételeit.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén Körösényi András azt mondta: nem világos, hogy egy jó intézményrendszert miért akarnak most megreformálni. Az innováció erősítését, az egyetemi színvonal fejlesztését legitim célnak nevezte.

A vagyonkezelő alapítványi forma bizonytalanságokat szül

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a vagyonkezelő alapítványi forma menekülés a magánjogba, arról szól, hogy a közpénz miként alakítható át magánpénzzé. Az irányítását végző „szuperkuratórium” fogja gyakorolni az alapítói jogokat, illetve lehetőségük lesz az okirat-módosításra is. Hozzátette: az alapítványi forma elszabadult hajóágyú lesz, a nyilvánosság számára átláthatatlan. Deák Dániel szerint felmerül a kérdés, hogy ha a kuratórium nem végzi jól a munkáját, akkor le lehet-e váltani, rögtön meg is válaszolta: nem. Jelezte: a működés kérdőjeleket von maga után. Azt is elmondta: érthetetlen, hogy miért van szükség egy vadonatúj jogi formára. A kormány indoklása szerint azért, hogy a rugalmas gazdálkodási szabályokat biztosítani lehessen. Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet, ha egy közfeladatot kell ellátni, akkor nem rugalmas gazdálkodási szabályokat óhajtanak, hanem, hogy biztonsággal meg lehessen tervezni a közfeladat ellátását, legyen szó ez esetben egy egyetemről vagy az MTA-ról. További kritikát megfogalmazva kijelentette: a vagyonkezelő alapítványi forma gazdálkodással kapcsolatos bizonytalanságokat szül, miközben eltűnik az állami felelősségvállalás.

Ez nem pár ezer kutató, hanem tízmillió ember jövőjéről szól - interjú az MTA-ügyről Stefano Bottonival és Brenner Kolomannal

Kapitulál az MTA vezetése, vagy éppen most kezdődik az igaz küzdelem? Lehet-e méltányos kompromisszumot kötni a hatalommal? Mi jöhet, ha Lovász László lemond? Hogyan lesz korszerű fékrendszer az ógörög leckéből és dróntechnológia a halak kutatásából? Mi köze a kutatók küzdelméhez a hidegburkolónak és a kamionosnak?

sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Dobos Zoltán
1
sss
2019. április 19. | 13:03
Előzetesen 19 milliárd forintra becsülték a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó” elnevezésű projektet, a nyertes ajánlat végül épphogy alatta maradt a 26 milliárdnak.
sss
2019. április 19. | 11:34
1
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
1
sss
2019. április 19. | 13:03
Előzetesen 19 milliárd forintra becsülték a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó” elnevezésű projektet, a nyertes ajánlat végül épphogy alatta maradt a 26 milliárdnak.
1
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.