Súlyos visszaélésekre derített fényt az amerikai Yale Egyetem legújabb, a magyar választási rendszerrel és szavazási szokásokkal foglalkozó politológiai tanulmánya. "A klientelizmus változatai a magyar választásokon" című dolgozat szerzői a "politikai patronázs" - jelentése: "állami erőforrások felhasználása szervezetek vagy egyének finanszírozására, szavazatszerzés céljából, illetve a választási támogatásért cserében" - jelenségét járják körül a 2014-es magyarországi országgyűlési választás kapcsán.
Az Isabela Mares és Lauren Young által jegyzett tudományos értekezés a szerzők szerint hivatalosan az első politológiai tanulmány, amely bizonyítja, hogy a fenti visszaélési forma létezik az Európai Unióban.
A Yale Newsnak nyilatkozó Mares szerint azért volt fontos a választási trükközések tudományos igazolása, mert az uniós országokban elméletileg "szabad és tiszta voksolások vannak". Az ő munkájuk ezt a feltételezést dönti meg, legalábbis Magyarország tekintetében mindenképp.
A kutató szerint a szavazatvásárlás különféle formáit a szakirodalom eddig főleg az olyan fejlődő országokban dokumentálta és vizsgálta, mint
Mares a pénzért történő szavazatvásárlás csak az egyik fajtája a visszaéléseknek, sokkal fontosabb ennél
A politológusok megállapították azt, ami magyar szemmel nézve sajnos nem annyira meglepő, mondhatni köztudott jelenség, tudniillik, hogy ha valaki vidéken be akar kerülni a közmunkaprogramba - amiről Mares kiemeli, hogy sokaknak az egyetlen munkalehetőséget jelenti - , vagy bármiféle szociális juttatáshoz akar jutni,
A közmunkásokat a politológus szerint ráadásul a programba való bekerülés után az abból való kizárás lehetőségével még tovább tudják zsarolni a kormánypárti polgármesterek, akik ezekben az ügyekben döntenek.
Mares szerint kifejezetten meglepődtek rajta, hogy a zsaroláson alapuló szavazatszerzés, ami a XIX. században élte reneszánszát, mai napig működhet egy európai demokráciában.
"Ez a klientelizmus legkifogásolhatóbb változata, mivel a szavazó elveszti az autonómiáját, és nincs más választása, mint engedelmeskedni."
A tanulmány egyébként a választási visszaélések négy fajtáját tárta föl:
-
a pénzért történő szavazatvásárlás,
-
az állami juttatások biztosításával és/vagy
-
megvonásával való zsarolás, illetve
-
nem állami szereplőkön - munkáltatókon és hitelezőkön - keresztül történő zsarolás.
A listás módszerrel készült felmérést három megye 93 falujában készítették. A módszer lényege, hogy az alanyok különféle politikai attitűdöket tükröző állításokból álló felsorolásokat kaptak, melyekről el kellett dönteniük, hogy mekkora mértékben igazak vagy hamisak. Ezen felül az alanyoknak egyes kérdésekre meg kellett válaszolniuk, hogy számíthatnak-e bármiféle szívességre a településük polgármesterétől, ha a megfelelő jelöltre szavaznak.
A megkérdezettek 5-7 százaléka saját bevallása szerint már személyesen találkozott a felsorolt visszaélés típusok valamelyikével. Ez az arány megegyezett az Argentínában mért adatokkal, ennél többen csak Venezuelában estek áldozatul ilyen machinációknak - ott a lakosság 10-12 százaléka számolt be hasonló élményekről.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a fenti négy módszer nagyon is megfér egymás mellett, illetve hajlamos egyidejűleg működni, attól függően, hogy az adott polgármester mióta van hatalmon, tagja-e a kormánypártnak és milyen az adott közösség demográfiai és gazdasági összetétele.
A súlyos munkanélküliséggel küzdő településeken, ahol jellemző a szegénység, sokkal gyakoribb a zsaroláson alapuló szavazatszerzés, míg a pénzért történő szavazatvásárlásnak nincsenek ilyen kötöttségei, az lényegében mindenhol előfordul és nem csak a szegényebb/kiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat érinti.
A két szakember azt is kimutatta, hogy a politikusok és a "politikai brókerek" tudatosan játszanak rá a közmunka programban résztvevő és az abból kimaradó emberek közt meglévő feszültségekre:
Mares ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy az emberek alapvetően nem szeretik, ha egy politikus ilyen módszerekkel operál, de
A kutatás szerint Magyarországon nagyon is valós az arról szóló társadalmi vita, hogy mely csoportok, kisebbségek "érdemlik meg" a szociális juttatásokat, ezt a "szegények a szegények ellen" konfliktust pedig gátlástalanul kihasználja a nagypolitika.
A tanulmány egyértelműen leszögezi, hogy ezek a zsaroláson alapuló szavazatszerző módszerek komoly szerepet játszottak Orbán Viktorék politikai sikereiben:
"Az általunk feltárt folyamatok megmagyarázzák, hogyan nyerik sorra a választásokat a fideszes politikusok"
- nyilatkozta Isabela Mares.
Az idén ősszel esedékes önkormányzati választások szempontjából különösen lényeges tényező, hogy a kormánypárt a polgármesterein keresztül működteti a nagyüzemű zsarológépezetet, így ha kellő településvezetőt sikerül kiütni a nyeregből, az kártyavárként döntheti össze a Fidesz szisztémáját.
Mares azt is hangsúlyozta, hogy a visszaélések kivédésére a választási megfigyelők minél nagyobb számú delegálása lehet a megoldás, ami jó hír lehet az ellenzéki pártoknak, akik az európai parlamenti választásokra készülve többször is megerősítették, hogy koordinált szavazatszámláló állításra készülnek.
Koordinált szavazatszámlálással adna gyomrost az ellenzék a Fidesznek | Alfahír
Közös sajtótájékoztatón jelentették be az ellenzéki pártok, hogy tanulva az április 8-i eseményekből, május 26-án, az EP-választásokon minden egyes szavazókörben lesz egy ellenzéki pártok által delegált szavazatszámláló. És ez nem is lesz olyan nehéz feladat, ez is kiderült.